Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-08 / 3. szám
1913. január 8. EGER. (3. sz.) 3 A Hevesmegyei Keresk. és Iparkamara. A Hevesmegyei Kereskedelmi és Iparkamara létesítése érdekében megindult mozgalom egyre nagyobb hullámokat ver. A közszükség: vármegyénknek gazdasági érdekei, fejlődő iparuuknak és kereskedelmünknek fölvirágoztatása tette szükségessé ennek a mozgalomnak megindítását, és ma már a közvélemény m gnyilvánulása követeli a mozgalomnak — diadalra juttatását. Az a lelkes kis csapat, mely agitáló bizottság néven, nagyecséri Kánitz Dezső elnökletével a mozgalmat vezeti, igazán nagy omakát végzett már eddig is, aránylag igen rövid idő alatt. Először is Eger város iparosait és kereskedőit, sorakoztatta a cél érdekében; azután Eger város képviselőtestületét és Hevesvármegye törvényhatósági bizottságát nyerte meg az eszmének. Nem kertelt igazával, hanem meggyőző érvekkel bizonyítva jelenlegi állapotunknak tarthatatlanságát, ismertető füzetet készített, amelyet eljuttatott a vármegye minden iparosához, kereskedőjéhez és az ezeknek sorsát irányító hatóságokhoz. Nyíltan, az igazság erejével mutatott rá a fájó sebekre és egyszersmind rámutatott a sebeknek gyógyítási módjára is. Önálló Kereskedelmi és Iparkamarát Hevesvármegyének 1 — ez lett a jelszó és ennek jegyében kezdette meg agitáló útját az előkészítő bizottság a vidék középpontjain. Gyöngyösön volt az első vidéki értekezlet. Az önálló kamara eszméjét pártolták, hanem a székhely-kérdésben nem értenek egyet Egerrel. Ok az uj kamara székhelyéül Gyöngyöst tartják alkalmasabbnak. Hatvanban már nem kisértett a székhelykérdés, hanem az ottani iparosok és kereskedők egyhangúan a kibontott zászló alá sorakoztak. A harmadik vidéki értekezlet most, vasárnap, Hevesen volt, hová Egerből nagyecséri Kánitz Dezső elnökkel együtt 14 en ráudultak ki, közöttük Jankovics Dezső kir. tanácsos, Egerváros polgármestere, Tóth Ágoston iparkamarai tag, Kalmár Gáspár, az egri iparfes- tület képviselője, Eichbrum József, az Egri Keresztény Iparoskor képviselője, Grünvald Ferenc az Egri Iparoskor elnöke, Fischer Lajos kereskedő és mások. A hatvani iparbstületet Blumenthal Béla képviselte. Hegy hellységünkben lakos Sinkovits Peter kováts Majszternál szolgálatban lévő úgy is mint inas, úgy is mint legény — tudomásunkra magát jól viselte. Bizonyítjuk. Költ Ároktőn Július 25-én 847. P. H. Főbiró Petye János. Törvénybiró Takács Pál. Kiadta Szlkszay Jakab főjegyző. Emberünk ezután Mezőtúrra, majd Aradra ment, honnét már a Bach-rendszer marsrutájával utazik Nagyváradra s onnét Kassára 1850. novemberében. Ezekre vonatkozik a következő pár igazolás : Hogy ezen B. kováts Legény, név szerént Makay Jósef Mestertársunk Molnár Jósefnél Tizenegy hétig híven és szorgalmatosán dolgozot. Mejet bizonyítunk petsé- tünkel megerősítve. Költ Mező-Túron 847dik November hó huszouharmadikán. Fő Czémester Juhász Imre Lakatos. P. H. A1 Czémester Szüts István Kováts. Czéjegyző Bordos Lukáts Kováts. Ezen könyv tulajdonossá Makaji József Kováts legen Varga Pálnál 1 Esteudejig és 30 hetekig dolgozot azon idő alatt betsüleMár a fogadtatás is rokonszenves volt; az értekezlet lefolyása méltóság teljesen egyhangú. A hevesi intelligencia, az iparos- és