Eger - hetente kétszer, 1912

1912-02-28 / 17. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre____ 5 » N egyed évre - 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények----- ■ ■ r intézendők. --- ■■■ K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912.-17. szám. ——= XXXY. ÉVFOLYAM. ss==t- .. Szerda, február 28. A nagy Galeotto. Eger, 1912. febr. 27. A pletykát, a rágalmat nem Eche- geray fedezte föl, csak ő testesítette meg a nagy Galeotto fogalmában, amely azért nagy, mert ezer meg ezer szeme, füle és ugyanannyi nyelve van. Ez a tömérdek szem sokat lát; sőt még azt is látja, illetve látni véli, amit nem lát, mert nem láthat. A fül ugyanígy van, mely szintén hall olyasmit is, amit nem hallhat. Az a tömérdek nyelv is tömérdeket beszél: elmondja azt, amit a szem látott, fül hallott, vagy látni, illetve hallani vélt; elmondja azt is, amit más látott és hallott, vagy látni és hal­lani vélt. Elmond mindent, mindent; még azt is elmondja, amit sem nem lá­tott, sem nem hallott. És elmondja két- élűen, fulánkosan, vagy igen gyakran sértő, bántó, kárörvendő módon. . . A pletyka, a rágalom, szóval a nagy Galeotto felelőtlen. Hiszen az egész tár­sadalmat és benne a millió pletykázót ki vonhatná felelősségre, ha például katasztrófa jár a hazudozás nyomában? Egyesek lelkiismerete meg alszik, vagy mindegyik avval vigasztalódik, hogy ő tulajdonképen csak egy-két szóval tol­dotta meg, amit hallott... Megjegyezzük itt, hogy most nem a nőkről beszélünk. Egyik jeles írónk szerint ugyanis, „amíg asszonyok kö­zött folyik a szapulás, a pletyka, a rágalmazás: — hagyján! Nagyon jól tudják ők, hogy amit egymás között és egymásról mondanak, az csak szó­beszéd és nem igazság..." Nem; mi a férfiakról beszélünk, akik nem értik, nem érzik, hogy a hall­gatás igen-igen sok esetben noblesse oblige... Férfiakról beszélünk, akik indiszkrétek, akik kíméletlenek, gyön- gédtelenek; akik minduntalan a más magánügyeibe avatkoznak .. . Férfi­akról szólunk, akik legkevésbbé sem érdemesek a kíméletre, mert ők maguk is udvariatlanok, sőt kíméletlenek má­sok iránt. Férfiakról, akik titokban, orozva, hátba támadnak: gyanúsítanak, sértenek arcpirító hazugságokkal, név­telen hírekkel, közleményekkel, A tartalom nélküli férfiaknak szo­kása a pletyka, a rágalom, az alatto­mos támadás; azoknak az embereknek, akik nem látnak messzebb a saját legköz­vetlenebb környezetüknél; akiknek nincs más szellemi táplálékuk, mint a mende­monda, a pletyka. Ezek az emberek rendesen úgy kezdik a mondani valóju­kat akár szóban, akár írásban: „Ázt mondják, hogy . . . “ — „Hire jár, hogy.. “ — „ Széliében beszélik, hogy.. “ „Beavatottak tudni vélik, hogy...“ — „Hírlik, hogy...“ — „Hiteles forrásból tudom (vagy tudjuk), hogy...“ / Es ezek ellen nincs védekezés. Hi­ába gombolkozik be a komoly ember; hiába hallgat, mint a sír. A pletykás ember (mint afféle fordított Talleyrand) még a hallgatásból is tőkét kovácsol. Egy gyönge mosoly, egy szemöldök-össze­húzás, egy fejcsóválás már sokat jelent a nagy Galeotto előtt. Ez mind gondo­latot takar. S ezt a gondolatot kitalálja X, megfejti Y, megállapítja Z. Azután N már mint föltétien hitelességű állí­tást adja tovább... A, B, C pedig már azt is tudja, hogy mit csinál, min dol­gozik most az, akiről szó van. Mintha csak arab levélíró, vagy suszter lenne az illető, aki az utcán dolgozik. Apró semmicskéknek, akik nem képesek arra, hogy egy-egy társaságban szóvivők legyenek, kitűnő szolgálatot tesz a nagy Galeotto, mert minél