Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-08 / 3. szám
2 EGER. (3. sz.) 1913. január 8 is elhanyagolta s kilépési szándékáról sem kerületét, sem pedig pártját nem értesítette: ezért reméli, hogy leteszi mandátumát, melyet mint a munkapárt jelöltje, csakis a munkapárt programmja alapján nyerhetett el. Érdekes a hatvani Munkapárt vezetőségének kiáltványa is, mellyel a párt híveit a bizalmatlanságot kifejező értekezletre meghívta. így kezdődik: „Bizalmunkra méltatlan országgyűlési képviselőnk pártunkat és bennünket rútul becsapva itt hagyott s uszályhordozójává vált azoknak, akik józan belátás híján az ország és polgárai sorsát a szellemi éretlenség és a felelőtlenség tudatában a rosszra hajló va- gyontalanság kezébe kívánják kiszolgáltatni.“ — A választókerület székhelyén, Gyöngyöspatán vasárnap délelőtt volt a pártgyűlés, mely a hatvaniakéhoz hasonló bizalmatlansági határozatot hozott. Szövetkezetek haszna falun. Hogy milyen áldásos működést fejtenek ki a falusi szövetkezetek, az legjobban kitetszik a mostani nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben, mikor naponként számos c-ődkér- vényt adna be a törvényszékekhez, jóhirnevű, de a mostani p vízviszonyok között megroppant kereskedelmi cégek és nem ritkán részvény- társasági alapon álló takarékpénztárak ellen. Bármennyire böngészem a „Hivatalos L‘.p“ e rovatát, de Magyarország 2500 hitelszövetkezete közül nem találok ilyent egy ellen sem. Mi ennek az oka? Talán a szövetkezeti alapon álló pénzintézetek nem érzik a pénzkrizis nehézségeit? Azoktól nem vonják-e meg az eddig élvezett hitelt? Hiszen félesztendeje már, hogy a Hitelszövetkezetek Központja, az Országos Központi Hitelszövetkezet, uj kölcsönt a magas bankrátára való tekintettel egyáltalán nem folyósít; minden kötelékébe tartozó Szövetkezettől megvonta a hitelt és a kamatlábat a már fennálló kölcsönökre felemelte 6, majd 7%-ra. És hogy mégis működnek, dolgoznak csendesen, méhszorgalommal gyűjtenek, gyá- molítják a szegényt, segítik az elesettet, annak egyedüli oka a: bizalom 1 A falusi népnek már ősidőktől öröklött természete a bizalmatlanság, idegenkedik mindentől, ami nem az ő észjárásához van alkalmazva. A napi lapokban olvasni lehet, hogy ezt, meg amazt a takarékpénztárt (melynek alaptőkéje talán egy millió), megrohanták a betevők a háborús hírek hallatára. Miniszterek, főispánok, püspökik és mások megnyugtató kijelentéseket tesznek és iparkodnak a bankokat a „run“- tól megmenteni, de hiába. A kis betevőket megnyugtatni nem tudják ; azok a kisbetéljü- ket féltik, kiveszik a nagybankokból és viszik haza a: Hitelszövetkezetbe! Miért? azért, mert bizalmatlanok a nagybankokkal szemben, „mert a nagy bankoknak nincsen földjük“ mint azt egy bunyevac milliomos mondta, kit egy takarékpénztár igazgatóságába beválasztattak azért, hogy pénzét betétként elhelyezze. A falusi szövetkezetek vezetőségét minden kis gyermek ismeri, azok rendesen a falu legtehetősebb gazdái és az azok által vezetett pénzintézetben betétjüket biztosítva tudják és látják a betevők. így a kis betétekből nagy összeg gyűl egybu, mely összeg azután elüelyezést talál a hitelkérő feleknél. Hogy nem nagy haszonnal, azt mindenki tudja, ki a szövetkezeti életet ismeri. A Hitelszövetkezeteknél nincs meg az a nagy adminisztratiós költség, igy aránylag sokkal olcsóbban adhatják a kölcsönt feleiknek, mint a pompás palotákban működő takarék- pénztárak. Megelégszenek csekély haszonnal, mely haszon azonban ismét visszaháramlik a község lakosaira, mert az 1898: XXIII. t.