Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-26 / 86. szám

4 EGER. (86. sz.) 1912. október 26. bodnár 29 éves, özv. Tepliczki Józsefné szül. Gaál Franciska magánzónő 61 éves, Balog Jánosné szül. Zahorecz Mária 42 éves, Slézia János 5 hónapos, Semperger István 24 napos Kis József 16 hónapos korában. A Hazai Általános Katonai Biztosító Rész­vénytársaság működését immár megkezdette. Foglalkozik az életbiztosítás minden módoza­tával. Vezetősége: Bolgár Ferenc v. b. t. ta­nácsos, elnök: Gergely Tódor az Első Magyar Általános Biztosító társaság igazgatója, Horváth Elemér a Magyar Általáuos Hitelbank igazga­tója , Libits Adolf udvari tanácsos. Vezértitkár Havas Miksa. A társaság irodája a Hazai Ál­talános Biztosító Társaság főügynökségénél van. Rejtélyes lövés. A hasznosfelsőhutai szén­égető-telepen Sulyok János szénégetőt valaki meglőtte. A lövés az erdőből jött. A súlyosan sebesült embert beszállítottak a pásztói Margit- kórházba. Rövid hirek. Ipari tanfolyamok. A m. kir. technológiai iparmuzeum igazgatósága 1913. évben január hó 1-től augusztusz bó 31-ig ter­jedő időközben Gyöngyösön, Hatvanban és Posztón szabó ipari, továbbá Gyöngyösön c/p&zipari tan­folyamot tarttat. — Árverés a föszolgabiróságnál. Pétervásárán, a főszolgabírói hivatalban árve­rés lesz október 28-án. Az elkobzott és hasz­nálhatatlanná tett fegyvereket adják el. — Az Egri Iparoskor megnyitása, A nyáron alakult Egri Iparoskor megnyitása szombaton este 7 órakor lesz, és pedig nem a Bajzáth-féle házban levő kör-helyiségben, mert ez kicsiny a meghívott vendégek befogadására, hanem a Kaszinó nagy­termében. XVIII. A kehely. XIX. A magyar szent ko­rona és koronázási palást. XX. A szövetek. XXI. A szőnyegek. XXII. A hímzés. XXIII. A csipkék. XXIV. A fémmetszés. XXV. A zo­mánc. XXVI—XXVIII. Hazai nevezetesebb templomaink. XXIX. Művészeti oktatás és vándorelőadások. XXX. Művészet és aszkézis. A művet a tartalomhoz illő külső formá­ban a Szent-István-Társulat adta ki 9 egész oldalas reprodukcióval (Homéros antik mell­szobra, Parthenon rekonstruált képe, a kölni dóm, Sz. Péter temploma, az Utolsó vacsora, Disputa, metszett acélkereszt, Mátyás király kálváriája, Sz. János evangélista), jótevők anyagi hozzájárulásával. Ez magyarázza meg, hogy a nagy terjedelmű és díszes kiállítású könyv oly szokatlan mérsékelt áron kapható. Velics könyvének tanulmányozása fölemeli a lelket abba az ideális világba, ahol az Igaz, a Jó és a Szép géniuszai a lélek kísérői. Hit­vallásként mondja ki, hogy „mindhárman Isten Szent Lelkének szülöttei és küldöttei; mind a hárman, ha csak a tanításukat befogadjuk, Krisztus követésére és már itt lenn az Isten tiszta szeretetére vezérelnek bennünket.“ És Velics müve sokakat fog odavezérelni! Kovács Pius dr. Piaci árak. Gabonaneműek Korona f.-től Korona f.-ig Tiszta búza ­___ mm. 20 40 21 40 K étszeres __ „ 1 8 — 19 — Rozs _________ „ 18 — 1 9 _ Á rpa---------------­18 — 19 — Z ab----------------- „ 1 9 — 20 — Kukorica —........... „ É lelmiszerek 20 24 — Marhahús ............ kilója 1 56 1 76 B orjúhús______ „ 1 80 2 40 S ertéshús______ „ 2 — 2 2 4 Szalonna__ __ „ 1 90 2 1 6 Zsír__— ____ „ 2 20 2 40 Irósv aj .............. „ 2 80 3 68 Tejs zín __ ___ literje 1 10 l 30 T ejsürü _______ 1 10 1 30 T ej, jobb--------- „ — 28 — 32 „ olesóbb ___ „ — 22 — 26 Hal — .............. 2 — 4 — P ulyka ............. páronk. — — — — L iba —.............. „ 7 20 1 8 — Kacsa -_______ „ 3 — 1 0 — Kappau — — — — — — Csirke -_______ „ 1 60 4 — To jás (100 drb.) „ 9 10 Lapunk egyes számai Szolcsdnyi Gyula könyvkereskedésében: Széchenyi-utca, Wahlné Fő-utcai dohány tőzsdéjében, Bernecker Ferenc dohánykisárudájában: a Kossuth-téren s Nagy Róza papír-' és könyvkereskedésében kaphatók. :: Iskolaügy. A népművelésről. — Gondolatok Wlassics Gyulaának, mint a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Egyesülete elnökének, elnöki megnyitóiból.* — „Senki sem tagadhatja, hogy a magyar faj kultúrája bármely belföldi nemzetiség kultúrája fölött kimagaslik. De elsőnek kell lennie — hogy egy rossz, de elfogadott műszóval éljek — a „beiskoláztatás“ területén is. Sohasem haboztam előbbeni felelősségteljes állásomban sem, nyíltan, az ország színe előtt hirdetni, hogy megdöbbenve láttam az úgynevezett „be­iskoláztatás“ területén az iskolakötelesek és a népesség viszonylagos arányszámát véve ala­pul, a magyar népfaj iskoláztatását a harmadik helyen és a rendelkezésemre álló minden esz­közzel arra törekedtem, hogy a magyar fajnép iskoláztatási lehetőségét fokozzam, mert ha az államnak magyar a jellege, akkor a politikai­lag vezető népfaj iskoláztatásának kiszélesítése elsőrendű kultúrpolitikai követelmény, mert a magyar népfajnak az iskoláztatás területén sem szabad a harmadik helyen maradnia.