Eger - hetente kétszer, 1913

1913-05-17 / 40. szám

Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona.

Fél évre

_____ 5 »

N

egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - - intézendők. :

Kiadóhivatal:

Lyceuminyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1913.

40, szám.

XXXYI. ÉVFOLYAM.

Népmentés,

Eger, 1913. május 16.

A koronának szülői a fillérek, mert ezekből születik a takarékosság által. A fillérekből koronák lesznek, majd százasok, ezresek; a kis összegek egymáshoz tapadásából a nagy-tőke, amely már szinte növeli, sőt helyes és szerencsés vállalkozás utján mihamar megsokszorozza önmagát. A kis-vagyonok helyes és hűséges kezelése, megelőzően pedig a magyar népnek józan takarékosságra vezetése hozta létre azt a százmilliónál nagyobb tőkét, amely a magyarországi szövetkezetek üzletrészeiből, 10—20 filléres betétjeiből immár mint valóságos vagyon létrejött.

Ez a nagy summa elpárolgott volna s jelentős nyom nélkül ^ marad, ha nincsennek szövetkezetek. És hogy nem maradt szomorúbb nyoma az elmúlt közgazdasági évnek, azt jórészt annak a kétezernél több szövetkezetnek köszönhetjük, amely a falusi kisemberek hiteligényeit 6—8 %-os kölcsönökkel kielégítette, holott a nagy bankok 9—10 — 12 százalékot szedtek. (Azokról a szipolyozó pénzintézetekről, amelyek 15—20 %-ra „dolgoztak,“ nem is szólunk.) S a falusi szövetkezetek 300 milliónál több olcsó kölcsönt tudtak nyújtani tagjaiknak a múlt év legnehezebb pénzügyi viszonyai között is.

Már magában véve ez a tekintélyes szám is elegendő érv arra, hogy a falu vezetői — a pap, a tanító és a jegyző — hívei, istápolói, vezérei s ha kell, megteremtői legyenek a szövetkezeteknek. Hiszen a szövetkezetek szorították ki falvainkból a 4—500 %-ra dolgozó cserekereskedést, melynek révén egy ember hamarosan és a semmiből lett földesur — százak rovására és gyakran romlására. A magyar munkaerő által boldogulnak a gyárak is, a nagy iparvállalatok is. A gépek mellett, a kazánok körül, a műhelyekben mi végezzük az idegölő, izomsorvasztó, életpusztító nehéz munkát, de a százezres, a milliós hasznon mások osztoznak, mások tollasodnak. A kereskedelem — legalább is: a nyomatékos kereskedelem — éppen úgy más kézen

van, mint a közgazdasági élet legfőbb emelője, tényezője: a pénz.

Oktalanság, sőt eltévelyedés lenne a tiszta erkölcsi alapon álló ember részéről azt hirdetni, hogy a pénzt önmagáért gyűjtsük. Nem önmagáért kell megszereznünk a pénzt s nem csupán az általa elérhető anyagi jólét a rugó, hanem az erkölcsi, a szellemi függetlenségre való törekvés, azok a nagy és értékes javak, amelyek a pénz által és az eszmék szolgálatára megszerezhetők. A pénz nemcsak a háborúnak el nem engedhető tényezője, hanem valósággal nervus rerum gerendarum; és hogy kezünkből kisiklott a szellemi irányítás legfőbb eszköze, a sajtó, azt is anyagi szegénységünknek tulajdoníthatjuk. Átkerült biz’ az abba a kézbe, amelyben a pénz, a hatalom van.

Rengeteg hosszúra nyúlnék ez a cikk, ha a magyarság mulasztásait és a belőlük származott károkat mind sorra szednénk. Sokkal célszerűbb ennél az, hogy a teendőket, a jövő munkáját állapítsuk meg; fontosabb arról beszélni, arra tanítani: hogyan, miképen eszközöljük népünk közgazdasági nevelését, tanítását.

r

Es ezt csinálja, ebben fárad a Katholikus Népszövetség országszerte. Tegnap és tegnapelőtt a papnevelőintézet és a tanítóképző ifjúságának tartottak erre a célra irányuló előadásokat Ernszt Sándor dr., Haller István és Molnár István dr. Míg egyrészről meggyőző érvekkel serkentették a nép leendő vezetőit és tanácsadóit az enemű munkásságra, addig másrészt a szövetkezeti ügyvezetést, különösen a könyvelést, továbbá a pénzkezelést ismertették érdekesen és gyakorlati irányban.

