Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-30 / 61. szám

I 2 EGER. (61. sz.) 1913. julius 30. Másfél óráig szapulták az állandó-vá­lasztmány javaslatát és végre is, — mert az eredeti javaslat mellett senki sem szólalt fel, — szótöbbséggel olya- tén módosítással fogadták el, hogy a negyedik tanácsosi állást beszüntetik. ... Maga a szabályrendelet-tervezet, az összes tervbe vett reformokkal együtt tehát a légre került. Vájjon mikor jön el az a „jobb idő“, amikor ismét előveszik? A. közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti: Eger város képviselőtestülete szombaton, julius hó 26-án, délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt. A közgyűlésnek csak egyetlen tárgya volt: Eger város szervezkedési szabályrendeletének megalkotása. Azonban Kánitz Gyula dr. városi képviselő, napirend előtt való felszólalásra kért engedélyt és azt kérdezte a polgármestertől, hogy van-e tudomása arról, miként a vágóhídon, a városnak ott felhalmozott fájából, tömérdek sokat elpocsékolnak a husiparosok? Azok, akik pörkölik a levágott disznót, visznek ki maguk­kal szalmát a pörköléshez; hanem azok, — és ezek leginkább a hentesek, — akik csak for­rázzák a leölt állatot, rendesen a város fájánál melegítik a vizet és az elhasznált fáért semmi kárpótlást sem fizetnek. Sürgős intézkedést kér ennek a visszaélésnek megszüntetésére. A pol­gármester azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a húsvágók a város kép­viselőtestületének határozatából használhatják díjtalanul a fát a forrázáshoz. Az uj vágóhidi szabályzat azonban, ha életbe lép, másként in­tézkedik ebben a tekintetben is. ügy a fel­szólaló, mint a közgyűlés tudomásul vette a polgármester válaszát. Következett a napirend. Az elnöklő polgármester bemutatta a vá­ros uj szervezkedési szabályrendelet-tervezetét, amelyet Szokolay Lajos városi ügyész készített és amelyet, mert nyomtatott példányokban ki­osztottak a képviselőtestület tagjai között, fel­olvasottnak kér tekintetni. Minthogy azonban a tervezetre nézve úgy az előkészítő bizottság­nak, mint az állandó választmánynak külön­külön javaslata van, a tárgyalás bevezetéseként felolvastatja azokat. Baríos Károly tanácsos előbb az előkészítő bizottság, majd az állandó választmány javas­latát olvassa. Mindkettő szerint sok üdvös do­log van a szabályrendelet-tervezetben, azonban a megvalósításuk mintegy 13,000—14,000 ko­ronába kerülne, ezért, de meg azért is, mert az uj városi törvény életbeléptével úgyis mó­dosítani kell annak rendelkezései szerint a szervezkedési szabályrendeletünket, sem az elő­készítő bizottság, sem pedig az állandó választ­mány nem javasolja a meglevő régi szervezke­dési szabályrendeletnek gyökeres megváltozta­tását, hanem csak kisebb és a mostani tény­leges állapotoknak megfelelő módosításokat kí­ván rajta eszközölni. A két javaslat között az a lényeges eltérés, hogy az előkészítő bizottság egy tanácsosi állás beszüntetését és helyette két fogalmazói állás rendszeresítését kívánja, az állandó választmány ellenben mind a négy tanácsosi állás fenntartását óhajtja. A többire nézve a két javaslat lényegében megegyezik és főbb pontjaik a következők: A rendőrségnél a két felügyelői állás megszüntetésével egy rendőrfogalmazói és egy rendőrtiszti állás szer­vezendő; a számvevőségnél az alszámvevői ál­lás szüntetendő meg és helyette egy számtiszti, két irnoki és egy végrehajtói állás szervezendő. Ezenfelül 10 dijnoki állás beszüntetésével egy közigazgatási fogalmazói állás szervezését hoz­zák javaslatba. A fogalmazók közül az I. osz­tályú a X., a II. osztályú a XI. fizetési osz­tályba sorozandó. A tisztviselők fizetésére vo­natkozó határozatot, mely a Szokolay-féle ter­vezet 139—148. §-aiban van feldolgozva, be kell iktatni a régi szabályrendeletbe. Végül a fogyasztási hivatal javadalmi hivatallá szerve­zendő át, úgy azonban, hogy az köz vetetlenül a számvevőség felügyelete alá tartozzék, fize­téseket nem teljesíthet és ha bevétele eléri a 2000 koronát, azt a közpénztárba köteles be­szolgáltatni. A javaslatokhoz elsőnek Oko/iosányi Lajos szólott hozzá. Elfogadja az állandó-választ­mánynak azt az álláspontját, hogy az uj városi törvény megalkotásáig, kisebb módosítással, a régi szervezkedési szabályrendelet maradjon érvényben. Azonban a négy tanácsosi állás főntartására tett javaslatot nem fogadja el. képen 16 hónapnál is több 1847. dec. 31-ig) és az 1912. üzleti év számszerű adatait össze­hasonlítsuk. íme: 1846—47-ben forintokban Betét.................... 89,132'— Jelzálog-kölcsön . 71,620*— Kézi zálog (Előleg) 7,586'— Értékpapír ... — Tiszta nyereség . 251'— Váltó .................... 8,800'— Ö sszes forgalom . 141,838*— 1912-ben koronákban 9.870,004-62 5.986,58219 41,248'— 1.113,942'50 160,350'56 4.161,575-30 278.366,099-16 Vagyis: a betétek összege 55-ször, a váltó­tárca majdnem 250-szer, az összes forgalom 100-szor akkora volt 1912. 12 hónapjában, mint 1846—47-ben 16 hónap alatt. (Megjegyez­zük, hogy a f. év első felének végén 10.828,263 kor. 66 fillér volt a takarékbetétek összege.) ... A 350 ezer koronáért építtetett uj pa­lotájában az egész földszintet maga a Heves­megyei Takarék foglalja el. Helyiségeit nem a fölösleges pompa, hanem a csín és ízlés, a célszerűség és kényelem jellemzik. A légfűtéses óriási teremben díszes rácsozat fut körül, mely négy méter széles csarnokot hagy a közönség­nek; az elkerített helyeu, benn, a tisztviselők munkaasztalai vannak. E nagy teremből nyíl­nak a 2 igazgatói szoba, az ügyész hivatalos helyisége, az irattár és a tanácsterem, továbbá a most építtetett safe deposit. A páncélszobának minden fala 50 cm. vastag s amellett, hogy betonból van, 10—10 cm. tá­volságra karvastagságu és csavarszerű páncél- rudak keresztezik benne egymást. Maga az ajtaja (drágább volt 3000 koronánál) 20 cm. vastag és 18 métermázsa súlyú. Jelszóra állít­ható kettős zárja a lehető legfinomabb szer­kezetű s egyetlen kulcs-csavarintásra két oldalt 7—7, alul és felül 2—2 (összesen 18 drb.) 5 cm. átmérőjű páncélhenger nyomül az ütkö­zőkbe. Valóban: tűz-, víz- és betörésmentes. A páncélszobában egy óriási pénzszek­rényen kívül 48 magánrekesz van értékek, ékszerek stb. számára, négyféle nagyságban. A rekeszek mélysége 44, szélessége 24 cm., magasságuk pedig 10*5,14,18'5, illetve 23'5 cm. s eszerint változik az évi bérleti összeg is 15 koronától, 20, 35, illetve 50 koronáig. Lehet azonban bérelni félévre (8—35), negyedévre (5—25 kor.), illetve hat hétre is 3, 5, 8, illetve 15 koronáért. Egyszóval: a Hevesmegyei Takarékpénztár len­dületre, üzleti elevenségre, méreteire nézve s most már helyiségeit tekintve is teljesen modern; ami azonban szilárdságát és szolidságát illeti, a régi jó időkre emlékeztet. Sőt az előkészítő bizottság javaslatánál is to­vább megy, mert nem egy, hanem két tanácsosi állásnak beszüntetését indítványozza. Ezek he­lyett két fogalmazói állást szervezzenek; ezek egyrészről olcsóbbak és éppen úgy elvégzik a munkát, mint a tanácsosok, más részről lép­csők lennének a magasabb állásokhoz, nehogy aránylag fiatal emberek jussanak nagy fizetés­hez. A rendőrségnél és számvevőségnél is ta­karékoskodjunk a hivatalnokokkal. Inkább a hivatalos órát szabályozzuk az egész vonalon és vagy délelőtt 8—2-ig, vagy pedig délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 6-ig állapítsuk meg a munka-időt. Helyes munkabeosztással 10—12 ezer koronát takaríthat meg a város a sze­mélyi kiadásokból. Csutorás László dr. szintén elfogadja az állandó-választmány javaslatát, azonban indít­ványozza, hogy a negyedik tanácsosi állást szüntessék meg és helyette egy I. és egy II. osztályú fogalmazói állást rendszeresítsenek. Mert ha négy tanácsost talál nálunk az uj törvény és csak három kell, a negyediket akkor is meg kell tartauunk; ellenben ha csak három van és négy kell, a negyediket könnyen pótol­hatjuk uj választással. Hanák Gyula az állandó választmány javas­latát fogadja el, Csutorás dr. módosításával, mert a fogalmazókkal szakavatott tisztviselőket nevelünk a városnak. Galambos István dr. Okolicsányi Lajos in­dítványát pártolja, mert a két tanácsos helyét, két jogvégzett fogalmazó, bízvást betöltheti. Fridi Gyula rendőrkapitány a rendőrség érdekében megjegyzi, hogy a két reudőrfel- ügyelő helyett alkalmazandó fogalmazóknak kizáró*n rendőr-fogalmazóknak kell lenniök, tehát nem cserélhetők ki a közigazgatás egyéb ágazatánál alkalmazott fogalmazókkal. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester szintén az állandó-választmány javaslatát fo­gadja el, Csutorás László dr. módosításával. Egy tanácsosi állást be lehet szüntetni, de kettőt nem, mert három tanácsosnál kevesebbje Egernél jóval kisebb városoknak sincs. Azután a fiatal erőknek nagyszámban való alkalmazása sem egészen olyan gazdaságos, mint amilyen­nek látszik. Mit csináljunk a régebbi tiszt­viselőkkel ? Ha ezeket nyugdíjba küldjük, akkor a nyugdijakra fizethetjük azokat az összegeket, amiket a fiatal erőkön megtakarítunk. Okolicsányi Lajos fenntartja az indítványát, mert a felhozott érvekkel nem győzték meg az ellenkezőről. Derszib Ödön főszámvevő az alszámvevői állás fenntartását kéri. Barthos Károly az állandó választmány ja­vaslatát fogadja el, Csutorás dr. módosításával. Két tanácsosi állást már csak azért sem lehet beszüntetni, mert a fogalmazók csak gyakor­nokok és így nem működhetnek önálló hatás­körben. Kánitz Gyula dr. szintén az állandó választ­mány javaslatát fogadja el, Csutorás dr. mó­dosításával, azonban a városi pénztáraknak egyesítését követeli. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester kijelenti, hogy a nagy költség-többleten kívül az is akadályozza a pénztárak egyesítését, hogy nincs alkalmas helyiség az elhelyezésükre. Ez a kérdés egyébként nincsen véglegesen elejtve. Mélypataki Ignác fölvilágosítást kér a tett indítványokra nézve. Kassuba Domokos furcsának találja, hogy egy nappal az állandó választmány ülése után már módosítani kell az állandó-választmány javaslatát és annak védelmére egyáltalán nem vállalkozik senki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom