Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-06 / 19. szám

1912. március 6.

EGER. (19. sz.)

3

dolgozott tegnap a munkások egy része délig és ezért voltak másütt is úgy, mint nálunk, tüntető felvonulások a választójogi reform érdekében.

A szociáldemokrata párt az efféle sztrájkokkal azt akarja bizonyítani, hogy mekkora hatalma van, a felvonulásokkal pedig azt, hogy mennyien vágyakoznak a politikai jogok után.

Ez mind nagyon szép. Elvégre a gondolat- és szólásszabadságnak mai, túltengő korszakában a műhelyek félnapos csöndje munka-napon, továbbá az úgynevezett tüntető felvonulás — nagyon ártatlan demonstráció. Az országos középponti szervezet pedig mig egyrészről bölcsen cselekedett, hogy ezt a félnapos sztrájkot hétfőre tette (mert a „Blaumontag“ miatt úgyis tömérdek munkás piheni a vasárnapi fáradalmakat), — addig másrészt előrelátó politikával dolgozott (mert igy az ő elveinek javára számít minden munkás, aki csak pihent ezen a hétfőn, ha mindjárt nem elvtárs is).

Eddig rendben van a dolog. A tömegek megmozdulása és ereje mindig hatni szokott. Ha százezrek lépnek sorompóba bármely elvért, az az elv sokkal inkább számíthat diadalra, mint ha csak kevesen vallják, — legyenek bár azok a legkiválóbbak. Ezért olyan tiszteletet parancsolok a német, vagy az angol politikai élet tüntető felvonulásai. A roppant tömeg ugyanis csak számában rejlő erejét akarja kifejezni; csöndesen, méltósággal teszi meg a kijelölt utat és azután — szétoszlik. Megelégszik avval, hogy bebizonyította: ennek, vagy annak az elvnek Berlinben, illetve Londonban egy-két százezer hitvallója van.

Az ilyen tömegfölvonulás tud hatni! De az olyan tüntető körmenet, aminőt nálunk szoktak rendezni — még csak nem is komoly színezetű. Először is

rendszerint hiányzik a — tömeg: az erő, a nagyság kifejezője. 3—400 ember — akik között legalább is 100 husz- éven aluli — még nem tömeg, tehát távolról sem lehet azt mondani, hogy „megmozdult az utca“. Másodszor: politikai jogok mellett tüntetne ugyan, de a 'politikai érettség leghalványabb árnyalata sincs meg demonstrációjában. És éppen evvel tartja távol magától azokat, akik talán egy véleményen voltak vele. Hiszen sokan vannak más társadalmi osztályból, akik szintén hívei az általános, egyenlő és titkos választójognak, de azért nem mennének együtt az ilyen tüntető körmenettel. Ezért hiányzik belőle az egyetemesség.

És hogy miért nem mennének végig az elv hívei az ilyen tüntető csoporttal, annak igen egyszerű a magyarázata. A félrevezetett és csak jelszavak után induló munkások nem a jogok mellett tüntetnek méltósággal, hanem torok-rekedésig kiabálnak halált minden intézményre, amit Isten és ember , csak alkotott, a nemzet a történelem folyamán kifejlesztett és a hagyomány megszentelt.

A jövő nép-parlamentjének, úgy látszik, semmi sem kell a múltból. Neki „nem kell a templom!“ mint azt tegnap oly sokszor hallottuk. Neki minden ember „naplopó“, aki nem kézzel dolgozik, mint azt szintén oly sokszor hallottuk tegnap . . .

Ha ilyen tüntető körmeneteket rendeznek az általános, egyenlő és titkos választójog mellett, mint nálunk is, akkor — elfogy a hívek száma, mert lassankint elhagyják azok, akiknek még kell a templom és azok is, akiket a jövő népparlamentje naplopóknak tart.

Hiába az iskolai Hiába az elemi, a közép és a felső iskola, mert amit ezek 6, 12, vagy 16 esztendő alatt építenek, azt lerontja vagy átformálja a rossz sajtó egy — élet folyamán.

A városi villamos müvek.

— Eger város közgyűlése. —

Szombaton délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Eger város képviselőtestülete, mely alkalommal a városi villamostelep 1911. évi mérlegét és a villamosművek nyereség- veszteség számláját mutatta be a telep igazgatósága, amelyeket tudomásul vett és mindjárt lakat alá is helyezett a képviselőtestület, mert, — és ezt jól jegyezze meg a város közönsége — a villamos-telep a városnak magán- vállalata és így a város, a törvény szerint, nyilvános számadásra kötelezve nincs; amiből ismét az következik, hogy a villany-gyár üzleti viszonyaihoz a város közönségének semmi köze.

A közgyűlésen Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnökölt; és lefolyásáról a következőket jelenti tudósítónk:

A villamos-mérleg. A villamos-telep igazgatósága az 1911-dik üzleti év számadásait és mérlegét azzal a hozzáadással terjesztette a város közgyűlése elé, hogy azt a villamos műveknek igazgatósága is, meg a felügyelőbizottsága is alaposan megvizsgálta és helyesnek találta. Tehát elfogadható. A mérleg végösszege szerint a villamos üzemen 5000 korona tiszta haszna van a városnak amellett, hogy a köz- világításért semmit sem fizetett a város, az ingatlanok és a berendezés értékéből 17,000 koronát leírtak és a megújítási alapra 12,000 koronát fordítottak. Az igazgatóság persze javaslatot terjesztett be az iránt is, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság ama tagjainak, akik köztisztviselők, valamint a villamos-telep igazgató-főmérnökének, a főkönyvelőnek, a szerelőknek, a lámpagyujtogatóknak, szóval az összes személyzetnek a nyereségből a szokásos jutalmakat engedélyezze a közgyűlés, amit fe- jenkint és a rang fokozata szerint 400-tól — 50 koronáig állapítottak meg. Ezen felül még a villamos-telep tisztviselőinek fizetését is emelni javasolták. Az igazgató-mérnök fizetése e szerint évi 4000 korona és szabad lakás, Ledniczky János évi fizetése 3000 korona és 500 K. lakáspénz, Salamon Miklós irodatiszt és raktáros fizetése évi 1680 K. és 320 K. lakáspénz lenne. Egy uj pénzbeszedői állás szervezésére is tettek javaslatot.

A közgyűlés az igazgatóság összes előterjesztéseit elfogadta és a számadásról a fölmentvényt megadta. Szó esett ugyan arról is, hogy a mérleget jó lenne a jövőben kinyomatni és a képviselőtestület tagjai között szétosztani,

Eközben Budán, Fekete György országbíró elnöklete alatt, az országos tanügyi bizottság ülésezett és a gimnáziumoknak a szerzetesrendek közötti elosztásáról tanácskozott. Itt Beitler Methód, a pásztói konvent perjele, 1776-ban kijelentette, hogy a pilisi és a pásztói ciszterciek az egri gimnázium ellátására vállalkoznak. Ugyanez év november 8-án Beitler a kollégiumot és a templomot valóban átvette és kötelezte magát, hogy az egri gimnáziumban működő papi tanároknak egyenkint 350 frtot fizet.

A pásztói és pilisi apátság az 1778—79-ik tanévben kezdte meg az egri gimnázium ellátását. Hegyi József igazgató alatt a tanári karban három ciszterci rendtaggal találkozunk ; a többiek világi emberek. Eközben a pásztói konvent is átköltözik Egerbe, ahol Plachy Cyrill viseli a perjeli hivatalt. A vele jövő rendtagok közül négyen Budára mentek egyetemi tanulmányokra. így történhetett meg azután, hogy az 1779—80-ik tanévben, az igazgató leszámításával, már az egész tanári kar ciszterciekből alakult meg. Mindamellett is

II. József császár a jezsuiták egykori kollégiumát, az ennek szomszédságában fekvő gimnáziumi épületet és a Foglár György egri kanonok által az iskola fönntartására ajándékozott Foglár-féle házat csak 1784. augusztus 14-én adományozza Zűri Fülöp pásztói és pilisi apátnak, a ciszterci rendnek és az egri nagygimnáziumban tanító ciszterci rendtagoknak. Alig egy hónappal előbb, 1784. julius 16-án meg a wellehrádi apátságot már eltörölte.

E tényből a rendtagok tisztán látták, hogy a pilisi és pásztói apátságok napjai is meg vannak számlálva. A m. kir. helytartótanács Esterházy Károly gróf egri püspököt már 1786. április havában fölszólította, hogy a cisztercieket és gimnáziumi ifjúságukat vagy a Líceumban, vagy a szemináriumban helyezze el, mert rendházukba és a gimnáziumba katonákat akar telepíteni. Az egri konvent, élén Plachy Cyrill perjellel, még ez évben a Líceumba költözött. De itt sem szolgálhatták nyugodtan a magyar nemzet művelődésének ügyét, mert II. József császár a pilisi és pásztói apátságot eltörölte 1787. szept. 16-án. A rendtagok egy része mint világi pap tovább tanárkodott az

egri gimnáziumban; mások meg a lelkészi pályára léptek át.

Midőn az 1790—91-iki országgyűlés egy- begyült, a két apátság egykori tagjai, élükön Schumann Theofil egri gimnáziumi igazgatóval, a nemzet törvényhozói előtt igy panaszolták el sérelmöket: „Midőn az ifjúságot az egri gimnáziumban a társadalom közmegelégedésére már a tizenegyedik évben oktattuk és az isteni szolgálatot a hivő nép javára templomunkban már ugyanennyi időn át végeztük: pilisi és pásztói apátságainktól, melyeket a ciszterci rendnek a magyar királyok adományoztak és annyiszor biztosítottak, fájdalom! minden vétség elkövetése nélkül, hirtelen, bennünket meg sem idézve és ki sem hallgatva, a hazai törvények figyelmen kívül hagyásával — miként a tekintetes Karok és Rendek is igen jól tudják — megfosztottak és otthonunkkal együtt még ruházatunk fölcserélésére is kényszerítettek.“ Miért is a történeti jog alapján kérik kettős apátságuk visszaállítását.

A nagy francia háború kitörésével azonban az emberek figyelme a harctérre fordult;