“ „Más nyelvű honfitársaink küzött a magyar nyelv tanításának és terjesztésének is csak úgy vau igazi nemzeti kulturális jelentősége, ha egyúttal arról is gondoskodunk, hogy azt a magyar nyelvet olyan tauítók tanítsák és olyan szervezetű iskolákban, akikben és ahol bizto­sítva van az is, hogy a magyar állam egységét és magyar jellegét megszilárdító gondolat- és * Múzeumok és Könyvtárak. A M. és K. orsz. Szö­vetségének Temesvárott (1905.), Budapesten (1906.), Pé­csett (1907.), Szombathelyen (1908.), Nagyenyeden (1909.), Szegeden (1910.) és Nagyváradon (1911.) tartott közgyűlé­seken Wlassics Gyula elnöki beszédei. Olcsó Könyvtár 1672-75. sz. Ára 80 fill. érzésvilágot is csepegtetnek az ifjúság fogékony leikébe.“ „Nekünk, magyaroknak, mindenekelőtt ön­erőnkre kell támaszkodnunk. Én ezért a kultúr­politika terén is az úgynevezett asszimiláló po­litika helyett több eredményt várok a magyar faj belterjes kiművelésétől és a faj expanzív erejére támaszkodó gazdasági és közművelődési politikától.“ „Nagy baj volna, hogy ha a magyar társa­dalom összetett kezekkel, a politikai intézmé­nyektől, a kényszer-rendszabályoktól várna mindent és nem hatná át a magyar társadalom minden tagját az a gondolat, az a tetterő, az a kötelességérzet, hogy más jelben nem, csak a magyar faj mindennapi, zajtalan, odaadó mun­kájának jelében lehet győznünk és élnünk.“ „Minden komoly magyar közművelődési politikusnak eszménye az, hogy minél erőtel­jesebbek, minél hatalmasabbak legyenek magyar városaink. Legyenek mind megannyi fénylő középpontjai a magyar nemzeti művelődés mun­kájának. Ha mi a magyar népleiket az állam- fentartó kulturális erőkkel és erkölcsi tulajdon­ságokkal akarjuk gazdagítani, ezt ugyan főleg iskolákkal tehetjük. De azért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a társadalom az iskolával pár­huzamosan működjék. A magyar társadalmat nem hagyhatjuk iskola nélkül, de az iskolát sem hagyhatjuk magyar társadalom nélkül. Egymást ki kell egészíteniük.“ „Azokról a módokról és eszközökről is kell gondoskodnunk, melyek azt biztosítják, hogy az olvasás haszonnal is járjon. Csak akkor tu­dok örülni az analfabéták kevesbedésének, ha az, aki nem analfabéta, tud is olvasni. Betűt ismerni nem elég. Jól mondja egy pedagógiai iró, hogy az, aki nem analfabéta, nem mindig tartozik egyúttal az olvasnijtudók közé is; aki nem tartozik ezek közé, csak abban különbözik a többi analfabétától, hogy ismeri a betűket, talán le tudja irni a nevét. A legelsőrendü feladat tehát az, hogy a népiskola és az ifjúsági könyvtár tanítsanak meg olvasni, mert a népkönyvtár is csak igy jár értelmi haszonnal. A népkönyvtárnál pedig a főszempont az legyen, hogy minél tökélete­sebb és minél tanulságosabb könyvek álljanak rendelkezésre. Ezért tartom életbevágó ügynek azt, hogy legnevesebb Íróink és tudósaink ne tartsák színvonaluk alatt álló feladatnak az ifjúsági- és népkönyvtárakba műveket irni, vagy legalább, ha maguk nem tudnak népies irányban irni, megbízható anyagot szolgáltas­sanak azoknak, akik azt népiesen feldolgozni tudják. Az „odi profanum vulgus“ a mai idők­ben már nem ismertető jele a tudományosság nagyságának. Az érthetetlen nyelv még ke- vésbbé. A külföld legelső tudósai sokszor vál­lalkoztak népies irányú művek megírására — és meggyőződtek, hogy a nyelv művészetével le lehet küzdeni a tartalom nehézségeit. Én azt szeretném, ha az iskola könyvtáraiban a legelső Íróink és tudósaink, s az iskola fali képein legelső művészeink kezenyomait ismer­hetném fel. A feladat nehéz, — de megérdemli a fáradságot. Jól mondta egy francia iró: „A gyermeknek a legjobb is éppen csak hogy elég jó.“ „Nagyobb gondot kell arra is fordítanunk, hogy a könyvtáraknak felhasználását minél nagyobb nyilváuossággal ellenőrizzük.... így alkothatunk képet magunknak arról, hogy mi az olvasóközönség legelterjedtebb szellemi táp­láléka. De egyúttal levonhatjuk a tanulságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom