Eger - hetente kétszer, 1912

1912-06-22 / 50. szám

2

1912. junius 22.

velük szemben, úgy, hogy a hamisítók állandóan a fejük felett éreznék a törvény megtorló erejét.

Hanem hát a közigazgatási hatóságok erre nem érnek rá. Annyi a más irányú elfoglaltságuk, hogy a közélelmezés tüzetes ellenőrzését a piacokon és egyéb elárusító-helyeken csakugyan nem teljesíthetik azzal az apró részletekre kiterjedő, tehát szerfölött időrabló megfigyeléssel, amire pedig, éppen a hamisítások fölfedezhetése végett, szükség volna. Erre nincs idejük. De meg szakképzettségük és gyakorlatuk sincsen hozzá. Egy jogot végzett, törvény ttudó szolgabiró, vagy rendőrkapitány elvégre is nem érthet mindenhez és ezen felül még a — kémiához is., Már pedig a napról-napra dráguló piac árhullámzása, a legkönnyebben hamisítható élvezeti cikkeknek a fejlődő kultúrával folyton- folyvást fokozódó fogyasztása, busás haszonnal kecsegtetik a lelkiismeretlen hamisítókat, akik immár Üzletszerűen, a szaktudományok bűnös közreműködésével, a legraffináltabb formákban állítják elő hamisítványaikat. Ezeknek a leleplezésére és fékentartására szakértők kellenek. Es ugyan miért nem állítanak föl vegyvizsgáló állomást, ha nem is minden heti-piaccal rendelkező helyen, legalább a nagyobb vidékek érdekkörét magukhoz vonzó és megyei középpontokat képező városokban ?

Ilyen vegyvizsgáló állomások — a meglévő törvények keretében is — karöltve a közigazgatási hatóságokkal, a legteljesebb mértékben megvédenék a közönség érdekeit és korlátoznák a javarészt hamisított élelmiszerek következtében föllépő járványos betegségek számát.

Persze, az egységes élelmicikk- és tápszer-törvény megalkotása lenne a legkívánatosabb. Addig is azonban, a meglévő törvények szabatos és szigorú végrehajtását kérjük, mert különben csak az apró fejfák szaporodnak majd a terneváltoznék a helyzet, ha a Kálmán özvegy édes anyja áldását adná reájuk. Örömmel fogadja tehát édes anyját, aki pedig azért jött, hogy fiát visszatérítse az oltárhoz. Mikor ez sehogy- sem sikerül, menyét akarja látni és azt akarja rábírni a térítésre. Azonban a fiatal asszony szépsége, jósága és szerelme lefegyverezi. Szeretettel öleli magához egyetlen fia boldogságát, de a további társalgás közben elszólja magát: a Kálmán boldogsága csak addig tarthat, amig a szerelmi mámor. Mikor az elszáll, jön az önvád, a szenvedés, a lelki gyötrődés az elhagyott oltár miatt. Úgy az anya, mint a férj, iparkodnak megnyugtatni a megdöbbent asszonyt; szeretettel becézik, de a szomorú jövőnek fájó előérzete, a tövis, már beletörött a leikébe.

A második felvonásban már érezni a nyomasztó hangulatot. A kölcsönös bizalmatlanság, az elhidegülés fokozódik. A férfi nem tud boldogulni s az asszony tartja óra-adásból. Mikor pedig nem bir eleget keresni, ékszereit adogatja el nagy titokban. A férj gyanút fog

EGER. (50. sz.)

tőkben és a családi pótlék milliói nem teremtenek egyebet szép — illúzióknál.

