Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-17 / 40. szám
2 EGER. (40. sz.) 1913. május 17. a vármegye alispánja üdvözli. Ezután a templomba, majd a lelkészlakba vonul. Május 17-én, szombaton, bérmálás Kaka- mázon; itt ebéd. Május 17-én d. u. 7 órakor érkezés a nyíregyházi állomásra, ahol az érseket küldöttség élén a város polgármestere fogadja és disz- menetben a templomig kiséri. A templomban a főpásztor áldást oszt s utána a lelkészlakba tér, ahol Petrovits Gyula apát-kanonoknál, mint ezidő szerint még nyíregyházi plébánosnál lesz a szállása. Május 18-án, vasárnap, az érsek reggel 8 órakor a nyíregyházi templomban kis misét mond, utána szent beszéd, azután a férfiakat és fiúgyermekeket a bérmálás szentségében részesíti. Ugyanaznap déli fél 12 órakor küldöttségek fogadása a lelkészlakban; este fél 9 órakor pedig a város közönsége az érsek tiszteletére a nyíregyházi dalárda közreműködésével fáklyásmenetet rendez. Május 19-én, hétfőn, reggel 8 órakor kis mise, utána az asszonyok és leánygyermekek bérmálása Nyíregyházán. Május 20-án, kedden, reggel vasúton kiutazás Demecserbe, itt bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 21-én, szerdán, reggel 7 órakor kiutazás vasúton Kemecsére, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 22-én, csütörtökön, reggel 7 órakor utazás kocsin Királytelekre, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 23-án, pénteken, reggel 7 órakor utazás kocsin Orosra, ott fogadtatás, bérmálás, ebédre vissza Nyíregyházára. Május 24-én, szombaton, reggel 7 órakor utazás Kótajba, idejönnek az ibrányiak is; fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 25-én, vasárnap, reggel 7 órakor utazás Napkorra kocsin, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 26-án, hétfőn, reggel 7 órakor utazás Levelekre vasúton, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 27-én, kedden, reggel 7 órakor utazás kocsin Nagykállóba, idejönnek a kállósemlyéniek is; fogadtatás, bérmálás, ebédre vissza Nyíregyházára. Május 28-án, szerdán, reggel 7 órakor utazás vasúton Debreczenen át Hajdudorogra, idejönnek a nánásiak is; fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután kocsin az ujfehértói vasút állomásig, onnan vasúton vissza Nyíregyházára. Május 29-én, csütörtökön, reggel 7 órakor indulás vonaton Ujfehértóra, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 30-án reggel 7 órakor Szmrecsányi Lajos érsek elhagyja Nyíregyházát. Ez alkalommal a vasúti állomásnál a város és hívek küldöttjei búcsúztatják. Nyíregyházáról vasúton Pócspetribe utazik az érsek, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd és meghálás. Május '31-én, szombaton, reggel kocsin indulás Nyírbátorba, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután átmenet vasúton Nyiradonyba. Junius 1-én, vasárnap, bérmálás Nyiradony- ban, itt ebéd és meghálás. Junius 2-án, hétfőn, reggel kocsin átmenet Geszterédre, itt bérmálás, ebéd, délután vissza Nyiradonyba. Junius 3-án, kedden reggel kocsin indulás Nyirlugosra, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd s ugyanott éjjeli szállás. Junius 4-én, szerdán, kocsin Nyirábrányba, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután 3 óra 49 perckor visszautazás Egerbe. A hét. „Az tsizmatsináiók“ botránya. Egyik laptársunk krónikás nyelven, évszázadokkal ezelőtti ortográfiával emlékezett meg egy cikkben arról, hogy a legutóbbi országos vásár pünkösd hétfőjére esett és hogy a csizmadiák nem akartak árulni ezen a napon. Senkinek és semmi kifogása nem lehet az ilyen tréfás (hozzá még: érdekes köntösbe öltöztetett) cikkek ellen. Az ellen azonban mégis tiltakoznunk kell, hogy Magister Jacobus, a cikk Írója, igy szellemeskedjék: „Felpirkanék vala penég Pinkesd második innepe és huzódék a nép az katedrális erányába, az tsizmatsinálók vagy tsizmadiárkok penég szépecskén besomfordálának az kortsmákba, aholottis a nagyszakáilu hebreus mesterek, nagytudományossai ama fiskus szüve szerint való italporciózási jussnak, mérik vala a finum spirituszokat, és istenifélelmes szüvvel strázsá- lák, mikorond is eriszkednék fólibéjek Szentlélek Isten Urunk, hogy megoldoztatnék az ő nyelvik, miként ama szent apostoloké.“ Éretlennek és vallásgunyolásnak kell minősítenünk azt a megjegyzést is, hogy az idén „gonosz jel képen már antecedála az Husvét szent innepe az Gyimelcsojtó Bódogasszony napjának; az támadás innepe az fogantatásénak .. .