Eger - hetente kétszer, 1913

1913-01-08 / 3. szám

2 EGER. (3. sz.) 1913. január 8 is elhanyagolta s kilépési szándékáról sem ke­rületét, sem pedig pártját nem értesítette: ezért reméli, hogy leteszi mandátumát, melyet mint a munkapárt jelöltje, csakis a munkapárt programmja alapján nyerhetett el. Érdekes a hatvani Munkapárt vezetőségének kiáltványa is, mellyel a párt híveit a bizalmatlanságot kifejező értekezletre meghívta. így kezdődik: „Bizalmunkra méltatlan országgyűlési kép­viselőnk pártunkat és bennünket rútul be­csapva itt hagyott s uszályhordozójává vált azoknak, akik józan belátás híján az ország és polgárai sorsát a szellemi éretlenség és a felelőtlenség tudatában a rosszra hajló va- gyontalanság kezébe kívánják kiszolgáltatni.“ — A választókerület székhelyén, Gyöngyös­patán vasárnap délelőtt volt a pártgyűlés, mely a hatvaniakéhoz hasonló bizalmatlansági hatá­rozatot hozott. Szövetkezetek haszna falun. Hogy milyen áldásos működést fejtenek ki a falusi szövetkezetek, az legjobban kitet­szik a mostani nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben, mikor naponként számos c-ődkér- vényt adna be a törvényszékekhez, jóhirnevű, de a mostani p vízviszonyok között megroppant kereskedelmi cégek és nem ritkán részvény- társasági alapon álló takarékpénztárak ellen. Bármennyire böngészem a „Hivatalos L‘.p“ e rovatát, de Magyarország 2500 hitelszövet­kezete közül nem találok ilyent egy ellen sem. Mi ennek az oka? Talán a szövetkezeti alapon álló pénzintézetek nem érzik a pénzkrizis ne­hézségeit? Azoktól nem vonják-e meg az eddig élvezett hitelt? Hiszen félesztendeje már, hogy a Hitelszövetkezetek Központja, az Országos Központi Hitelszövetkezet, uj kölcsönt a magas bankrátára való tekintettel egyáltalán nem fo­lyósít; minden kötelékébe tartozó Szövetke­zettől megvonta a hitelt és a kamatlábat a már fennálló kölcsönökre felemelte 6, majd 7%-ra. És hogy mégis működnek, dolgoznak csendesen, méhszorgalommal gyűjtenek, gyá- molítják a szegényt, segítik az elesettet, annak egyedüli oka a: bizalom 1 A falusi népnek már ősidőktől öröklött természete a bizalmatlanság, idegenkedik min­dentől, ami nem az ő észjárásához van alkal­mazva. A napi lapokban olvasni lehet, hogy ezt, meg amazt a takarékpénztárt (melynek alaptőkéje talán egy millió), megrohanták a betevők a há­borús hírek hallatára. Miniszterek, főispánok, püspökik és mások megnyugtató kijelentése­ket tesznek és iparkodnak a bankokat a „run“- tól megmenteni, de hiába. A kis betevőket megnyugtatni nem tudják ; azok a kisbetéljü- ket féltik, kiveszik a nagybankokból és viszik haza a: Hitelszövetkezetbe! Miért? azért, mert bizalmatlanok a nagybankokkal szemben, „mert a nagy bankoknak nincsen földjük“ mint azt egy bunyevac milliomos mondta, kit egy taka­rékpénztár igazgatóságába beválasztattak azért, hogy pénzét betétként elhelyezze. A falusi szö­vetkezetek vezetőségét minden kis gyermek ismeri, azok rendesen a falu legtehetősebb gazdái és az azok által vezetett pénzintézetben betétjüket biztosítva tudják és látják a be­tevők. így a kis betétekből nagy összeg gyűl egybu, mely összeg azután elüelyezést talál a hitelkérő feleknél. Hogy nem nagy haszonnal, azt mindenki tudja, ki a szövetkezeti életet ismeri. A Hitelszövetkezeteknél nincs meg az a nagy adminisztratiós költség, igy aránylag sok­kal olcsóbban adhatják a kölcsönt feleiknek, mint a pompás palotákban működő takarék- pénztárak. Megelégszenek csekély haszonnal, mely haszon azonban ismét visszaháramlik a község lakosaira, mert az 1898: XXIII. t.