Ha annyi eredménye lesz ennek a kétnapos kurzusnak, amennyi lelkesedéssel terjesztik az eszmét a Katholikus Népszövetség vezetői: akkor — bár rengeteg sokat mulasztottunk, rengeteg sokat vesztettünk — nem lehet kétségbeesnünk a magyar nép közgazdasági jövőjén.

Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, május hó 17-én, délelőtt 11 órakor a város közháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő napirenddel: A Schich Tamásné-féle alapítványi ház eladáSzombat, május 17.

sara vonatkozó árverés eredményének bejelentése. — Sajósy József panasza a Nyíl-utcai útépítés folytán keletkezett bevágás miatt. — A kövezetvám bizottság javaslata a Verő- és Árnyékszala - utcák folytatólagos kiépítésére nézve. — A város közháza alatt levő 15 bolthelyiség bérösszegének megállapítására kiküldött bizottság jelentése és ezzel kapcsolatban Kánitz Gyula dr. városi képviselő ajánlata ugyanezen helyiségeknek bérletére vonatkozóan. — Horváth József ajánlata a „Fekete sas“ épületének megvételére. — A kertészeti bizottság javaslata a lakóházak ablakainak virágokkal való díszítése iránt. — Fógel Ágoston jelentése a vincellér iskola mellett végzett földanyag-kutatásokról, aki egyben kéri a szerződésileg biztosított 6 kát. hold területnek átengedését tégla- és agyagárú-gyár létesítésére.

— Barsy István dr. és Csutorás László dr. kérvénye köztérvételi ügyben és ezzel kapcsolatban Horváth Mihály dr. és Csutorás László dr. adás-vételi szerződése. — Az iparostanonc- iskola felügyelő-bizottságának kérelme igazgatói iroda-helyiség építtetése és bebútorozása iránt. — Alföldi Dávid dr. városi képviselő indítványa a Vécsey-völgyi út kiépítése iránt.

— Portkó József iskolaszolga kérelme fizetés- emelés iránt. — A Hován József-féle alapítvány számadási zárlatai és végül néhány illetőségi ü°:y.

Föpásztorimk apostoli útja.

Szmrecsányi Lajos egri érsek, mint a nagy- kiterjedésű egri egyházmegye főpásztora, ma, május hó 16-án, indult első apostoli kőrútjára, hogy híveit otthonukban fölkeresve, közöttük a bérmálás szentségét kioszsza és őket, a Szentlélek erejével, hitükben megerősítse.

Egyházi méltóságának megfelelően, a főpásztort megillető harangzúgás között vonult Eger érseke a vasúti állomásra, hogy Ridárosik Imre prépost-kanonok, irodaigazgató és Kriston Endre érseki titkár kíséretében a délutáni ®/44 órai vonattal Szabolcs vármegyébe utazzék, ahol nemcsak hívei, hanem a vármegye egész közönsége ünnepi fénnyel, hódoló tisztelettel és meleg szeretettel fogadja a körükbe érkező főpásztort.

A szabolcsi lapoknak ünnepi hangulatából és az előkészületekről közölt tudósításokból következtetve, Szmrecsányi Lajos egri érseknek ez a bérma-utja, mely érseki székfoglalása óta az első hivatalos egyházi körútja, nem csupán külső fényben, hanem a szivek szere- tetétől meleg belső értékben is valósággal diadal-út lesz.

Szmrecsányi Lajos egri érsek bérmakörutjá- nak és az ezzel kapcsolatos szertartásoknak és ünnepségeknek sorrendjét a rendező-bizottság a következőkben állapította meg:

Május 16-án, pénteken, este 7 óra 55 perckor Szmrecsányi Lajos érsek Rakamazra érkezik, ahol a vasúti állomáson, küldöttség élén,