“ Semmi kifogásunk az ellen, ha laptársunk szellemeskedik, de az ellen tiltakozunk, hogy ezt a katolikus vallás rovására tegye. * ,,Idegeneknek tilos a bemenet!11 Ez a felírás díszeleg az egri vár bástya-sétautjának végén, ahol ajtó zárja el az utat a vár északnyugati sarkától. Eger panorámájából azt a részt, amely a Knézich Károly-utcától az Eged felé esik, éppen ezért nem is lehet látni. Ezen a felíráson és ezen az út-elzáráson méltán háborodhatott fel az az előkelő idegen, aki a napokban sétált az egri várban s nem gyönyörködhetett Eger egész panorámájában. Mikor önkényesen elzárták ezt a részt, szóvá tettük mi is e helyen, de — sajnos, eredménytelenül. Most ismét avval a kéréssel fordulunk Eger város fejéhez: hasson oda, hogy ezt az utat engedjék vissza annak használatára, akitől elvették, a közönségnek. * Ábrahám a mennyországban. Erről a darabról azt jegyezte meg színházi rovatunk vezetője, hogy csak azért ír róla, mert: 1) premiére volt s arról írni szokás; 2) a szereplőknek — jobb ügyhöz méltó igyekezetét méltányolni kell. Mi ehhez még egy pontot teszünk hozzá rovatvezetőnk engedelmével. Az eőéle darabokról részletesen kell írni: 3) azért is, hogy — megismerje a közönség s aki még nem látta, el ne menjen a színházba, mikor ezt a darabot adják. * A daytoni alkohol-tilalom. A tornádósujtóttá Daytonban teljes erővel folyik a munka a város újjáépítésén. A hatóság, mig a munka tart, megtiltotta az alkohol-kimérést és az italméréseket, az úgynevezett szalonokat, becsukatta. Egy szalonost, aki titokban tovább mérte az italt, tetemes pénzbüntetéssel sújtott a hatóság. * Az ópium-veszedelem. Szegény Franciaországot a sok baj mellett egy újabb veszedelem fenyegeti. Ez a veszedelem az ópium-szivás, mely hihetetlenül nagy mértékben el van terjedve egész Franciaországban. Magában Toulonban, melynek csak százhúszezer a lakosa, nem kevesebb, mint százhatvan ópium-barlang van. , Ezek között vannak elegáns mulatóhelyek és egészen közönséges lebujok is. A francia tengerészek csaknem mind hódolnak az ópium- szivás szenvedelmének, a tisztek éppen úgy, mint a legénység; ez a lassan élő méreg azután teljesen enerváltakká teszi őket. A touloni polgármester, aki már öreg ember, keservesen panaszkodott a Matin tudósítója előtt, hogy a híres régi város vidámsága, egész társasélete és jóléte oda van, mióta az ópium-szivás Toulonban meghonosodott. Nem sokkal jobbak az állapotok a többi nagy kikötőben: Brestben, Cherbourgban, Lor- lentban és Rochefortban sem, sőt Parisban is igen jelentékeny már az ópiumfogyasztás. És ez ellen védekezni sem lehet, mert a francia törvények ez idő szerint nem nyújtanak semmi védelmet az ópium behozatala és fogyasztása ellen. Ugyanakkor, amikor Kina fölismerte az ópiumszivásban rejlő nagy veszedelmet és törvényt hozott, mely halálbüntetéssel sújtja az ópium-szivót: Franciaország, mely azzal dicsekszik, hogy a világ legcivilizáltabb és legfölvilágosodottabb állama, — rákap az ópium-szivásra. Ez olyan tény, amely ellen hiába adnak ki hivatalos és nem hivatalos cáfolatokat. Mi lehet az oka annak, hogy a franciák nem hoznak törvényt az ópium ellen? A felelet nagyon egyszerű: a francia állam a világ legnagyobb ópium-gyárosa. A francia köztársaság egyik gyarmatán, Indo-Kinában, állami monopólium az ópium készítése és forgalombahozatala. Ebből a francia köztársaságnak a múlt évben 10,510.582 frank tiszta haszna volt. A francia köztársaság címerével ellátott csomagokban egy év alatt 1200 métermázsa ópiumot hoztak forgalomba. Úgy látszik, hogy a „La grande nation“ éppen úgy van az ópiummal, mint mi az alkohollal. Az állam vezetősége látja, mert látnia kell, hogy a nemzetet meggyilkolja az alkohol, de azért mit sem tesz ellene, mert ezidőszerint haszna van belőle. Úgy tesz, mint a vaddisznócsalád a tölgyfával: kidönti, hogy kedvére lakmározhassék rajta. Hogy azután mi következik, arra nem igen gondol. _________ H ÍREK. Eger, 1913. május 16-áu. Tájékoztató. Május 17. írásbeli érettségi a főgimnáziumban. 17. Gáspárdy K. zeneiskolai hangversenye. ” 18. Borsod-Gömör-Hevesmegyék Erdészeti Egyesületének közgyűlése. „ 20. Az egyházmegyei papnyugdij és segélyalap középponti bizottságának ülése. 20, 21. Katonai fSutóállítás Hatvanban. ” 20. A Nőegylet közgyűlése. 21. A házi ezred ünnepe. (Az asperm csata emleke.j „ 22. Űrnapja. „ 25, 26. Országos vásár Gyöngyösön. 28, 30. írásbeli képesítő a tanítónőkepzó intézetben. Isaák Gyula kitüntetése. Ismét egy derék ember kiváló érdemei találtak elismerésre. Őfelsége, a király, március hó 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával Isaák Gyulát, Hevesvármegye főjegyzőjét, a közigazgatási szolgálatban és az alsó-tarnavölgyi vizi társulatnál miniszteri biztosi minőségben kifejtett buzgó működésének elismerésével a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Isaák Gyula kitüntetése nem közönyös senki előtt, aki őt mint köztisztviselőt és mint társadalmi embert ismeri. A közéletben azokhoz a ritka jellemekhez tartozik, akik mindenkor és minden körülmények között a közérdeket tartva szem előtt, mindig csak a közjó előmozdításán fáradoznak. A magánérdek úgy másnál, mint nála, — és főként nála soha
