Eger - hetente kétszer, 1912

1912-12-18 / 101. szám

1912. december 18. EGER. (101. sz.) 3 Harminc év ünnepe. Harminc év az idő végtelenségében csak futó pillanat, mely alig hogy eljön, el is múlik nyomtalanul; de harminc év egy ember életé­ben jelentős korszak, melynek messze kiható eredményei vannak. Különösen áll ez a tanügy embereire, akik első sorban vannak hivatva, hogy a nemzetnek munkás, derék férfiakat ne­veljenek. S mily nagy feladat ezl Latba kell vetnie minden erejét, hogy munkájának becsü­letes eredménye legyen. Ha valaki, akkor Jablonszky Flóris, főreál­iskolai tanár ezt a nehéz feladatot valóban min­taszerűen oldotta meg. Harminc éve már, hogy a nevelés terén működik s ez idő alatt peda­gógiai rátermettségével, megnyerő modorával kivívta a felsőbb körök elismerése mellett kar­társainak, a szülőknek és tanítványainak nagyra­becsülését, szeretetét. Ennek méltó kifejezője volt az az igazán szívet-lelket emelő, fényes ünnepség, melyet vasárnap VsU órakor rende­zett a főreáliskola a jubiláns tiszteletére. Jablonszky Flóris nem országos hírű ember, de a maga körében a legtiszteltebb és legked­veltebb. Csupa öntudatos erő és csupa öntu­datlan szerénység. A becsületes munka díszes jelensége, amely belső életre késztet s a külső élet sikerével biztat. Szóval kulturmunkás, aki minden idejét arra szenteli, hogy tanítványaiba mintegy beleöntse a tudományt, hogy az ország­nak képzett embereket neveljen. S ennek a ne­héz munkának vajmi kevés az anyagi, de an­nál nagyobb az erkölcsi sikere. Nincs is iga- zabb jutalma a tanár munkájának, mint ha látja, hogy nagyrabecsüléssel veszik körűi ta­nítványai. És mikor ez a kis közönség felnő, amikor a kis tanítványból érett férfi lesz, még mindik nem menekült, az iskola hatása alól. A kedves tanár ébren és álmaikban fel-feltünede- zik. S erre méltán rászolgál a jubiláló Jablonszky Flóris. Hány, de hány nemzedéket fölnevelt már, akik mind szívesen emlékeznek vissza jó­ságos arcára. Az ünnepség, melyen városunk intelligens közönsége nagy számban jelent meg, a Himnusz- szal kezdődött. Takács Andor tanár nyitotta meg a jubileumi ünnepséget; felkérte Czunya Sándor és Kolossy Mór tanárokat, hogy a jubilálót hivják meg az ünnepélyre. Tapsviharban lépett a te­rembe Jablonszky Flóris. Az ifjúsági vegyes kar Goll János Üdvözlő dalát adta elő. A tanári kar nevében Vigh Béla igazgató üdvözölte az ünnepeltet. „Vissza­vonulva akartad e jubileumot megülni, — mon­dotta — de kartársaid megragadták az alkal­mat, hogy irántad való szeretetüket ez alka­lomból is kifejezésre juttassák.“ Ezután a tanár munkájának nehézségeit vázolta. Mennyi aka­dályt kell leküzdenie, hogy munkája eredményes legyen. Különösen értékes volt beszédének az a része, amelyben a jubilánst, mint a vallásos nevelés hű és fáradhatatlan munkását állította a közönség és az ifjúság elé. Majd felolvasta Spitkó Lajos, tanker, főigazgató elismerését, a ciszt. rend gimnáziumi tanári kar üdvözlő iratát, Venczell Ede igazgató pedig az érs. tanítóképzőint. tanári karának nevében üdvözölte a jubilánst. Koch Antal II. o. t. szépen szavalta el Goldmann Miklós VIII. o. t. alkalmi versét, „A virágok ünnepé“-t. Szép készültséggel játszotta, az ifjú­sági zenekar Schubert „A tengeren“ c. dallamos alkotását. Az ifjúság nevében Vécsi László VIII. o. t. mondott beszédet, megköszönve a jubiláns tanárnak azt a sok jóságát, mellyel tanít­ványait mindenkor elhalmozta. Bravúros tech­nikával adta elő Koncz Ferenc VII. o. t. saját szerzeményű