Eger - hetente kétszer, 1912
1912-02-28 / 17. szám
2 EGER. (17. sz.) 1912. február 28. adási ügyének újabb tárgyalására március hó 30-át tűzték ki. Balázs Istvánnak pedig a Menház-utcában kért 8 □ öl területet ölenként 6 koronájával átengedték. Az Epreskert sorsa. A városi tanács előterjesztést tett az epreskert 6^2 bat. hold területének és a régi szénáskertből 1 hold területnek értékesítése iránt. A földmivelésügyi szakosztály a házi művelést ajánlotta, mert ez gazdaságosabb és biztosítja a város lovainak élelmezését. Az állandó választmány a telek bérbeadását javasolta; Tóth Csepregi András városi képviselő pedig a teleknek 400 □ ölenként parcellákban való bérbeadását javasolta. Értékes és mélyreható vita indult meg a javaslatok fölött, melynek során Busa Ádám, a földmivelésügyi szakosztály elnöke számszerűen kimutatta, hogy a városnak háromszor annyi jövedelmet hoz a kérdéses földterület, ha házilag kezeli, mintha bérbeadja. Tóth Csepregi András a bérbeadás mellett szólalt fel, mert a házi kezelés rendszerint nagy költségébe kerül a városnak és mert a parcellás-bérletekkel sok szegény emberen segít a város. Persze volt még több hozzászólás is pro et kontra, végül a közgyűlés úgy döntött, hogy az Epreskertet házilag fogja kezeltetni. A tisztilak istállója. A városi tanács előterjesztésére a tisztilakban 2257 korona költséggel uj istálló építését rendelte el a közgyűlés. A hegyrendészet. A hegyrendészet tanulmányozására kiküldött bizottság a meglévő szabályrendeletnek átdolgozását javasolta és a hegyőrök szaporítását és lövőfegyverrel való ellátását kérte. A közgyűlés a szabályrendelet átdolgozásával Szokolay Lajos városi tiszti ügyészt bízta meg. A városi színház és munkásházak. A színháznak 10 évre engedélyezett évi 3000 koronás államsegélye lejáróban van. A közgyűlés elhatározta, hogy küldöttségileg kéri a kultuszminisztertől, az államsegélynek újabb tíz évre való folyósítását és a küldöttség vezetésére Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispánt kéri föl. — A munkásházak építésére fölveendő 200,000 koronás kölcsön kötvényét elfogadták. A szemétszállítás ügye. A szemétszállítási szabályrendeletnek sok a fogyatkozása. Panaszkodik ellene a közönség, mert a szemétszállítási dijak magasak és mert ezt a díjat nem mindenki fizeti. A szőlőbirtokosok és fogat-tulajdonosok ugyanis maguk hordathatják ki a házi szemetet és ezen a réven bizony hónapokon keresztül ott bűzlik a szemét a szűk udvarokon. De a hatóságnak sem kedves a szabályrendelet. Sok a baja a szállítási díjak beszedésével. A lakók gyakran változnak és nem tudja tőlük a megfelelő díjat behajtani. Pedig a szemét- szállítás nagy befektetést követel; kocsikat, lovakat kellett beszerezni és nagy apparátust tartani, hogy a vállalt kötelezettséget teljesíthessék. Ezért a szabályrendeletet egy bizottság átdolgozta és főbb pontjaiban a következő módosító-javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: 1. A szemétszállítási díjat kivétel nélkül mindenki fizesse, (tehát a szőlőbirtokosok és fogattulajdonosok is) ; a város pedig az első építési körben hetenkint háromszor, a második építési körben hetenkint kétszer köteles minden szemetet elszállítani. 2. A szemétszállítási díjat a háztulajdonosok a házbérrel együtt szedjék be lakóiktól és szolgáltassák be a közpénztárba. 