Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-06 / 19. szám
4 EGER. (19. sz.) 1912. március 6. föl (a Czigánynő c. opera Nyitányával és Rossini Stabat mater-jének egy áriájával); előbbit ő maga játszotta, utóbbit a főreáliskola ifj. zenekarával. A szokott készültséggel, figyelmet keltő tökéletességgel előadott első szám remek megnyitója volt a hosszú (talán: jóakaratból nagyon is hosszúra szabott) programmnak. Nagy érdemül Írjuk az Úri Banda javára, hogy szívesen sietett a jótékony ügyet támogatni és különösen, hogy a másodiknál nagy áldozattal, sok jóakarattal nyújtott alkalmat a kezdet nehézségeivel küzdő ifjúsági zenekarnak a nyilvános szerepléshez. Légmán Lenke Zöldi Mártonnak víg monológját adta elő kedves bájjal, nagy bátorsággal, korához képest meglepő készültséggel és persze — nagy hatást keltve. „A kis gazdasszony“ nagyon megérdemelte a sok tapsot, amelyet kapott. Ugyancsak rászolgáltak a zajos tapsra Ungár Ilonka és Erzsiké is, kik Chopin-nek és Griegnek egy-egy darabját játszották el úgy, hogy szépségeit sikeresen emelték ki. Még iskola-stilusuk van ugyan, de Komoly össze- tanultságuk meglepő volt. Érdemük volt még, hogy szokatlan nehéz darabot választottak és kár, hogy nem koncert-zongorán játszhattak. Egyik leghatásosabb szám volt a Szent Erzsébet legendája c. élőkép, melyet Tóth Gyula tanár rendezett nagy művészi érzékkel és roppant hatást keltve. Négyszer-ötször is föl kellett huzni a függönyt; ez azután — nagy kárára a feltűnő sikernek — arra indította az élőkép valamennyi szereplőjét, hogy elvonuljon a lámpák előtt és igy sokat lerontson a kiérdemelt hatásból. A Ney-Pokorny egyfelvonásos vigjátéka, az Inkognito, melyet a főreáliskola tanulói játszottak el, derűs hangulatot vitt a komoly programmba. Bár — itt-ott némi kis túlzást le.-zámítva — minden szereplő igen jót nyújtott korához képest, különösen ki kell emelnünk Bartha Tivadart (Nyakas), Szalay Gusztávot (Lábatlan), Pollini Józsefet (Szájas), Kós Antalt (szolga) és a legnehezebb, de kissé hálátlan szerep személyesítőjét Péczeli Antalt (Kerekházi). A kis darab simán, elevenen gördült, amiért méltó tapsokat kapott a rendező Takács Andor tanár is. Vér Pál melodrámáját, Zrinyi Ilona nikomé- diai lakomája, Bauer Henrik VIII. o. tanuló szavalta és Komáromy Ödön zenetanár kisérte zongorán igen diszkrét módon. A hosszú és nehéz darab minden részletét komolyan kidolgozták és igy természetes volt a zajos elismerés, amely a fáradságos darab hatása alatt kelt. Az utolsó szám Révfy Géza daljátéka volt, Szondi két apródja. A színes kép, a díszes keret igen hatásos volt és különösen a két apród, Iszkerka István (IV. o) és Fehér Aladár (I. o.) szólószámai tetszettek nagyon. Az est pieesz dö rezisztánsza a Kartner Gitta zongorajátéka volt. Chopin-től játszotta a Polonaise Es durt és Liszttől a Concert Etude des durt. A művésznő játékát jellemzik: a mély átértés, a darabok szépségeinek művészi át.ér- zése, nemes felfogás, sima és biztos intonálás, rendkívül fejlett technika, a témák öntudatos vezetése és érvényre emelése. A dinamikai árnyalatokat finom szabatossággal fejti ki és tudatos billentyű-kezelése eltünteti a Dagy hiányt, hogy t. i. nem hangverseny-zongorán játszik; nagy erőt fejt ki, de anélkül, hogy a dinamikai festés fortisszimóiban idétlen hangokat adnának a húrok. Szóval: Kartner Gitta feltűnő zenei intelligenciájú, akire szép jövő várhat a művészi pályán. A hangverseny rendezésében igen sokat fáradoztak Vigh Béláné, Vigh Béla igazgató és a főreáliskolai tanári kar, különösen pedig: Takács Andor, Komáromy Ödön, Tóth Gyula, Schiff Péter dr., Dengi János dr., Klauber Frigyes és Chochola Ferenc. Eger és vidéke Méhészeti Egyesület. Eger város társadalmának minden rétege képviselve volt ennek az uj egyesületnek alakuló gyűlésén. Mikor vasárnap délután összejöttek, akkor látták, hogy milyen sokan vannak, akik tudnak lelkesedni a szép és hasznos dolgokért. Az uj egyesület, amely a mezőgazdaság legszebb és legnagyobb hasznot hajtó ágát akarja ismertetni és megkedveltetni a néppel, valóban támogatásra méltó; szép hivatása az lesz, hogy Egerben és vidékén (ideértve a szomszédos vármegyéket is) a méhészkedőket és a méhészet iránt érdeklődő közönséget egyesítse. Méhlegelők létesítése, az utaknak mézelő fákkal való beültetése, vidékünknek megfelelő kaptárok terjesztése, minta-méhesek fölállítása, szaktanácsadás stb. a célja. És ha ezt a célt elérte, akkor egy kis szorgalommal és tudással, (amit szívesen nyújt az egyesület) egy-egy család a mézből nagyon tisztes jövedelemre tesz szert. A gyűlést Kiszely Ede méhészeti felügyelő nyitotta meg, kinek ajánlatára egyhangúlag és mert a nyilvánosság a lehető legjobb ellenőrzés és fokozza is az intézmény iránt a közbizalmat. Ezt az indítványt azonban nem fogadták el, mert a villamos-telep a városnak magán vállalata és így nem lenne célszerű a — nyilvánosság. Választások. A közgyűlés második tárgya a villamos-telep igazgatóságának és felügyelőbizottságának megválasztása volt. A közgyűlés titkos szavazással az igazgatóságba Hanák Gyula városi főjegyzőt, Weinberger Zsigmondot, Tóth Ágostont, Setét Sándor drt, Bárány Géza városi mérnököt és Kánitz Gyula drt, a felügyelőbizottságba pedig Fógel Ágostont, Gáspárdy Gyulát és Derszib Ödönt választotta meg. Telek-parcellázás. Harmadik tárgya is volt a közgyűlésnek. Özv. Gebhardt Sándorné parcellázási engedélyt kért a Ceglédi-dűlőben levő ingatlanának eladására. A közgyűlés ez ügyben Timon Béla, Fügedy János, Elek Márton és Nagy János képviselőket küldötte ki véleményes javaslattétel végett. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. HÍREK. Eger, 1912. március 5-ón. Tájékoztató. Március 6. Tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 9. Alkoholellenes nap az iskolákban. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 10. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. Rekviem Eszterházy E. gróf püspökért. „ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. Hangverseny a föreáliskolai tápintézet javára. Állami főreáliskolánk tanári kara, mint már említettük is, azzal a tervvel foglalkozik, hogy szegénysorsu tanulóinak segélyezésére tápintézetet létesít. E terv pénzalapjának megteremtése lévén az első teendő, a nemes célra — több előkelő hölgynek és egyik művészi intézményünknek bevonásával — hangversenyt rendezett. Az egri közönség, dicséretére legyen mondva, megértette a tanári kar nemes szándékát és nagy áldozatkészséggel sietett segítségükre, amennyiben szombaton zsúfolt, vasárnap pedig telt házat csinált. Hogy sorban haladjunk, először az Úri Bandát említjük meg, mely két számmal lépett a beke idején ejtett sebeknek tehát tovább kellett sajogniok. A gimnáziumot a kolostorral és a templommal egyetemben 1800. augusztus 23-án tűz emésztette meg. Rá két évre örvendetesebb esemény történt. I. Ferenc király „az istenitisztelet emeléséről és az ifjúság helyes neveléséről és tanításáról akarván gondoskodni,“ a pilisi és pásztói apátságokat 1802. június 25-én visszaállítja és apátul Schumann TheofUt nevezi ki. A rendet visszaállító oklevél szerint a pilisi és pásztói apátság az egri gimnáziumban a saját költségén annyi alkalmas tanárt tart, amennyit a tanrendszer megkövetel. Az apátságnak a gimnázium székhelyén, Egerben, saját temploma és háza lesz, hogy ebben a reudtagok szerzetes elöljáró alatt a szerzetesség szellemében éljenek. Az egri gimnázium igazgatóját és tanárait a pilisi és pásztói apát, saját rendtagjai sorából, tetszés szerint nevezi ki és változtatja. A tankerületi főigaz- ga ónak a gimnáziumban semmi más befolyása nem lesz, mint annak ellenőrzése, hogy a tanítás megfelel-e az előírt tanrendszernek ? Mivel ezentúl a pilisi és pásztói apátság szerzeteseinek főfeladata az ifjúság oktatása leszen, az apát kötelessége őket úgy nevelni és előkészíteni, hogy ezt a magasztos föladatot megoldhassák. Schumann Theofil apát nagy szeretettel csüggött egri gimnáziumán. De kevés rendtaggal rendelkezvén, tanárokul részben világiakat kellett alkalmaznia, 1809. november 16-án történt halála előtt azonban még meglett neki az az öröme, hogy a tanári testület egészen ciszterciekből alakult meg. Amint meg a pilisi és pásztói apátság Diéta Antal apát alatt Zircczel, 1814. augusztus 19-én, egyesült, az egri gimnázium életében is új, örvendetesebb korszak nyílt meg. Az oktatás a második (1806.) Ratio Educationis szerint ment végbe. Az egész vonalon megindult fejlődést azonban egyidőre megakasztotta az 1827. augusztus 26-iki tűzvész, mely Eger belvárosának jórészével a konventi épületet, a gimnáziumot és a templomot is elhamvasztotta. A romokat Villax Ferdinand apát nyolc év alatt, 124.000 forint áldozattal, fölépíttette és a gimnáziumot a konventi épület nyugati szárnyában már az 1828—29-iki tanév második félévében elhelyezte. Az egri gimnáziumnak az 1849—50-ik tanévig bezáróan hat osztálya volt. Az „Entwurf“ életbeléptével az 1850—51-ik tanévben négy osztályúvá, vagyis kisgimnáziummá alakult át és a következő évben is az maradt. 1852—53-ban azonban főgimnáziummá lön nyolc osztállyal. S mint ilyen, Juhász Norbert dr. (1853—1866), a későbbi kassai tankerületi királyi főigazgató, továbbá Szvorényi József, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, jeles igazgatósága (1866—1892) alatt a magyar oktatás és nevelésügynek egyik előkelő csarnokává emelkedett. Vajda Ödön, a magyar- országi ciszterci rend főpapja meg, az 1900. és 1901 -ik évben, a konventi épület keleti homlokzatát és a gimnáziumot kétemeletes magasságban, egészen újból 370.000 korona költséggel, valóban rendje szelleméhez méltó áldozat- készséggel építtette meg. Az építkezés vezetésében fáradozó Kassuba Domokos (1892-től) igazgatót az apostoli király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, majd címzetes tanker, kir. főigazgatósággal tüntette ki.