-c. 41 §-a alapján a tartalék-alap felerészben a község szegény-alapját illeti f Iszámolás esetén. Hogy mindezen állításaim beigazolhassam, jellemzésül ismertetem röviden a ,,Mezötárkányi hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja'' 1912. évi működé.-ét és jelenlegi vagyoni állapotát. A mezötárkányi hitelszövetkezet az ország egyik legrégibb szövetkezeteinek egyike. 1894-ben alakúit a Gróf Károlyi- Szövetkezetek mintájára. 1902 ben az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe lépett és azóta teljes mérvben betölti azt a szociális hivatá-t, mely célból létesíttetett. 1904. évben 10000 korona államsegéllyel teljesen modern, miuden követelményeknek megfelelő gabonaraktárt épitett 40 vaggon terménybefogadó képességgel, majd a gabonaraktár mellé szikvizgyár épölt. A gabonaraktárba 1912. évben 2547 métermázsa termény raktároztatok be, mely terményre 31000 korona gabona-kölcsön folyósít- tatott 6, majd 6 ’l2 % utótag fizetendő kamatra. A szikvizgyárban termeltetett 8711 liter szik- viz, mely szikviz a szövetkezeti tagoknak literenkiut 6 fiilérnyi árbau árusittatik. A Hitelszövetkezet mindenféle pénzügyi műveletekkel foglalkozik ; betéteket elfogad nettó 5% kamatozásra; váltó és kötvénykölcsönöket folyósít 7°/0 kamat mellett. Semmi különösebb dijakat a szövetkezet nem számít, még más szövetkezeteknél szokásos 1 y2% értékesítési dijat sem. A kötvény és váltó kiállítása is ingyenes. Elfogadott 1912. évben 53249 K 84 fillért betétként, folyósított 22250 korona kötvénykölcsönt, közvetített 9100 korona földkolcsönt. 1912. év végén a kihelyezett kötvénykölcsön 171 tagnál 96614 korona, váltókölcsön 23 tagnál 4096 kor., külön jelzálogos és föld- kölcsön 11 tagnál 59000 korona. A betétálladék 1912. év végén 90 tagtól 104710 kor. 27 fill. A legnagyobb betét 17859 korona 61 fillér, a legkisebb 10 korona. A kamatláb nincs a nagy bankok kamatlábától függővé téve, ez állandóan egyforma: nem emeltetett az 1907. évi pénzkrizis idején, de nem emeltetett most sem. A falusi népet pedig akkor, amikor a takarékpénztárak a lehető legnagyobb kamat és nagy %-nyi kezelési költség mellett, csak ügyvéd közbenjöttével, nagy utánjárás mellett adták a megszorult, hiteltkereső félnek a kölcsönt, — szövetkezeteik gyorsan és olcsón elégítették ki. Bátran mondhatom, hogy a falusi gazdák oly helyeken, ahol ily szövetkezeteik vannak, a mostanihoz hasonló pénzkrizist nem érzik meg most sem és nem fogják megérezni később sem. Zapády Endre. HÍREK. Eger, 1913. január 7-ón. Tájékoztató. Január 8—18. Beíratás az éra. jogakadémián. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13 —14. Országos vásár Eger en. „ 13. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Kér. Iparoskor közgyűlése. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 19—20. Országos vásár Hevesen. „ 20. Katouai utóállítás Hatvanban. „ 23. Előadások kezdete az érs. jogakadémián. „ 26. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. 6. Azokon a’ Helyeken, a’ hol a’ Vándorló Legény Munkában volt, a’ Munka, és az idő is, hogy meddig, és nevezetesen, mellyik Mesternél dolgozott; nem kevésbé maga viselése is az illető Ozéh által annak módja szerént jegyeztessék-fel a’ Vándorló-Könyvben, és a’ Tisztviselők, vagy a’ Helység’ Tanátsa által helybe hagyattassék. 7. Ez a’ Vándorló-Könyv, Magyar Országban, és a’ Szent Koronához tartozó Tartományokban, egy közönséges úti passus helyett szolgál. 8. De ha a’ Vándorló a’ többi Cs. Kir. Német örökös Tartományokban is kivánná Vándorlását folytatni, abban az esetben szüksége lészen ezen Vándorló-Könyvön kívül még egy más rendes úti passu-ra is. 9. Az idegen, az az: az Austriai monarchián kívül fekvó tartományokba pedig tsak úgy mehet ki a’ Vándorló-Legény, ha az ölet illető felsóség által, a’ Magyar Udvari Cancelláriától kieszközölt úti passussal bír, és már akkor nem lesz tovább szabad mulatni külső Országokon a’ Vándorlónak, hanem tsak a’ mennyi idő világosan ki vagyon téve az úti passusban, sőt kötelezfetik a’ kivándorlásokra való tekintetből hozatott büntetéseknél fogva a’ meghatározott időre visszatérésre. 10. Mivel semmi Mesterlegény sem érheti el a* Majszterséget a’ nélkül, hogy az arra a’ felsóség által rendeltetett három vándorló esztendőket elvégezze, és mivel ezen vándorlás elvégezése csak ezen jelenvaló Vándorló-Könyvből mutathatik meg; ezen az okon igen vigyázzon a’ Vándorló, hogy ezen néki kiadott Könyveteké el ne vesszen, el ne lopattasson, vagy meg nevesztegettessen és rontsoltasson. 11. De ha ezen néki kiadott Vándorló- Könyvetske, a' legszorgossabb gondviselés mellett is szerentsétlenségből eltalálna veszni, ebben az esetben köteles lesz ő, ezen veszteséget a’ legközelebbi tisz! ségnek bejelenteni, és elegendőképpen törvényesíteni, és magának egy más újat kieszközölni, a’ mellyben a’ réginek elvesztése a’ megvizsgáló tisztség által meg- bizouyitt ásson és erősíttessen. 12. Abban az esetben, ha az ezen Vándorló-könyvben lévő 32 oldalok, a’ vándorlás ideje a'a‘t egészen megtelnének, akkor az odavaló Fel-őséghez folyamodjon a’ Vándorló, a’ hol a’ régi könyve megtelt, más újért, és ezt az újat a’ régivel együtt ott, a’ hol vissza jövetele után lakni vagy a’ Majszterséget elnyerni szándékozik, előmutatni tartozik. 13, A’ Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanátsának 1825. esztendő Mártius 1-ső napján 2555. szám alatt kiadott Rendelése szelént, ezen Vándorló-könyvnek meghamisítása törvényes fenyíték alatt keményen tilalmaztatok. Makay József kovácslegény, mert övé volt ez a régi könyv — Ároktőn tanult ki Sinkovits Péternél a múlt század negyvenes éveinek derekán, a mely körülményt a következő első bejegyzés igazol: Hogy ezen betsületes kováts legény nevezet szerint Makay Jósef Ároktőn lakó Mester társuoknál, Sinkovits Péter urnái Inasi idejét 4 esztendőt eltöltötte és felszabadult, miut legény dolgozot három fertáj esztendeig, mely idők alat betsületesen viselte magát bizonyityuk Török sz. Miklóson. Sinkovits Péter Ároktövi laki majszter- nál, mej idők alat magát Betsületesen, igazán és híven viselte magát. Bizonyítom Sinkovits Péter urnái. Fő Czéh Mester: Lukács Gergely. P. H. Al. Vár day István. Jegyző Bársi Bálind.