3. A szemétszállítási díjak az egész vonalon leszállítandók és pedig: az öt szobás lakások és nagyobb üzlethelyiségek után havonkint 60 fillérre, a 3—4 szobás lakások és kisebb boltokért havi 40, végül az 1—2 szobás lakásokért havi 20 fillérre. A javaslat élénk vitát provokált, melyben Tóth Csepregi Ferenc, Hanák Gyula, Petravich Antal dr., Rotschild Oszkár dr., Fi- czere József, Erlach Sándor dr., Nagy János, Kálnoky Viktor dr., Timon Béla városi képviselők és Bárány Géza városi mérnök vettek részt. A vita vége az lett, hogy a közgyűlés többsége a javaslat valamennyi pontját elvetette és — marad minden a régiben. Ezzel a közgyűlés délelőtti része véget ért. Délután. Pontban 3 órakor újból megnyitotta a közgyűlést Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester és fél óra leforgása alatt a tárgy- sorozat hátralévő részét letárgyalták. Építkezési ügyek. Az alapítványi női kórház alatt elvonuló csatornát 2330 korona költséggel átépíteni rendelték; a vármegye által építendő közkórház részére ingyen telket ad a város; a vármegyei siketnéma intézet részére a Vásártéren átengedendő közterület ügyének újabb tárgyalására március hó 30-át tűzték ki; a Farkasvölgyi árok felett építendő hidra a versenytárgyalást kiírják és az építésre a törvényhatóságtól segítséget kérnek; a Káptalanutcai kőhíd átépítése ügyében a vármegye ismeretes elutasító határozatát tudomásul vették; a Baktai-ut melletti közkút átalakítását a vízvezeték kérdésének eldöltéig függőben tartják; a polgári leányiskola építési költségeinek utolsó részletét utalványozták. Drágasági pótlék és fizetés-fölemelés, A városi rendőrlegénység, a végrehajtók, becsüsök, Tumli József vágóhidi őr és a városi hajdúk drágasági pótlékért folyamondtak; a Baktai úti, a Kőporosi és a Diófakút utcai vámőrök, valamint Simon János kézbesítő pedig fizetés-fölemelést kértek. Az állandó választmány — fedezet hiányában — valamennyi kérelem elutasítását javasolta, a közgyűlés azonban Balkay Béla, Kánitz Gyula dr. és Tóth Csepregi András pártoló felszólalása után a rendőrlegénység kérését teljesítette és pedig úgy, hogy az 1—4 év óta szolgáló rendőröknek 1 havi, az 5 év óta szolgálóknak pedig 2 havi fizetésnek megfelelő drágasági pótlékot engedélyezett. Lemondások. Tóth Csepregi András a földmivelésügyi szakosztályban viselt tagságáról lemondott. A közgyűlés ezt tudomásul vette és mert a bizottságban igy is fölös számmal vannak a tagok, ezt a helyet nem töltötte be. A patakszabályozási bizottság elnöke, Kösztler József dr. helyébe Timon Bélát választották meg. A bérkocsi szabályrendelet. A bérkocsis iparról szóló szabályrendelet módosítását kérik a bérkocsisok. Hanák Gyula főjegyző is tett erre nézve javaslatot és pedig azt, hogy szüntessék meg a vasúthoz vezető utón levő vámsorompót, mert ez sok kellemetlenségnek az okozója. E helyett inkább a bérkocsisok fizessenek bizonyos átalányösszeget a városnak a vasúthoz szállított utazóközönségért; ezek viszont a vasúthoz közlekedő bérkocsik ár-tarifáját emeljék valami csekélységgel. A közgyűlés az ügyet visszaadta a tanácsnak a szabályrendelet megfelelő átdolgozása végett. Számadások. A puszta-gazdasági számadásokat és az egri és kápolnai honvédemlékek alapjainak számadásait elfogadták. Koday kérelme. Koday Károly budapesti lakos két hold legelőterületet kér a várostól arra a célra, hogy azon nagy baromfitenyésztőtelepet rendezzen be. Viszonzásul arra kötelezi magát, hogy az ő különleges titkát képező módon, aránylag rövid idő alatt, szinte hihetetlen naggyá növesztett csirkéivel olyan nagy meny- nyiségben és olcsón (kilója 1 korona) árasztja el a piacot, hogy akár minden más húst mellőzni lehet. A közgyűlés — Erlach Stndor dr. és Alföldi Dávid dr. óvatosságra intő felszólalása után — a kérelmet teljesítette. A baromfitelep a Baromvásártér melletti közlegelőn lesz, ámde eredménytelen kísérletezés esetén, egy év múlva a kedvezményt megvonják Kodaytól. Kegyelet és tudomány. A Besztercebányán felállítandó Bethlen Gábor szoborra 25 koronát, az egri munkás gimnázium szükségleteire pedig 100 koronát szavazott meg a kézgyűlés. Apró ügyek. Bucher Gusztáv felnémeti lakos, volt városi díjnok, az államsegélyből való részesítését kérte. Elutasították. A Trieszti Biztosító Társaság a város lovainak biztosítására tett ajánlatot. Ezt is elutasították. Miután még Peteő József városi végrehajtót is elutasították fizetési előleg megszavazása iránt való kérelmével, a közgyűlés tíz illetőségi ügy elintézésével véget ért. Az Egri Népkönyvtár két pályázatának eredménye. Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület, egyenkint 300 korona jutalommal, 1911. dec. 31. határidővel két pályázatot hirdetett. E titkos pályázatokban részt vehetett bárki. A Dutkay Pál, apátkanonok, egyesületi elnök adományából 300 koronával jutalmazandó versenyben bármily tárgyú, az Egri Népkönyvtárba beváló munkák fölvehettek egymással a küzdelmet; a másik pályázat feltétele pedig az volt, hogy a nazarénusokról és baptistákról népiesen és hitvédelmi irányban kell Írni. Az előbbi pályázatra 18, az utóbbira 1 pályadolgozat érkezett és mindkét pályázat sorsa a f. hó 25-én tartott választmányi gyűlésen dőlt el. A Dutkay-féle jutalomért versenyző 18 dolgozat bírálatát, saját és bíráló társai (Matuszka Mihály pásztói és Viezer József bashalmi lelkész) nevében is, Kürti Menyhért dr., az egri ciszterci rendű főgimnáziumnak magyar nyelv- és irodalom-tanára terjesztette elő. Nagyértékű bírálata értelmében, (mely az Egri Egyházmegyei Közlöny márc. 16-iki számában meg fog jelenni,) a 300 korona pályadíjat a bírálók szavazat- többséggel Helvey Lajos dr. író A sátán adófizetői című munkájának Ítélték oda, szemben Kriston Endre egri érseki titkárnak Patkó Pista viszontagságai című elbeszélésével, amely tulajdonkép iskolás gyermekek számára jutalomkönyvül készült s a Szent-István Társ. kiadásában fog rövidesen megjelenni. A Patkó Pista viszontagságai cimü dolgozatot egyébként kiváló dicséretre, kiadásra és a Lengyel-Miklós-féle irodalmi alapítványból e célra nyert összegből 100 korona jutalomra, továbbá Vinkler Elemér borsodnádasdi tanítónak Lélekvásár cimü elbeszélését, valamint Tárnái Iván hajdu-nagyháti tanítónak Erdő, erdő, de magas vagy cimü munkáját dicséretre, 100—100 korona jutalomra és némi módosítással kiadásra érdemeseknek, végül Németh Gellert ósebeshelyi plébánosnak Kinos Egyed cimü dolgozatát dicséretre méltónak minősítette a bíráló bizottság. Kriston Endre a nyert 100 korona jutalmat a Katolikus Sajtóegyesűlet javára ajánlotta föl. Igen gyenge dolgozatoknak találtattak a következő címűek: Szüzanya, az árvák anyja, — Egy egészséges gondolat, — Kit kétszer hozott a kis Jézus, — Visszajöttem, — Akinek senkije sincs, — és Anyaság a kálváriákon keresztül, Valamivel jobbak, de némely jó tulajdonságaik mellett sok fogyatékosságuk miatt érdemlegesebben figyelembe nem vehetők: egy cim nélküli dolgozat, továbbá a következő ciműek: Túrbég, — A nagyboté Lőrinc pap, — A százados tölgy regéje, — Becsület a boldogságért. — Ezeknél jelentékenyen