F-moll fantáziáját. Babocsay Árpád VII. o. t. nagy hatással szavalta Arauy-Révfy „Tengeri hántását“, Ungár László VIII. o. t. zongora és az ifjúsági énekkar kísérete mellett. Ismét alkalmi költemény következett. Csillag Károly VIII. o. t. szavalta el hatásosan Gyulay Miklós VIII. o. t. ez alkalomra irt lendületes ódáját. Majd a jubiláns lépett az emelvényre s keresetlen szavakkal fejezte ki köszönetét a tiszteletére rendezett fényes ünnepségért. Az ünnepélyt Chervenka Turista induló-ja zárta be, melyet szép sikerrel adott elő az ifjúsági zenekar. E szép ünnepség örökre élni fog a jelen­voltak emlékében. Mi pedig azzal zárjuk beszámolónkat, adja a jó Ég, hogy még sokáig élhessen a jubiláns a vallásos és hazafias nevelés ügyének szol­gálatában. (Sz.) Az érseki pallium átadása. Szmrecsányi La­jos egri érsek a római szentszéktől azzal kapta meg érseki méltósága jelvényét, az érseki pa­lástot, hogy azt Párvy Sándor dr. mint egyház- tartománya rangidősb püspöke, fogja neki fel­adni. A metropolitai palliumnak az előírt szer­tartás szerint való feladása holnapután csütör­tökön lesz Szepeshelyen, hová az érsek szerdán utazik el irodaigazgatója, Ridárcsik Imre pré­post-kanonok társaságában. Kívánjuk, hogy a nagy egri érseki egyháztartomány uj főpásztora soká és sok dicsőséggel viselje érseki palliumát. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a tanoncoktatás fejlesztése érdekében létesített szakfelügyelői intézményt eddig ta­pasztalt hasznos hatásánál fogva a jövőre is kiterjeszti és ezért a folyó tanévtől kezdve az 1914/1915. tanév végéig terjedő időre a Heves­megyében levő összes iparostánonciskolákra nézve (Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pásztó, Tiszafüred) Ferenczy Emil budapesti felső ipar­iskolai tanárt, az egri és gyöngyösi kereskedő- tanonciskolákra nézve pedig Mittelmann Nándor budapesti állami felsőkereskedelmi iskolai c. igazgatót szakfelügyelői teendőkkel bízta meg. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Jelenszky Ferencet, a vámosgyörki áll. iskolák gondnok­sági elnökét, e tisztétől — saját kérelmére s buzgó és eredményes munkásságának elisme­rése mellett — fölmentvén, helyébe a gond­nokság elnökéül Jelenszky Kálmán vámosgyörki községi jegyzőt nevezte ki. A főispán díszpolgársága. Említettük a mi­nap, hogy a gyöngyösiek mozgalmat indítottak aziránt, hogy Kállay Zoltán dr., b. t. t, főispánt a város díszpolgárává válasszák. Ez a választás már meg is történt. Szombaton délután 4 órakor, rendkívüli közgyűlés keretében, egyhangú lel­kesedéssel választotta meg uj díszpolgárát Gyöngyös város közönsége. Kemény János polgármester tette meg erre nézve az indít­ványt, nagyszabású beszédben méltatva a köz- tiszteletben élő és népszerű főispán érdemeit, amelyeket a vánnegye és Gyöngyös város gaz­dasági életének fölvirágoztatása körül szerzett. Az indítványhoz Eosenfeld Emil szólott hozzá és egyhangú, lelkes elfogadásra ajánlotta, Csé- pány József pedig még azzal toldotta meg a polgármester indítványát, hogy az uj díszpol­gárának arcképét festesse meg a város a dísz­terme számára. A közgyűlés ezt is elfogadta és az erről szóló határozatot hétfőn délelőtt adta át egy küldöttség Kállay Zoltán dr., Gyöngyös város díszpolgárának, azzal a ki­jelentéssel, hogy a díszpolgári oklevelet, annak idején a város majd külön fogja küldöttségileg átnyújtani. Arckép - leleplezés. Az Egri Keresztény Szociális Egyesület ünnepi gyűlést rendezett vasárnap. A gyűlésen Harkabusz László