Eger - hetente kétszer, 1913
1913-06-28 / 52. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. - 52. szám. XXXYI. ÉVFOLYAM. Szombat, junius 28. Szövetkezeti életünk. Eger, 1913. jun. 27-én. A feministák, világkongresszusuk után, csapatokban oszolva szétrándultak az ország minden részébe. Megnézték a Tátrát, Debreczent, a délvidék nagyobb városait s bizonyára kedves emlékekkel távoztak el a Kárpátok öléről. Ez a látogatás ismét csak tényező lett ahhoz, hogy Magyarországot valójában megismerje a külföld, amely pedig — a legújabb időkig — csak hamis és célzatosan ferdített képet kapott hazánkról. Megvalljuk, ebből, illetve ilyen szempontból igen örülhetünk minden csoportos idegen -járásnak. Lassankint ugyanis igy tudják meg az idegenek saját tapasztalataik alapján, hogy a műveltség nem akadt el a Dunánál, vagy éppen a Lajtánál, hanem ezektől keletre is lelkes kitartással ápolja és fejleszti a magyar faj. Sokkal nagyobb lehet azután az örömünk akkor, midőn egyenesen ismeretet szerezni, tanulni jönnek hozzánk, mint legutóbb az északamerikai Uniónak mintegy 120 küldöttje. Ez a jenki-csapat szövetkezeti életünket tanulmányozni jött Magyarországra, mert ugy tudták, hogy ezt érdemes megnézni. Gazdasági életünkben ugyanis a szövetkezeti eszme törtet előre a leghatalmasabb lépésekkel. E téren csak egy-két adatot említünk. Itt van az Országos Központi Hitelszövetkezet a maga 2200 szövetkezetével és óriási tőke-erejével; azután a Hangya, amelyhez 1195 fogyasztási szövetkezet csatlakozott és mely 28 millió korona forgalmat bonyolít le; a Keresztény Szövetkezetek Központjához eddig 274 fogyasztási szövetkezet csatlakozott, amely 3 és fél millió korona áruforgalmat csinál; az Államvasutak Fogyasztási Szövetkezeté-nek 17 ezer tagja van és majdnem 5 millió korona forgalmat csinál; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 20 millió áruforgalmat eszközöl, a tejszövetkezetek 10 millió koronát juttatnak tagjaiknak, a Gazdák Biztosító Szövetkezete 938 millió korona értéket biztosít és fennállása óta 16 millió kárt fizetett ki. Ha még rámutatunk az állatbiztosító szövetkezetekre, melyek már is 600-ra szaporodtak és 17 millió értéket biztosítanak, akkor körülbelül rámutattunk azokra a szövetkezeti alkotásokra, melyek a külföld figyelmét méltán érdemlik ki. A külföld egyébként már évekkel ezelőtt is erősen érdeklődött szövetkezeti életünk iránt s Bulgáriából, Németországból, Dániából, Oroszországból, Kanadából, Japánból és 1 ndiából tanulmányozták a magyar szövetkezeti életet, hogy az itt tapasztaltakat otthon felhasználhassák. Az osztrákok és az olaszok Luzatti idejében a hitelszövetkezeti középpontok megalakításánál az 1898. évi XXIII. t. c. alapján megalakult központi hitelszövetkezetünket vették mintául. Sokat ártottak szövetkezeti mozgalmunknak azok az alakulások, melyek a szövetkezeti elnevezéssel csak visszaéltek, mert valójában nem voltak egyebek, mint részvénytársasági alapon alakult uzsorabankok. Oly szembetűnők voltak e — leginkább korona-szövetkezetek elnevezése alatt ismert — alakulások visszaélései, hogy különleges birói gyakorlatot tettek szükségessé. Ezek a hamis szövetkezeti alakulások azonban lassan el fognak tünedezni a föld szinéről, különösen az uj szövetkezeti adótörvény életbeléptetésével, mely a szövetkezeteket arra utalja, hogy valamely államilag elismert központhoz csatlakozzanak. Ezek a központok azonban csakis altruista alapon működő szövetkezeteket fogadnak kebelükbe, melynek előnye adókedvezmény. Magyarország csakis földmivelése és szövetkezeti élete révén volt képes a külföld figyelmét magára irányítani. A szövetkezeti élet is a maga extenzivitásában a földmivelő Magyar- ország boldogulásán fáradozik. Azt kell tehát védelmeznünk, amink van: a föld- mivelést. Az ipart és kereskedelmet, ami nincs, meg kell szereznünk, de nem a földmivelós rovására, hanem annak fejlesztésével, hogy hatalmas erőforrása legyen az iparnak és kereskedelemnek. Azért nem értjük az ipari és kereskedelmi érdekeltségeket, melyek mostanában szokatlan hevességgel támadnak neki az agrárvám-védelemnek, holott beláthatnák, hogy egyetlen 'és megbízható fegyverbarátjuk a mező- gazdaság. És hogy mezőgazdaságunkban van életre törekvés, bizonyítja a szárnyai alatt és érdekében fejlődött hatalmas szövetkezeti élet, mely méltán vonta magára a külföld figyelmét, elismerést szerezve a magyarságnak. A központi választmány ülése. Hevesvármegye központi választmánya kedden, julius hó 1-ső napján, délelőtt 9 órakor az alispáni hivatalos helyiségben, Majzik Viktor alispán elnöklete alatt, ülést tart, amely alkalommal sorra veszi és elbírálja az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évi ideiglenes névjegyzéke ellen beadott felszólalásokat. A felszólalások községenkint kerülnek elbírálás alá és pedig elsőnek Atkár, azután Tiszaörs, majd Domoszló, Kál, Gyöngyöspata, Aldebrő, Tarna- lelesz, Nagyréde, Gyöngyössolymos, Kápolna, Kompolt, Besenyőtelek, Detk, Mezőtárkány, Hatvan és Mikófalva községekből beadott felszólalásokat tárgyalják. Ezekkel kapcsolatban megállapítják a Hatvan, Nagyfüged, Sarud, Tiszafüred, Visznek, Erdőkövesd és Mátra- mindszent községekben elkészült uj kataszteri muukálatok alapján a legkevésbbé megrótt V4 úrbéri telek adóját is. A városi pótadó-hátralékról. Vettük és adjuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjának 1913. jun. hó 21. számában „Szfinx. (Modern igények és a pótadó)“ című cikk jelent meg, mely Eger város pótadóhátralékával s a behajtás körüli mulasztással foglalkozik behatóan. Miután, mint a városi számvevőség vezetője, az adóbehajtás eredményéért felelős vagyok, engedje meg az igen tisztelt Szerkesztő Úr, hogy említett cikkre rövid felvilágosítással szolgálhassak, kérve soraimnak szíves közlését. A városi pótadó - hátralék nagyságát és eredetét illetőleg nagy tévedésben van cikkíró úr, nemkülönben az is, akitől a felvilágosításokat szerezte, mert Egerváros pótadó-hátra- léka nem haladja jóval túl a 130,000 koronát, sőt azt el sem éri, amennyiben 1912. évi lezárt adófőkönyveink, s a folyó év május hó 8-án tartott pénzügyi szakosztályi ülésben felülvizsgált 1912. évi közpénztári számadás szerint a pótadó-hátralék 121,383 kor. 82 fillér. A hátralék emelkedését és nagyságát a pénzügyi szakosztályi ülésben röviden indokoltam. A pótadó-hátralék ugyanis azért emelkedett, mert az 1912. évi pótadó — az állami adóalapnak (a házbér-adónak) későn eszközölt előírása miatt — csak 1913. év január havában volt kivethető, így azon tételeknél, melyek-
