Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-06 / 19. szám

1912. március 6. EGER. (19. sz.) 3 dolgozott tegnap a munkások egy része délig és ezért voltak másütt is úgy, mint nálunk, tüntető felvonulások a választójogi reform érdekében. A szociáldemokrata párt az efféle sztrájkokkal azt akarja bizonyítani, hogy mekkora hatalma van, a felvonulá­sokkal pedig azt, hogy mennyien vá­gyakoznak a politikai jogok után. Ez mind nagyon szép. Elvégre a gondolat- és szólásszabadságnak mai, túltengő korszakában a műhelyek fél­napos csöndje munka-napon, továbbá az úgynevezett tüntető felvonulás — nagyon ártatlan demonstráció. Az or­szágos középponti szervezet pedig mig egyrészről bölcsen cselekedett, hogy ezt a félnapos sztrájkot hétfőre tette (mert a „Blaumontag“ miatt úgyis tömérdek munkás piheni a vasárnapi fáradal­makat), — addig másrészt előrelátó politikával dolgozott (mert igy az ő elveinek javára számít minden munkás, aki csak pihent ezen a hétfőn, ha mindjárt nem elvtárs is). Eddig rendben van a dolog. A tö­megek megmozdulása és ereje mindig hatni szokott. Ha százezrek lépnek so­rompóba bármely elvért, az az elv sokkal inkább számíthat diadalra, mint ha csak kevesen vallják, — legyenek bár azok a legkiválóbbak. Ezért olyan tisz­teletet parancsolok a német, vagy az angol politikai élet tüntető felvonulásai. A roppant tömeg ugyanis csak szá­mában rejlő erejét akarja kifejezni; csöndesen, méltósággal teszi meg a ki­jelölt utat és azután — szétoszlik. Megelégszik avval, hogy bebizonyította: ennek, vagy annak az elvnek Berlin­ben, illetve Londonban egy-két százezer hitvallója van. Az ilyen tömegfölvonulás tud hatni! De az olyan tüntető körmenet, aminőt nálunk szoktak rendezni — még csak nem is komoly színezetű. Először is rendszerint hiányzik a — tömeg: az erő, a nagyság kifejezője. 3—400 em­ber — akik között legalább is 100 husz- éven aluli — még nem tömeg, tehát távolról sem lehet azt mondani, hogy „megmozdult az utca“. Másodszor: politikai jogok mellett tüntetne ugyan, de a 'politikai érettség leghalványabb árnyalata sincs meg demonstrációjában. És éppen evvel tartja távol magától azokat, akik talán egy véleményen vol­tak vele. Hiszen sokan vannak más társadalmi osztályból, akik szintén hívei az általános, egyenlő és titkos választó­jognak, de azért nem mennének együtt az ilyen tüntető körmenettel. Ezért hiányzik belőle az egyetemesség. És hogy miért nem mennének végig az elv hívei az ilyen tüntető csoporttal, annak igen egyszerű a ma­gyarázata. A félrevezetett és csak jel­szavak után induló munkások nem a jogok mellett tüntetnek méltósággal, hanem torok-rekedésig kiabálnak halált minden intézményre, amit Isten és em­ber , csak alkotott, a nemzet a történelem folyamán kifejlesztett és a hagyomány megszentelt. A jövő nép-parlamentjének, úgy látszik, semmi sem kell a múltból. Neki „nem kell a templom!“ mint azt tegnap oly sokszor hallottuk. Neki minden ember „naplopó“, aki nem kézzel dolgozik, mint azt szintén oly sokszor hallottuk tegnap . . . Ha ilyen tüntető körmeneteket ren­deznek az általános, egyenlő és titkos választójog mellett, mint nálunk is, akkor — elfogy a hívek száma, mert lassankint elhagyják azok, akiknek még kell a templom és azok is, akiket a jövő népparlamentje naplopóknak tart. Hiába az iskolai Hiába az elemi, a közép és a felső iskola, mert amit ezek 6, 12, vagy 16 esztendő alatt építenek, azt lerontja vagy átformálja a rossz sajtó egy — élet folyamán. A városi villamos müvek. — Eger város közgyűlése. — Szombaton délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Eger város képviselőtestülete, mely alkalommal a városi villamostelep 1911. évi mérlegét és a villamosművek nyereség- veszteség számláját mutatta be a telep igaz­gatósága, amelyeket tudomásul vett és mind­járt lakat alá is helyezett a képviselőtestület, mert, — és ezt jól jegyezze meg a város kö­zönsége — a villamos-telep a városnak magán- vállalata és így a város, a törvény szerint, nyil­vános számadásra kötelezve nincs; amiből is­mét az következik, hogy a villany-gyár üzleti viszonyaihoz a város közönségének semmi köze. A közgyűlésen Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnökölt; és lefolyásáról a követ­kezőket jelenti tudósítónk: A villamos-mérleg. A villamos-telep igazgató­sága az 1911-dik üzleti év számadásait és mér­legét azzal a hozzáadással terjesztette a város közgyűlése elé, hogy azt a villamos műveknek igazgatósága is, meg a felügyelőbizottsága is alaposan megvizsgálta és helyesnek találta. Tehát elfogadható. A mérleg végösszege sze­rint a villamos üzemen 5000 korona tiszta haszna van a városnak amellett, hogy a köz- világításért semmit sem fizetett a város, az ingatlanok és a berendezés értékéből 17,000 koronát leírtak és a megújítási alapra 12,000 koronát fordítottak. Az igazgatóság persze ja­vaslatot terjesztett be az iránt is, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság ama tagjainak, akik köztisztviselők, valamint a villamos-telep igazgató-főmérnökének, a főkönyvelőnek, a sze­relőknek, a lámpagyujtogatóknak, szóval az összes személyzetnek a nyereségből a szokásos jutalmakat engedélyezze a közgyűlés, amit fe- jenkint és a rang fokozata szerint 400-tól — 50 koronáig állapítottak meg. Ezen felül még a villamos-telep tisztviselőinek fizetését is emelni javasolták. Az igazgató-mérnök fizetése e sze­rint évi 4000 korona és szabad lakás, Ledniczky János évi fizetése 3000 korona és 500 K. la­káspénz, Salamon Miklós irodatiszt és raktá­ros fizetése évi 1680 K. és 320 K. lakáspénz lenne. Egy uj pénzbeszedői állás szervezésére is tettek javaslatot. A közgyűlés az igazgatóság összes elő­terjesztéseit elfogadta és a számadásról a föl­mentvényt megadta. Szó esett ugyan arról is, hogy a mérleget jó lenne a jövőben kinyomatni és a képviselőtestület tagjai között szétosztani, Eközben Budán, Fekete György ország­bíró elnöklete alatt, az országos tanügyi bi­zottság ülésezett és a gimnáziumoknak a szer­zetesrendek közötti elosztásáról tanácskozott. Itt Beitler Methód, a pásztói konvent perjele, 1776-ban kijelentette, hogy a pilisi és a pásztói ciszterciek az egri gimnázium ellátására vál­lalkoznak. Ugyanez év november 8-án Beitler a kollégiumot és a templomot valóban átvette és kötelezte magát, hogy az egri gimnáziumban működő papi tanároknak egyenkint 350 frtot fizet. A pásztói és pilisi apátság az 1778—79-ik tanévben kezdte meg az egri gimnázium ellá­tását. Hegyi József igazgató alatt a tanári karban három ciszterci rendtaggal találkozunk ; a többiek világi emberek. Eközben a pásztói konvent is átköltözik Egerbe, ahol Plachy Cyrill viseli a perjeli hivatalt. A vele jövő rendtagok közül négyen Budára mentek egye­temi tanulmányokra. így történhetett meg az­után, hogy az 1779—80-ik tanévben, az igaz­gató leszámításával, már az egész tanári kar ciszterciekből alakult meg. Mindamellett is II. József császár a jezsuiták egykori kollé­giumát, az ennek szomszédságában fekvő gim­náziumi épületet és a Foglár György egri ka­nonok által az iskola fönntartására ajándéko­zott Foglár-féle házat csak 1784. augusztus 14-én adományozza Zűri Fülöp pásztói és pilisi apátnak, a ciszterci rendnek és az egri nagy­gimnáziumban tanító ciszterci rendtagoknak. Alig egy hónappal előbb, 1784. julius 16-án meg a wellehrádi apátságot már eltörölte. E tényből a rendtagok tisztán látták, hogy a pilisi és pásztói apátságok napjai is meg vannak számlálva. A m. kir. helytartó­tanács Esterházy Károly gróf egri püspököt már 1786. április havában fölszólította, hogy a cisztercieket és gimnáziumi ifjúságukat vagy a Líceumban, vagy a szemináriumban helyezze el, mert rendházukba és a gimnáziumba ka­tonákat akar telepíteni. Az egri konvent, élén Plachy Cyrill perjellel, még ez évben a Líceumba költözött. De itt sem szolgálhatták nyugodtan a magyar nemzet művelődésének ügyét, mert II. József császár a pilisi és pásztói apátságot eltörölte 1787. szept. 16-án. A rendtagok egy része mint világi pap tovább tanárkodott az egri gimnáziumban; mások meg a lelkészi pá­lyára léptek át. Midőn az 1790—91-iki országgyűlés egy- begyült, a két apátság egykori tagjai, élükön Schumann Theofil egri gimnáziumi igazgató­val, a nemzet törvényhozói előtt igy panaszol­ták el sérelmöket: „Midőn az ifjúságot az egri gimnáziumban a társadalom közmegelégedésére már a tizenegyedik évben oktattuk és az isteni szolgálatot a hivő nép javára templomunkban már ugyanennyi időn át végeztük: pilisi és pásztói apátságainktól, melyeket a ciszterci rendnek a magyar királyok adományoztak és annyiszor biztosítottak, fájdalom! minden vét­ség elkövetése nélkül, hirtelen, bennünket meg sem idézve és ki sem hallgatva, a hazai tör­vények figyelmen kívül hagyásával — miként a tekintetes Karok és Rendek is igen jól tud­ják — megfosztottak és otthonunkkal együtt még ruházatunk fölcserélésére is kényszerítet­tek.“ Miért is a történeti jog alapján kérik kettős apátságuk visszaállítását. A nagy francia háború kitörésével azon­ban az emberek figyelme a harctérre fordult;

Next

/
Oldalképek
Tartalom