hi­hetetlenebb hírrel traktálják a társasá­got, annál nagyobb érdeklődést keltenek. Es, kedves olvasónk, ne kutasd az ilyen szóbeli, vagy írásbeli hírek ere­detét, mert úgy sem tudod kinyomozni. Végig kérdezhetsz 20, 30, 40 embert; mindegyik elvesz valamit a mende-mon- dából s utoljára bizony... semmi sem marad a kezedben. Ahír koholóját ugyan hiába keresed, mert úgy jársz vele mint a nagy kutatók a Nílus egyik ágának forrásával. A férfiatlan locsogás, a rosszaka­ratú hazugság társadalmi nyavalya, amely csak annak fáj, aki nem részes az előidézésében. Orvosságul, — hanem lenne olyan durva — ide kellene ig- tatnunk azt a közmondást, amely a ház­őrző állatról meg a sivatagon járó uta­zócsoportról szól. Bizonyos azonban, hogy hírre, híradóra, hírvivőre, hírhozóra egyaránt legjobb szer a — csöndes megvetés. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, február hó 24-én, közgyűlést tartott Jankorics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt. Az 58 tárgyból álló napirenddel délelőtt és délután, tehát folytatólagos ülésben végzett a közgyűlés és pedig úgy, hogy délelőtt 11-től V2l-ig 21 ügyet intézett el, a többi pedig dél­után 3 órára maradt. Nagyobb érdeklődést csupán a szemétszál­lítási ügy, a rendőrlegénység drágasági pótléka és Koday Károlynak a csirke-tenyésztő telepre vonatkozó ajánlata keltett. Ezeknél az ügyek­nél több magvas és kevésbbé magvas felszóla­lást is hallottunk, sőt az utóbbinál a humor derűje is átvonult a városatyák komoly ábrá­zatán. Egyébként ment minden, mint a karika- csapás. Csak éppen a szemétszállítási szabály- rendelet módosítására vonatkozó javaslatot te­mették el a szóáradatok. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti: Délelőtt. Formaságok. Azzal kezdődött a közgyűlés, hogy az esküdtszéki tagok összeírásához két városi képviselőt küldött ki a képviselőtestület, majd jóváhagyta Dálnoky Jánosnak, mint özv. Schich Tamásné végrendeleti végrehajtójának 1910. és 1911. évi számadásait és a gyámpénz­tári alap, a bírságpénzek, valamint az alapít­ványi pénzek gyümölcsöző elhelyezéséről in­tézkedett. Útépítések. A kövezetvám-bizottságnak előter­jesztésére elrendelte a közgyűlés az Árnyék- szala-ut elejének makadám-burkolattal való ki­építését 1524 korona költséggel; azután a Wind-féle téglagyárhoz vivő u. n. Homok-utca felső részének 684 korona költséggel való ki­építését, amely költséghez Wind István a maga részéről 400 koronával járul hozzá; a Deák Ferenc-uton levő aszfalt-úttest keramit sze- gélyzetének átfektetését szintén elrendelte, mely azonban az aszfalttársasággal kötött szer­ződés értelmében, az utépítőtársaság költsége lesz; végül pedig 493 korona költséggel a lé­tesítendő trágyagyárhoz tervezett űt kiépítését is elrendelte. A virilisek névjegyzéke. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazításához 6 tagból álló bizottságot küldöttek ki. Kavicsbánya. Reiner Soma vállalkozó kavics­bánya nyitására engedélyért folyamodott. A köz­gyűlés Mélypataki Ignác javaslatára, a kavics­bánya nyitására árlejtést tűz ki. Telek-ügyek. Mrákovics Béla a Kisvölgy-ut- cában és Yass Antal a Könyök-utcában köztél- átengedését kérte. Mindakettőnek elutasították a kérelmét. Timon Béla a Hajduhegyen lévő telkének parcellázására kért engedélyt. Bi­zottságot küldöttek ki a telek megvizsgálá­sára és a bizottság véleményes javaslata alap- A nagy Galeotto nem érdemel mást. j ján fognak határozni. Majoros János köztér el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom