Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-16 / 31. szám

EGER. (31. 8*.)

1913. április 16.

2

keresetében is pervesztes lett a város és itt 72 korona perköltséget fizetett, amit a közgyűlés egyszerüeu tudomásul vett.

A heti állatvásárok áthelyezése. Nagy vitára szolgáltatott alkalmat Kánitz Gyula dr. városi képviselőnek az az indítváuya, hogy a sertés- és borjú-hetivásár a mostani helyéről helyeztessék át a Kertész-utca végére, a vágóhíd közelébe. A húsvágók és mészárosok természetesen az indítvány mellett foglaltak állást, mások ellenben ellenezték a vásártartás helyének cserélgetését és károsnak tartják a kereskedelemre nézve, mert a vidéki vásárosok állataiknak eladása után be sem jönnének a városba. Az állandó választmány azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az indítványt adja ki a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a közvágóhíd fölépítése és az uj vasúti állomás helyének végleges kijelölése után terjessze ezt újból a közgyűlés elé.

A színház-bérlet. A városi színházat, tudvalévőén, Militzer Gyula egy évre bérbevette és mozgófénykép - előadásokat rendeztet benne. A bérleti szerződés azonban még most sincs megkötve, mert a bérlő kifogásolja azokat a kikötéseket, hogy a város szabadon rendelkezzék a szinház fölött, és műkedvelői vagy művészi előadások tartására bármikor — különösen szombaton és vasárnapon — átengedhesse a színházat, amikor neki a legjövedelmezőbb előadásai lennének. A szerződést, kijelentése szerint, csak az esetben írja alá, ha a város tíznél több ilyen műkedvelői vagy művészi előadást nem engedélyez és ezeket sem szombati vagy vasárnapi napokon. A közgyűlés azonban ragaszkodik eddigi határozatához és kimondotta, hogy amennyiben Militzer 8 nap alatt alá nem írja a szerződést, azt felbontottnak tekinti.

A sánel vízvezeték. Csekó Gábor prépostkanonok áldozatkészségéből a sácciak ivóvízkérdése megoldást nyert. A vízvezeték elkészült, mely a legpompásabb ivóvizet szolgáltatja a Foglár-intézet szőlejének forrás-kutjá- ból. A bőkezű főpapnak kijáró hálás köszönetén kívül azonban még más elintézni való is van a vízvezeték hivatalos aktái körül. A vízvezeték engedély-okiratának határideje ugyanis letelt és a meghosszabbítását a hatóság elmulasztotta kérni az alispántól. Ezt a formaságot kellett reparálni és pedig úgy, hogy most, mikor a vízvezeték már át van adva a köz- használatnak, engedélyt kérnek a megcsinál- tatás határidejének — meghosszabbítására.

A szegényügy szabályozása. Nagy János dr. teológiai tanár, mint ismeretes, szabályrendelet-tervezetet dolgozott ki a szegéuyügynek rendezésére. A közgyűlés a tervezetet tanulmányozás és javaslattétel végett kiadta egy bizottságnak, melynek tagjai Dutkay Pál, Csekó Gábor, Fridi Gyula, Gröber Ferenc, Setét Sándor dr., Mélypataky Ignác és Nagy János dr. városi képviselők.

Apróbb ügyek. A vágóhídi őrnek lakásához egy kamrát építenek. A református egyház- község a Barkóczy-féle telken, templom építésére 4 évre kapott és már lejárófélben levő engedélyének meghosszabbítását kérte. A közgyűlés a kért kétévi halasztást megadta. A kiskorú Boma Lászlónak neveltetési pótlékát egy évre meghosszabbították. A városi hegyőrök havi öt korona fizetés-javítást kértek. Nem adták meg, mert csak nem régiben rendezték a fizetésüket. A Hevesmegyei Takarék- pénztár uj épülete előtt, a Káptalan-utca elején, park létesítésére engedélyt adtak.