ügyve­zető elnök beszéde után leleplezték Szmrecsányi Lajos érsek arcképét, hogy ez által is kifejez­zék hódolatukat, hálájokat az új érsek iránt, aki az egyesület egyik legnagyobb jótevője, mert nemcsak bogy meleg érdeklődést mutat az egyesület szellemi működése iránt, hanem évek óta anyagi támogatásban is részesíti az egye­sületet és tagjait. Herczeg Ferencről vasárnap délután magas színvonalú előadást tartott Madarász Flóris dr., ciszt. r. főgimnáziumi tanár. Előadó — kit hosszas betegsége után tüntető rokonszenvvol fogadott a közönség — bevezetésképen az irodalmi divatok változásairól szól, amelyek nyomon követik mindig az emberi gondolkodás­ban felszinre kerülő áramlatokat. Igyekszik megértetni, hogy a költészet verses termékei miért vesztették el jelentőségüket az elbeszélő próza termékei mellett. Majd a naturalizmus kifejlődését vázolja s megállapítja lényegét alkotó jellemvonásait. A magyar irodalmi vi­szonyokra térve át, elmondja, hogy nálunk a naturalizmus durvább alakjában nem honosul- hatott meg, hanem anélkül, hogy lényegét: a művészet és morál között való kapcsolat taga­dását levetette volna, bizonyos diszkrétebb, ildomosabb, finomabb formában hódított s lett uralkodóvá. Ennek a megfinomult naturalizmus­nak elsőrendű képviselője irodalmunkban Herczeg Ferenc. Azon müvei alapján, melyeknek gyors hírnévre jutását és népszerűségét köszönheti, mint modern naturalista írót mutatja be az előadó, hosszabban időzvén modern világnézeté­nek, eszmevilágának, tárgykörének, uralkodó alakjainak jellemzésénél. Bizonyító példák gya­nánt kisebb elbeszélései mellett Fenn és lenn, Szabolcs házassága, Idegenek között, Egy leány története című regényeit hozza fel. Előadását azzal végzi, hogy Herczeg igazi nagysága írói egyéniségé­nek nem azon tulajdonságaiban gyökerezik, melyek őt a modern olvasóközönség előtt di­vatossá tették. Azóta teljes fényességében bon­takozott ki előttünk mint nemcsak a mának dolgozó modern naturalista iró, hanem igazi nagy költő, kinek monumentális alkotásai mél­tán sorakoznak irodalmunk örökéletü remekei mellé. Erről az oldaláról azonban, amint Ígérte, egy másik előadás keretében fogja őt bemu­tatni. A főgimn. természettani előadótermét zsúfolásig megtöltő közönség lelkes tapssal köszönte meg a minden izében értékes előadást. Az első női orvos. A hétfői megyegyűlésen''' hirdették ki dr. Horváth Gézáné Szende Jolán orvosi oklevelét, aki eddig is buzgón segédke­zett férjének a betegek gyógykezelésében és most, hogy a szigorlatokat letette és orvos- tudori oklevelet nyert, önálló nőgyógyászati rendelő-irodát tart. Dr. Horváthné az első nő-; orvosa Eger városának. Az Egri Dalkör szombati estélye igen jól sikerült. A közönség szép számmal jelent meg s egész kis asztaltársaságok verődtek össze. A Dalkör pedig igazán művészien énekelt. Ezek a körülmények kecsegtető biztosítékot nyújta­nak, hogy a következő reunio is fényesen fog sikerülni. Az ovodák karácsonya. Az egri állami kisdedovodákban a szokásos karácsonyfa-ünnep­ségek a következő sorrendben tartatnak meg: december hó 18-án a Cifra-téri I. számú és a Perényi-utcai I. számú óvodában, december 19-én a Cifra-téri II., és a Perényi-utcai II. számú óvodában, december 20-án a belvárosi és a Maklári-uti óvodában, december 21-én pedig az Arany János-utcai óvodában. A Jé­zuskát váró kisdedeknek ezen meghatóan szép ünnepségei mindegyik óvodában a jelzett na- I pokon délután félhárom órakor kezdődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom