Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-02 / 27. szám
Előfizetési árak: Egész évre- _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = ... = intézendők. = K iadóhivatal: Lyceumi nyom da, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 27. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, április 2. Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, március hó 29-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgár- mester elnöklete alatt. A közgyűlés szokatlanul népes volt és kissé túlságosan — hangos. A képviselőtestületnek ugyanis csaknem minden tagja beszélt. Es ez dicsérendő köz- érdeklődésre vall. Ámde akkor lenne igazán dicséretes a képviselők beszédje, ha ez szépen sorjában, egymásután történnék és nem egyszerre, éppen akkor, amikor egyik-másik városatya a legértékesebb érveit hozza fel a napirenden levő kérdés megvilágítása és talán helyesebb megoldása érdekében, így nem beszéd, hanem csak beszélgetés a különben szabad vélemény-nyilvánítás, és csak arra alkalmas, hogy az elnöki csengetyüt működtesse, az igazán beszélni kívánót pedig elkedvetlenítse és visszatartsa a komoly hozzászólástól. A közgyűlés egyébként két óra hosszáig tartott, de nem sokat végzett. A napirendre 26 tárgy volt kitűzve és ebből mindössze tizenkettőt intézett el. A többit máskorra halasztották. A közgyűlésen elintézett ügyeket tudósítónk a következőkben összegezi: A virilisek névjegyzéke. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke ekészült és a közgyűlés tudomásul vette. Az özvegyeket és jogi személyeket most már felhívják megbizottaiknak bejelentésére. A Kániíz-család alapítványa. A Kánitz-család 5000 koronás alapítványt tett a városnál olyan kikötéssel, hogy ennek kamataiból évenkint, egyenlő részbeD, egy elszegényedett zsidó- és egy elszegényedett keresztény család segélyez- tessék. A közgyűlés éljenzéssel fogadta a bejelentést, az alapítólevél elkészítését elrendelte és az alapítványt tevő család fejének, nagy- ecséri Kánitz Dezsőnek, köszönetét fejezte ki. A pu-internátus ügye. Az Alföldi Magyar Köz- művelődési - Egyesület, tudvalévőén, Egerben, intemátust óhajt fölállítani száz középiskolai tanuló befogadására. Az építkezési terv és költségvetés bemutatása kapcsán most arra kéri a várost, hogy az internátus céljaira ingyen telket, díjtalan világítást, fűtést, vízszolgáltatást és évenkint 3500 korona hozzájárulást biztosítson. A közgyűlés a kérelmet csak részben teljesítette, mert csupán az ingyen telket és világítást helyezte kilátásba, egyebet nem. Az internátus ügye tehát véglegesen még nincsen elintézve. Az Uszoda utcai közcsatorna, Az Uszoda-utcában és az érseki uszoda mellett levő közben építendő közcsatornára vonatkozóan Reiner Somával, mint legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozóval kötött építési szerződést a közgyűlés elfogadta. A villamos müvek mérlege. Az eddig simán, felszólalások nélkül folyó közgyűlés ennél a tárgynál alakult át beszédes közgyűléssé, mely mindvégig ilyen is maradt. Hanák Gyula főjegyző javaslatára a képviselő-testület ugyan fölolvasottnak tekintette a villamos művek 1912. évi mérlegét, nyereség- és veszteség-számláját s az igazgatóságnak erre vonatkozó jelentését, sőt az állandó választmány javaslatára el is fogadta azokat, hanem azért mégis érdekes vita fejlődött ki a villamos ügyek körűi. Hogy pedig tiszta világításban álljon a vita anyaga, szükségesnek véljük a villamos-művek mérlegét, számadását és az igazgatóság jelentését főbb adataiban ismertetni. A villamos-telep 1912. évi bevétele 167,009 korona 11 fillér volt s ezen felül ingyen szolgáltatta a város közvilágítását (ami mintegy 30,000 korona megtakarítást jelent), valamint a jéggyár üzeméhez szükséges áram-fogyasztást is. A villamos hálózatba az év folyamán 180 uj fogyasztót kapcsoltak be (Egerből 129, Füzesabonyból 51) és így a fogyasztók száma 1190-re emelkedett. A