Dél elmúlt, mire a 10 illetőségi ügyre került a sor. Ezeket is elintézték és ezzel a közgyűlés véget ér.t

Egy havi közigazgatás.

— A közigazgatási bizottság ülése. —

Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, április hó 14-én, délelőtt 10 órakor rendes havi ülést tartott Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt, mely alkalommal a nagyobbrészt fölebbezési ügyek között a következő érdekesebb folyóügyeket is elintézte:

Szomorú kilátások. A szokásos havi jelentések során szomorú képet festett a gazdasági előadó vármegyénknek mezőgazdasági kilátásairól. Az áprilisi tél tönkre tett mindent! A márciusi szokatlanul meleg időjárás korán megindította a vegetációt és mikor azután faka- dásnak, sőt virágzásnak indult mindeu, április

3-ától beállott a hideg idő és 2—6° hidegben elfagyott minden. A lucerna-vetés teljesen tönkrement. A gyümölcsösökben és szőlőkben rettenetes a kár. A gabona-félék kelése is fogyatékos. Az általános gazdasági csapás a munkabérek alakulására is kedvezőtlen hatást gyakorol. A közigazgatási bizottság a szomorú jelentést — mit tehetne mást? — tudomásul vette.

A Jövő havi ülés. A május havi ülés határidejét, mert a szokásos második hétfő pünkösd második ünnepére esik, május hó 5-ikére tűzte ki a bizottság.

Fölebbezett gyalogjáró. Az egri Cifrakapuutcai gyalogjárónak aszfalttal való kiépítését két érdekelt háztulajdonos fólebbezéssel támadta meg. Minthogy az érdekeltek túlnyomó többsége kívánja az aszfaltozást, a fölebbező- ket elutasították.

A közúti zárószámadás. Az 1911—1912. évi törvényhatósági közúti zárószámadások megvizsgálására az alispán elnöklete alatt Borhy György, Dutkay Pál, Malatinszky György és Légmán Imre tagokból álló bizottságot küldötték ki.

Panasz a telefon ellen. Az alispán többrendbeli panaszt terjesztett elő az egri telefon középpont ellen. Délelőtt folyamán, amikor pedig az összes hivatalok működnek, igen sok esetben nem kap a felhívó hatóság összeköttetést a vidékkel. Ha előjegyzésbe veszik is a jelentkezést, legtöbbször ezt is elfelejtik. A vezetékek kagylószerkezete tosz, a beszédet sokszor alig hallani. Azután a kezelés körül is sok a hiba. Igen sűrűén megtörténik, hogy a beszélgető előfizetőket váratlanul szétkapcsolják és ha reklamálja az újabb összeköttetést, egyszerűen figyelembe sem veszik. Nagyon bosszantó dolog az is, hogy a beszélgetők közé idegen párbeszédek is belévegyülnek, ami szintén a telefon-kezelés felületességének számlájára irható. A közigazgatási bizottság elhatározta, hogy átír a budapesti posta és távírda igazgatósághoz, és a panaszolt bajoknak a helyszínen való megvizsgálására külön megbízott kiküldé ét kéri.

Ut-épités. A poroszló—sarudi utón építendő Laskó-híd versenytárgyalásának eredményeként, a beérkezett 5 ajánlat közül a Hevesmegyei Gyáripar Részvénytársaság és az Apc-vidéki Kőbánya Részvénytársaság együttes ajánlatát fogadta el a közigazgatási bizottság és 13,007 K 07 fillér előirányzattal a hid fölépítését elrendelte. A törvényhatósági utakra szükséges tölgyfa kerék vetők szállítására Fischer Lajos ajánlatát, a vasbeton korlátok készítésére nézve pedig Reiner Soma és Pavl k Ágoston egri vállalkozók ajánlatát fogadták el és pedig úgy, hogy a szükséges mennyiség felét az egyik, felét pedig a másik vállalkozóra bízzák.