Képviselőtestületi közgyűlés. Eger város ! képviselőtestülete szombaton (f. évi junius hó

22-én) délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek a táigyai közül kiemeljük a következőket: Polgármester előterjesztése Samassa József dr. egri bíbornok-érseknek 60 éves jubileuma alkalmából leendő üdvözlése iránt. Gáspárdy Katinka zongora-tanitőnő kérelme a polgári iskolában két tanterem bérbeadása iránt. A tanács jelentése a Korona-, Görög- és Karéj-utcák csatorna építése ügyében. Vavrik Gábor külügyminiszteri ny. tanácsos 200 koronás adománya ügyében jelentés. Jelentés a keramit-burkolatok fenntartásának vállalatba adására vonatkozóan. A Szépasz- szonyvölgy-utcai lakosok kérelmekét utcai villamos-lámpa felállítása iránt. A m. kir. belügyminiszter rendelete a harmadik tiszti orvosi állás betöltése tárgyában. Az 1911. évi gyámpénztári számadás. Az Eger-putnoki h. é. vasút építési fővállalata által szándékolt telekfölda- rabolás ügyében kiküldött bizottság javaslata. Az iparostanonc-iskola felügyelő bizottságának kérelme az 1912—13. iskolai tanévre egy új, párhuzamos III. osztály felállítása iránt. Portkó József iparostanonc-iskolai iskolaszolga fizetésének fölemelés-ügye. Az iparostanonc-iskola uj felügyelő bizottságának választásáról intézkedés. Szász György és felesége egri lakosokkal kötött ajándékozási szerődés. Az egri ipartestület kérelme az országos vásároknak vasárnapra leendő visszahelyezése iránt. Több köztérvételi és illetőségi ügy.

Adalékok a Líceumhoz.

— összefüggésben a Magyarország május 26. és az Egernek jun. 8, cikkével az egri Líceumról.' —

(Utóbbi „?“ tollából.)

Mindennek megjővén a maga ideje, mostanában úgy a tudományos, mint a közérdeklődés fokozott mértékben fordul az egri Líceum felé.

Mi, akik Írásban és szóban egyengetjük az útját, hogy minél tökéletesebb legyen az alkotott kép: csekély jóakarattal könnyedén tisztázhatjuk, egyeztethetjük a felmerülő.eltérő nézeteket. A cél érdekében: ily felfogásból indulok ki azon pár megjegyzésemben, melyeket a jelzett cikkekkel kapcsolatban addig is tennem kell, mig az egri Líceumról szóló sajtókész kötetem megjelen, mely munka levéltári, egykori naplói, okmányi alapokra helyezkedve:

e titkolózás miatt és még keserűbbé lesz. Bogáthy Tódor aposztata szerzetesnek, az egyházellenes „Világosság“ c. lap szerkesztő-kiadójának, ajánlatát nem fogadta el az I. felvonásban. És most sem akarja elfogadni, mikor személyesen jön hozzá a törődött Bogáthy, aki különben valamikor tanára volt. Az öreg fél a haláltól és nemcsak azért akarja magához láncolni Bogdányt, mert tolla kitűnő, hanem főképen azért, mert végső órájában szüksége lesz az — abszolucióra. A megrázó jelenetek gyorsan következő sorának az a vége, hogy Kálmán — aki alaptalan gyanújával megsértette a feleségét és aki aposztata voltának tulajdonítja azt, hogy nem bir boldogulni — átcsap az ellentáborba és felesége nélkül, egyedül megy küzdeni.

A harmadik felvonás karácson estéjén játszik a Kálmán garzon-lakásán. Jól megy a sora; szépen keres, de nem boldog. Jön az anyja és húga, majd a püspök egyik udvari papja, hogy rábírja Bogdányt a visszatérésre.

minden homályt, kétséget eloszlat s rendszeres, teljes leiiása az egri Líceumnak.1

I.