kereskedő társadalom. szine-javával együtt, csaknem szinültig megtöltötte a község közházának nagytermét. Ott láttuk Maczky Emil országygyűlési képviselőt, Puchlin Kázmér tb. kanonokot, Nemc-ik Kálmán kir. táblabirót, Remenyik István dr. tb. főszolgabírót, König Ede kir. járásbirót, Fintha Dezső főjegyzőt, Brünauer Emil kir. közjegyzőt, Spitzer Vilmos földbirtokost, Bán Ernőt, az apezi kőbanya részvénytársaság igazgatóját, Blumenthrl Sándor bankigazgatót stb. stb. Az ülést nagyecséri Kánitz Dezső nyitotta meg, majd Fintha Dezső főjegyző üdvözölte az egrieket, mire Jankovics Dezső kir. tanácsos, Eger város polgármestere hatásos beszéd keretében kifejtette Hevesvát megyében az önálló kereskedelmi és iparkamara szükségességét, mely a közéletben a gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekek legfőbb istápolója. Ezután Sándor Adolf, az egri Ipartestület titkára, miut értekezleti jegyző, felolvasta a Hatvanban tartott értekezletről fölvett jegyzőkönyvet, mely után megható jelenet következett. Fölemelkedett Spitzer Vilmos földbirtokos és lelkes éljenzés között, mint a hevesi ipirosok és kereskedők előzetes megállapodását, bejelentette, hogy: a hevesi iparosok és kereskedők melegen üdvözlik az üdvös mozgalmat és ahhoz szívvel, lélekkel csatlakoznak, kijelentve és hangsúlyozva már most, hogy a kamara székhelye Eger legyen!. . . Ezuiáa még elhatározta az értekezlet, hogy az utolsó agitációs gyűlés január hó 12-én Tiszafüreden lesz, mely után már Egerbe, a vármegye összes érdekeltségének bevonásával, a nagygyűlést hívja össze az előkészítő bizottság, hogy megtegye a döntő és elhatározó lépéseket az önálló kamara érdekében. Ezzel az értekezlet véget ért s az egri küldöttség a hevesi mozgalom vezetőivel társasebédre ült össze, amelyen szebbaél-szebb pohárköszöntőt mondottak Brünauer Emil kir. körjegyző, Maczky Emil országgyül. képviselő, Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester, nagyecséri Kánitz Dezső, Spitzer Vilmos, Bán Ernő, Fintha Dezső, Biumenthal Béla és Kalmár Gáspár. — szky. tesen viselte magát, bizonyittyuk saját pecsétünkkel. Kelt Abonyba 12 Juni 849. P. H. Fő Céhmester Laczkó László. Ennek előmuíMójtritfakai Josef kovács legéuy, mint vasúló-legény Egy év és 6 hétig dolgozott, magát jámborul és józanon az idő elfolyta alatt viselte, bizonyítom. Aradon, November 18-án 1850. P. H. Tóth Péter, városi gyógykovács. 1782. Aradról nagyváradra. November 19-dik 850. P. H. Klein Jakab, Hadnagy. 1864/850. Láttam, utazik Kassára. — Kelt Nváradon november 28-án 850. P. H. Város főkapitánya Stepanovits Lajos. Az utolsó bejegyzés Gyöngyösön kelt 1852-ben és igy szól: 740/852. Által adatott a Heves megyei gyöngyös jár. cs. kir. k. i. Főszolgabírói Hivatalnál. Gyöngyös, 12/2. 852. tlekel fal ussy, kér. főbiró. Valószínű, hogy ekkor mesterré lett Makay István uram, kinek váudorkönyve már stilisztikai szempontból is elég érdekes, nemcsak azért, mert a hat évtized előtti fiatal iparosok életére vet világot. Egyházmegyei hírek. Mlldner Béla püspökladányi lelkészt a karczagi kerület helyettes esperesévé nevezte ki érsek-főpásztorunk; továbbá Huttkay Lipót dr., jogakadémiai tanárt egyházmegyei alkonyvtárosi tisztétől saját kérelmére felmentvén, helyébe Leskó