-c. 41 §-a alapján a tartalék-alap felerészben a község szegény-alapját illeti f Iszámolás esetén. Hogy mindezen állításaim beigazolhassam, jellemzésül ismertetem röviden a ,,Mezötárkányi hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövet­kezet tagja'' 1912. évi működé.-ét és jelenlegi vagyoni állapotát. A mezötárkányi hitelszövet­kezet az ország egyik legrégibb szövetkezete­inek egyike. 1894-ben alakúit a Gróf Károlyi- Szövetkezetek mintájára. 1902 ben az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe lé­pett és azóta teljes mérvben betölti azt a szo­ciális hivatá-t, mely célból létesíttetett. 1904. évben 10000 korona államsegéllyel teljesen modern, miuden követelményeknek megfelelő gabonaraktárt épitett 40 vaggon terménybefo­gadó képességgel, majd a gabonaraktár mellé szikvizgyár épölt. A gabonaraktárba 1912. évben 2547 méter­mázsa termény raktároztatok be, mely ter­ményre 31000 korona gabona-kölcsön folyósít- tatott 6, majd 6 ’l2 % utótag fizetendő kamatra. A szikvizgyárban termeltetett 8711 liter szik- viz, mely szikviz a szövetkezeti tagoknak literenkiut 6 fiilérnyi árbau árusittatik. A Hitelszövetkezet mindenféle pénzügyi mű­veletekkel foglalkozik ; betéteket elfogad nettó 5% kamatozásra; váltó és kötvénykölcsönöket folyósít 7°/0 kamat mellett. Semmi különösebb dijakat a szövetkezet nem számít, még más szövetkezeteknél szokásos 1 y2% értékesítési dijat sem. A kötvény és váltó kiállítása is ingyenes. Elfogadott 1912. évben 53249 K 84 fillért betétként, folyósított 22250 korona kötvény­kölcsönt, közvetített 9100 korona földkolcsönt. 1912. év végén a kihelyezett kötvény­kölcsön 171 tagnál 96614 korona, váltókölcsön 23 tagnál 4096 kor., külön jelzálogos és föld- kölcsön 11 tagnál 59000 korona. A betétálladék 1912. év végén 90 tagtól 104710 kor. 27 fill. A legnagyobb betét 17859 korona 61 fillér, a legkisebb 10 korona. A kamatláb nincs a nagy bankok kamat­lábától függővé téve, ez állandóan egyforma: nem emeltetett az 1907. évi pénzkrizis idején, de nem emeltetett most sem. A falusi népet pedig akkor, amikor a taka­rékpénztárak a lehető legnagyobb kamat és nagy %-nyi kezelési költség mellett, csak ügy­véd közbenjöttével, nagy utánjárás mellett ad­ták a megszorult, hiteltkereső félnek a köl­csönt, — szövetkezeteik gyorsan és olcsón elégítették ki. Bátran mondhatom, hogy a falusi gazdák oly helyeken, ahol ily szövetkezeteik vannak, a mostanihoz hasonló pénzkrizist nem érzik meg most sem és nem fogják megérezni később sem. Zapády Endre. HÍREK. Eger, 1913. január 7-ón. Tájékoztató. Január 8—18. Beíratás az éra. jogakadémián. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13 —14. Országos vásár Eger en. „ 13. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Kér. Iparoskor közgyűlése. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 19—20. Országos vásár Hevesen. „ 20. Katouai utóállítás Hatvanban. „ 23. Előadások kezdete az érs. jogakadémián. „ 26. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. 