bevétel persze az üzemköltségeken s uj befektetéseken kívül, a hálózat kibővítésének költségeit, valamint a fölvett kölcsönök kamatait is fedezte; ezenfelül az igazgatóság a megújítási tartalék alapra 14294 korona 36 fillért fizetett be s így a villamos-telep 1912. évi tiszta nyeresége 1043 kor. 90 fill. (Megjegyezzük még, hogy a villamosteleppel kapcsolatos jéggyár bevétele 1666 K 07 fillérrel kevesebb az előző évinél, mert a telep ebben az évben már nem foglalkozott jégszekrények eladásával.) Az igazgatóság a jutalékok kiosztására nézve azt javasolja, hogy az a tavalyi szerint történjék, egyben pedig bejelenti, hogy a villamos művek alapszabályainak módosítására nézve rövid idő alatt előterjesztést tesz. Az első felszólaló Kalmár Gáspár volt. Arra volt kiváncsi, hogy leszállítják-e már az áramAz „EGER“ tárcája. Fehér-vasárnapján. Fehér ruhácskában sugárzó szép arccal Siet a templomba egy kis földi angyal; Koszorú a fején s lengő csipkefátyol, Amely el-ellebben selymes, dús hajától . . . Boldogan nézem és hangtalanul súgom: „Jaj, be gyönyörű ma — az én kicsi húgom 1“ Hófehér a lelke, tündöklőén fehér, Amelyhez az árnynak egy paránya se ér, Kis fejét lehajtja áhítattal, szépen, S az öröm könnycseppje fénylik a szemében... Boldogan nézem és hangtalanul súgom: „Ez a földi angyal — az én kicsi húgom.“ Hófehér lélekkel, hófehér ruhában, Siet a templomba, égi boldogságban. Az arca mennyei örömtől sugárzik, Ohl mert hiszen ő ma először áldozik . . . Boldogan nézem és hangtalanul súgom: „Bárcsak olyan volnék, — mint a kicsi húgom.“ Baum Mária, A viharmadár. Irta: Alpesi Rózsa. 2. II. Künn tombolt a szeptemberi, záporral zúgó vihar. A szél élesen sikoltozva rohant át a sötét vidék felett. Suhogva hajladoztak Bánó erdejében a százados fák lombjai; villám-villámot ért a vak sötétségben, s rá ropogva dördült meg az ég, félelmet, borzalmat keltve a gyöngébb szívekben. Semmi emberi nesz a korán leszállóit est csöndjében. Ebugatás sem hallatszik ki a zápor zúgásából; a kicsi ablakokban sem ég semmi világosság, csak Bánó könyvtárának ablakából szűrődik ki lámpafény és vet elnyúlt árnyakat az elhagyott kert utaira. Ott ül asztalánál, előtte a nyitott könyv, melyből eddig olvasott. Két kezét homlokára támasztja s szeme a lámpa fényébe mélyed, így hallgatja az orkán tombolását.. Mintha a szél zúgásában kárhozott lelkek viaskodnának kétségbeesett erőlködéssel, s a hatalmas dörgésen át mintha az ő reménytelen jajszavuk sikoltana át. Valami különös, megmagyarázhatatlan izgatottság vesz rajta erőt. Mintha valami nagy- ' nak, rendkívülinek kellene történnie. Merengő I lelke előtt ismét meg ismét megjelennek a múlt | csábító képei, és hasztalan zavarja el, újra visszatérnek. Egyszer, hogy egy rövid pillanatra elállóit a sebes zápor s elhalt a tomboló szél sü- völtése, hirtelen átható, kétségbeesett asszonyi sikoltás hasított át az éj sötétségén. Bánó riadva rettent föl kábultságából. — Szent Isteni mi volt ez?! És hirtelen átfutott agyán egy röpke gondolat: mennyire félt Bella az égiháborntól! Hátha ő van odakünn a rettenetes viharban?! Ez az örömmel-fájda- lommal vegyes vágyakozás suhant át lelkén. Mért ébredt föl most szivében e sóvárgás ? Hiszen eddig mindig büszkén utasította vissza a gondolatot, hogy az eltávozottat szerető megbocsátással vonja szivére?! Nem ért rá sokáig tűnődni ez érthetetlen érzésen : a kétségbeesett, segély után könyörgő sikoltás újra fölhangzott, s utána néma, nyomasztó csöndesség állott be. Egy pillanatig még tétován maradt ülve asztalánál, mintha megbénult volna, de a következő pillanatban hirtelen fölugrott, hogy a szerencsétlennek segítségére siessen. A heves zápor elcsöndesedett, a vadul süvöltő szél is elült lassan; a komor felhők foszladozni kezdtek, de a rombolás nyomát lépten- nyomon látni lehetett. Bánó szorongó szívvel rohant előre, ahonnan a sikoltást hallotta. Vájjon ki lehet az a