József karkáplánt, nevezte ki alkonyvtárossá. Irodalmi jutalomdíj. Szmrecsányl Lajos egri érsek 20 darab cs. és kir. aranyat, adományozott az Egri Egyházmegyei Irodai ni Egyesületnek, hogy azzal az Egyházmegyei Közlöny 1912. évi folyamában megjelent legjobb cikket jutalmazza. A jutalmat az egyesület választmánya jogosított odaítélni s az esetleg két- három cikk szerzője közt is megosztható. A borsodi főispán installációja. Tarnay Gyula Borsod vármegye és Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város főispánjának holnap lesz az installációja Miskolcon, amelyen Heves vármegye közönségét Kállay Zoltán dr., b. t. t. főispán, Majzik Viktor alispán és a törvény- hatósági bizottság több más előkelősége képviseli. Ficzere József — órsekuradalmi felügyelő. E sek-főpásztorunk uradalmi fóintézőjét, Ficzere Józsefet, az uj év alkalmából, elismerésének kifejezése mellett, uradalmi felügyelővé léptette eló. Az egyházmegyei irodalmi egyesületbe 100— 100 korona lefizetésével, alapító tagokűl újabban beléptek: Göcze Aladár, esperes, abád- szalóki plébános és Pap József dr., érseki udvari pap. Adomány a szegényeknek. Foltin János egervári prépost, kanonok 200 koronát adott át Jankovics Dezső kir. tauácsos, polgármesternek, hogy ez összeget a város szegényei között ossza ki. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. A főreáliskola érdemes tanári kara farsangi ismeretterjesztő előadásainak sorozatát érdekes tárggyal nyitotta meg vasárnap Takács Andor tanár, ki Képek a magyar képzőművészet múltjából címen értekezett. A honfoglalás, az államalakítás befejezésével nálunk is meghonosodott a művészet. A XI. és XII. században a bazilika- stilus az uralkodó. Ennek legszebb emléke a pécsi bazilika. A bazilika-stilus után a román hódított tért, amelynek képviselője a jáki templom. Ezután átmeneti korszak következik, amely ellen a ciszterciek felszólalnak s ragaszkodnak az előbbi korok építészeti módjaihoz s templomaikat kereszthajóval építik. Számottevő maradvány e korból a bélapátfalvi templom. Mielőtt a gót-stil vázolására áttért az előadó, az Árpád-házi királyok korából mutatott be relikviákat az egyházi művészet köréből. Bőven taglalta a gót építő stílt, amelynek számos, igen szép emléke van úgy templomaink, mint világi épületeink között. (Kassai dóm, Vajdahuny ad vára stb.) A reneszánsz építési módnak előhírnöke a bártfai városház. A reneszánsz napja, mely Hunyadi János alatt csak az ég szélén derengett, ragyogva sütött ki Mátyás király idejében. Mátyás, kit kiváló humanisták neveltek, már valóságos reneszánsz fejedelem ; erről tanúskodnak a budai és visegrádi palotaromok, ezeken kívül a Bakócz-kápolna Esztergomban, a városház Lőcsén s a Thököly- kastély Kézsmárkon. Azzal fejezte be előadását, hogy hazai kultúránk, művészetünk minden korszaka szoros kapcsolatban van az általános európai művelődési mozgalmakkal; erős áramlatok özönlenek felénk, de valamint a tenger fenekén édes-vizek is fakadnak, úgy buzognak ez idegen eszme- és érzés áramlatok alján hazai talajunk forrásai. — A mindvégig érdekes, vetített képekkel kisért és nagy szaktudásról tanúskodó előadás méltáu rászolgált a lelkes elismerésre és arra a nagy közönségre, mely a tornacsarnokot megtöltötte.