6. Azokon a’ Helyeken, a’ hol a’ Vándorló Legény Munkában volt, a’ Munka, és az idő is, hogy meddig, és nevezetesen, mellyik Mes­ternél dolgozott; nem kevésbé maga viselése is az illető Ozéh által annak módja szerént jegyeztessék-fel a’ Vándorló-Könyvben, és a’ Tisztviselők, vagy a’ Helység’ Tanátsa által helybe hagyattassék. 7. Ez a’ Vándorló-Könyv, Magyar Ország­ban, és a’ Szent Koronához tartozó Tartomá­nyokban, egy közönséges úti passus helyett szolgál. 8. De ha a’ Vándorló a’ többi Cs. Kir. Német örökös Tartományokban is kivánná Ván­dorlását folytatni, abban az esetben szüksége lészen ezen Vándorló-Könyvön kívül még egy más rendes úti passu-ra is. 9. Az idegen, az az: az Austriai monar­chián kívül fekvó tartományokba pedig tsak úgy mehet ki a’ Vándorló-Legény, ha az ölet illető felsóség által, a’ Magyar Udvari Cancelláriától kieszközölt úti passussal bír, és már akkor nem lesz tovább szabad mulatni külső Országokon a’ Vándorlónak, hanem tsak a’ mennyi idő vi­lágosan ki vagyon téve az úti passusban, sőt kötelezfetik a’ kivándorlásokra való tekintetből hozatott büntetéseknél fogva a’ meghatározott időre visszatérésre. 10. Mivel semmi Mesterlegény sem érheti el a* Majszterséget a’ nélkül, hogy az arra a’ felsóség által rendeltetett három vándorló esz­tendőket elvégezze, és mivel ezen vándorlás elvégezése csak ezen jelenvaló Vándorló-Könyv­ből mutathatik meg; ezen az okon igen vigyáz­zon a’ Vándorló, hogy ezen néki kiadott Köny­veteké el ne vesszen, el ne lopattasson, vagy meg nevesztegettessen és rontsoltasson. 11. De ha ezen néki kiadott Vándorló- Könyvetske, a' legszorgossabb gondviselés mel­lett is szerentsétlenségből eltalálna veszni, eb­ben az esetben köteles lesz ő, ezen vesztesé­get a’ legközelebbi tisz! ségnek bejelenteni, és elegendőképpen törvényesíteni, és magának egy más újat kieszközölni, a’ mellyben a’ réginek elvesztése a’ megvizsgáló tisztség által meg- bizouyitt ásson és erősíttessen. 12. Abban az esetben, ha az ezen Ván­dorló-könyvben lévő 32 oldalok, a’ vándorlás ideje a'a‘t egészen megtelnének, akkor az oda­való Fel-őséghez folyamodjon a’ Vándorló, a’ hol a’ régi könyve megtelt, más újért, és ezt az újat a’ régivel együtt ott, a’ hol vissza jövetele után lakni vagy a’ Majszterséget el­nyerni szándékozik, előmutatni tartozik. 13, A’ Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanátsának 1825. esztendő Mártius 1-ső napján 2555. szám alatt kiadott Rende­lése szelént, ezen Vándorló-könyvnek megha­misítása törvényes fenyíték alatt keményen tilalmaztatok. Makay József kovácslegény, mert övé volt ez a régi könyv — Ároktőn tanult ki Sinkovits Péternél a múlt század negyvenes éveinek derekán, a mely körülményt a következő első bejegyzés igazol: Hogy ezen betsületes kováts legény ne­vezet szerint Makay Jósef Ároktőn lakó Mester társuoknál, Sinkovits Péter urnái Inasi idejét 4 esztendőt eltöltötte és felsza­badult, miut legény dolgozot három fertáj esztendeig, mely idők alat betsületesen vi­selte magát bizonyityuk Török sz. Miklóson. Sinkovits Péter Ároktövi laki majszter- nál, mej idők alat magát Betsületesen, igazán és híven viselte magát. Bizonyítom Sinkovits Péter urnái. Fő Czéh Mester: Lukács Gergely. P. H. Al. Vár day István. Jegyző Bársi Bálind.

Next

/
Oldalképek
Tartalom