Markó Miklós, hírlapíró és Balog Rudolf, fényképészeti műintézet-tulajdonos az idei áprilisban jártak Egerben Budapestről, hogy megfelelő engedéllyel egyik tekintélyes képes újság részére felvételeket eszközöljenek s „ötven- hatvan nyomtatott sornyi kísérő szöveg“ számára adatokat szerezzenek. Bemutatva nekik a könyvtárt, idevágó néhány megjegyzésemet jegyzetbe foglalták. A nyomtatott szövegben e részben nincs is tévedés, csupán két sajtóhiba: a Pyrker- Breviarium évszáma 1304, e helyett 1504; majd a Mikes-levelek csupán egyetlen egri fakszi- milijét említi, holott Eger öt darab első teljes hasonmással ajándékozta meg az irodalomtörténetet és a történelmet, ezek foglalván magukban II. Rákóczy Ferenc betegsége, halála, eltemetése hiteles adatait. (111—115 darabok.)

Meglepett, hogy Markó cikke május 26.-án a Magyarország-bm jelent meg s rövidség helyett terjengő értekezésben, valamint számos sajtóhibával és tárgyi jóhiszemű tévedéssel. Mi dagasztotta meg eredeti tervét, miért előzte meg a napilap a heti képes lapot s főleg: hol szedte téves adatait? minderről sejtelmem sincs. Részben felvilágosít levele: „Az egri Líceum mellékelt leírásét a félretett szedésből, tudtomon kívül, tévedésből kiadták, holott én a Vasárnapi Újság képeivel egyidejűleg terveztem kiadni, amire csak júliusban kerül rá a sor.“ (Budapest, május 27.); majd Balog leveléből ennyit: „Nálunk az ismertető közlemények mindég szélcsendben adódnak ki; lévén pedig a politika himes mezeje teljes virágzásban és az aktuális események egymáson hánynak bukfencet: az oly szép dolgot, mint Eger, csak julius hóban adhatjuk ki.“ (Bpest, jun. 17.)

A javított, jelentékenyen összevont kisérő szöveg különben már illetékes kéznél van.

II.

Az Eger junius 8-ikán kelt számában, kapcsolatban a Magyarország említett cikkével, Kérdőjel utazást tesz a Líceum körül, nem éppen lelkesítő simasággal figyelmeztetve Markót tévedéseire. A cikknek tisztaság-rendészeti része, mely a gyönyörű Liceum falainak hirdetményekkel való, méterszámra folyó bepiszkolása ellen kikel, holott e palotaszögleteken stílust1 Az egri érseki Liceum. Tartalomjegyzék: 1) Észter- házi rövid életrajza. (Megjelent mutatványul: az E. E. Közlöny 1910. 13. és 14-ik számában.) 2) A Liceum építése. 3) A Líceum leírása építészetileg. 4) Az egri egyházmegyei könyvtár és kincsei. 5) Tanintézetek. 6) Kápolna. 7) A díszterem. 8) A csillagvizsgáló. 9) A képtár, régiségtár. 10) A líceumi sajtó.

Még mindig habozik, bár gyötrődése folyton nő; elannyira, hogy egyházellenes karácsom vezércikkét már nem tudja befejezni, hanem összetépi. Jön lázbeteg felesége, ez a szegény elgyötrődött fiatal asszony is, de az ő könyörgése, hogy térjen vissza, papi hivatásához, csak akkor tud hatni, amikor Bogáthy halálos ágyához hívja a — papot.

És a pap visszamegy.. Az anya áldja az Istent. . A szegény fiatal asszony pedig folytatja ott, ahol esküvőjük előtt elhagyja.

A probléma teljes megoldást nyert, de nem megnyugtatót is egyszersmind. A férfi leikébe visszatérhet ugyan a boldogság, de a feleségét ártatlan áldozatnak kell tekintenünk, ügy vagyunk vele, mint Gretchennel a Faustban ; akaratlanul is kérdezzük: miért kellett éppen őnéki kerülnie ebbe a sorstragédiába?

A cselekményeknek akár 2—3 darabra is elegendő sokaságában világos a meseszövés. És ügyes, finom! A három felvonás közül az első egymagában, sőt az I. és II. együttesen