A főgimnázium hangversenye és a föreáliskola dísztornája.

A ciszt. r. rk. főgimnázium ifjúsági hangversenye alkalmából ismét megtöltötte Eger város előkelő közönsége ennek a régi és érdemes intézetnek tágas tornatermét. Összesereglettek az intézet barátai és tisztelői, hogy meghallgassák az ifjúsági Zenekör-nek immár harmadik hangversenyét, melyet a kör fáradhatatlan vezető- elnöke, Braun Jácint tanár, nyitott meg rövid, tartalmas beszéddel.

„Tudvalévő dolog, — mondotta megnyitójában — hogy a görög nép, ez a minden jóért, szépért és nemesért lelkesedő nemzet, mitológiájában kilenc istennői alakot honosított meg, kiket közönségesen múzsák neve alatt szoktunk emlegetni. És csodálatos, hogy bár minden szépművészet csak egy-egy múzsát kapott, a zenének három is jutott: Erato, Euterpe és Terpsichore. Csodálatosnak mondom, pedig nem az, mert hisz’ a zene az, mely minden népnél, ősidőktől fogva, kulturális, vallási, nemzetiségi és társadalmi életében a legfontosabb szerepet játssza. Ép’ azért a zene a görögöknél, akiktől aztán majd minden művelt nemzet átvette a muzsika nevet, minden szellemi és érzelmi nevelést célzó művészetet jelent, ellentétben a gimnasztikával, mely a test nevelését vállalta magára.

A szó szorosabb értelmében a zene, mint a hangok művészete, — mely jelentését a keresztény korszakban kapta, — előbbi jelentésének magvát megtartotta, ameuuyiben azt az ellenállhatatlan, szivet és lelket meginditó hatalmat jelenti, mely korlátlanul uralkodik az emberi kedély felett és amelyben semmiféle más művészet nem versenyezhetik vele. A zene lényegét tehát ez a kifejezés „a hangok művészete“ jelzi s igy nem egyéb, mint a természetnek, jelenségeinek művésziesen alakított haugokkal való megjelenítése, amint általában a művészet sem egyéb, mint a természetnek, jelenségeinek és tárgyainak utánzása.

Eredete a nyelvben gyökeredzik és pedig oly mélyen, hogy mig az ember a nyelvvel, annak kifejezéseivel, ezeknek hangzaiosságá- val, dallamosságával vesződött, — a zene nem tudott, hogy úgy mondjam, saját létének, erejének öntudatára ébredni. Innen magyarázható az a feltűnő tény, hogy ez a művészet, mely oly erővel, oly közvetetleuül hat az emberi szívre, csak utoljára tudott a fejlődés folyamába jutni. De mikor azután egyszer megindult, akkor feitartózhatatlanul haladt a maga utján mindig szélesebb és szelesebb mederbeu, mig végre a remekművek egész özönével árasztotta el az emberiséget.

A zene birodalma igen nagy ; hiszen övé az egész hallható világ, amint a képzőművészeteké a látható. Amint a festőművészet vászonra veti a természetet, a víllámló eget, a napot, holdat és csillagokat, az erdős hegyeket, a veröfényes völgyeket, az árnyas patakot, a szélesmedrű folyót, a hullámzó tengert, a városokat, falvakat és magáuyos lakokat, az ásvány-, növény-, állatországnak minden egyed- jét és végül magát a teremtés koronáját az embert, magányosan és tömegben ezer és ezer váltakozó alakban: úgy a zene hangokkal utánozza a villámot követő mennydörgést, az erdők, mezők és kertek madárdalolását, a fülemile c-attogását, a galamb búgását, a patak csobogását, a folyam zajongását, a tenger mor- molását, a szél zúgását és végül a zene tökélyét, az emberi hangot, a szenvedélyes ember haragos kitörésétől egészen a szerelmes párok lágy suttogásáig.

Ha tehát a zene ily széles körre terjed