Eger - hetente kétszer, 1912
1912-10-26 / 86. szám
4 EGER. (86. sz.) 1912. október 26. bodnár 29 éves, özv. Tepliczki Józsefné szül. Gaál Franciska magánzónő 61 éves, Balog Jánosné szül. Zahorecz Mária 42 éves, Slézia János 5 hónapos, Semperger István 24 napos Kis József 16 hónapos korában. A Hazai Általános Katonai Biztosító Részvénytársaság működését immár megkezdette. Foglalkozik az életbiztosítás minden módozatával. Vezetősége: Bolgár Ferenc v. b. t. tanácsos, elnök: Gergely Tódor az Első Magyar Általános Biztosító társaság igazgatója, Horváth Elemér a Magyar Általáuos Hitelbank igazgatója , Libits Adolf udvari tanácsos. Vezértitkár Havas Miksa. A társaság irodája a Hazai Általános Biztosító Társaság főügynökségénél van. Rejtélyes lövés. A hasznosfelsőhutai szénégető-telepen Sulyok János szénégetőt valaki meglőtte. A lövés az erdőből jött. A súlyosan sebesült embert beszállítottak a pásztói Margit- kórházba. Rövid hirek. Ipari tanfolyamok. A m. kir. technológiai iparmuzeum igazgatósága 1913. évben január hó 1-től augusztusz bó 31-ig terjedő időközben Gyöngyösön, Hatvanban és Posztón szabó ipari, továbbá Gyöngyösön c/p&zipari tanfolyamot tarttat. — Árverés a föszolgabiróságnál. Pétervásárán, a főszolgabírói hivatalban árverés lesz október 28-án. Az elkobzott és használhatatlanná tett fegyvereket adják el. — Az Egri Iparoskor megnyitása, A nyáron alakult Egri Iparoskor megnyitása szombaton este 7 órakor lesz, és pedig nem a Bajzáth-féle házban levő kör-helyiségben, mert ez kicsiny a meghívott vendégek befogadására, hanem a Kaszinó nagytermében. XVIII. A kehely. XIX. A magyar szent korona és koronázási palást. XX. A szövetek. XXI. A szőnyegek. XXII. A hímzés. XXIII. A csipkék. XXIV. A fémmetszés. XXV. A zománc. XXVI—XXVIII. Hazai nevezetesebb templomaink. XXIX. Művészeti oktatás és vándorelőadások. XXX. Művészet és aszkézis. A művet a tartalomhoz illő külső formában a Szent-István-Társulat adta ki 9 egész oldalas reprodukcióval (Homéros antik mellszobra, Parthenon rekonstruált képe, a kölni dóm, Sz. Péter temploma, az Utolsó vacsora, Disputa, metszett acélkereszt, Mátyás király kálváriája, Sz. János evangélista), jótevők anyagi hozzájárulásával. Ez magyarázza meg, hogy a nagy terjedelmű és díszes kiállítású könyv oly szokatlan mérsékelt áron kapható. Velics könyvének tanulmányozása fölemeli a lelket abba az ideális világba, ahol az Igaz, a Jó és a Szép géniuszai a lélek kísérői. Hitvallásként mondja ki, hogy „mindhárman Isten Szent Lelkének szülöttei és küldöttei; mind a hárman, ha csak a tanításukat befogadjuk, Krisztus követésére és már itt lenn az Isten tiszta szeretetére vezérelnek bennünket.“ És Velics müve sokakat fog odavezérelni! Kovács Pius dr. Piaci árak. Gabonaneműek Korona f.-től Korona f.-ig Tiszta búza ___ mm. 20 40 21 40 K étszeres __ „ 1 8 — 19 — Rozs _________ „ 18 — 1 9 _ Á rpa---------------18 — 19 — Z ab----------------- „ 1 9 — 20 — Kukorica —........... „ É lelmiszerek 20 24 — Marhahús ............ kilója 1 56 1 76 B orjúhús______ „ 1 80 2 40 S ertéshús______ „ 2 — 2 2 4 Szalonna__ __ „ 1 90 2 1 6 Zsír__— ____ „ 2 20 2 40 Irósv aj .............. „ 2 80 3 68 Tejs zín __ ___ literje 1 10 l 30 T ejsürü _______ 1 10 1 30 T ej, jobb--------- „ — 28 — 32 „ olesóbb ___ „ — 22 — 26 Hal — .............. 2 — 4 — P ulyka ............. páronk. — — — — L iba —.............. „ 7 20 1 8 — Kacsa -_______ „ 3 — 1 0 — Kappau — — — — — — Csirke -_______ „ 1 60 4 — To jás (100 drb.) „ 9 10 Lapunk egyes számai Szolcsdnyi Gyula könyvkereskedésében: Széchenyi-utca, Wahlné Fő-utcai dohány tőzsdéjében, Bernecker Ferenc dohánykisárudájában: a Kossuth-téren s Nagy Róza papír-' és könyvkereskedésében kaphatók. :: Iskolaügy. A népművelésről. — Gondolatok Wlassics Gyulaának, mint a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Egyesülete elnökének, elnöki megnyitóiból.* — „Senki sem tagadhatja, hogy a magyar faj kultúrája bármely belföldi nemzetiség kultúrája fölött kimagaslik. De elsőnek kell lennie — hogy egy rossz, de elfogadott műszóval éljek — a „beiskoláztatás“ területén is. Sohasem haboztam előbbeni felelősségteljes állásomban sem, nyíltan, az ország színe előtt hirdetni, hogy megdöbbenve láttam az úgynevezett „beiskoláztatás“ területén az iskolakötelesek és a népesség viszonylagos arányszámát véve alapul, a magyar népfaj iskoláztatását a harmadik helyen és a rendelkezésemre álló minden eszközzel arra törekedtem, hogy a magyar fajnép iskoláztatási lehetőségét fokozzam, mert ha az államnak magyar a jellege, akkor a politikailag vezető népfaj iskoláztatásának kiszélesítése elsőrendű kultúrpolitikai követelmény, mert a magyar népfajnak az iskoláztatás területén sem szabad a harmadik helyen maradnia.“ „Más nyelvű honfitársaink küzött a magyar nyelv tanításának és terjesztésének is csak úgy vau igazi nemzeti kulturális jelentősége, ha egyúttal arról is gondoskodunk, hogy azt a magyar nyelvet olyan tauítók tanítsák és olyan szervezetű iskolákban, akikben és ahol biztosítva van az is, hogy a magyar állam egységét és magyar jellegét megszilárdító gondolat- és * Múzeumok és Könyvtárak. A M. és K. orsz. Szövetségének Temesvárott (1905.), Budapesten (1906.), Pécsett (1907.), Szombathelyen (1908.), Nagyenyeden (1909.), Szegeden (1910.) és Nagyváradon (1911.) tartott közgyűléseken Wlassics Gyula elnöki beszédei. Olcsó Könyvtár 1672-75. sz. Ára 80 fill. érzésvilágot is csepegtetnek az ifjúság fogékony leikébe.“ „Nekünk, magyaroknak, mindenekelőtt önerőnkre kell támaszkodnunk. Én ezért a kultúrpolitika terén is az úgynevezett asszimiláló politika helyett több eredményt várok a magyar faj belterjes kiművelésétől és a faj expanzív erejére támaszkodó gazdasági és közművelődési politikától.“ „Nagy baj volna, hogy ha a magyar társadalom összetett kezekkel, a politikai intézményektől, a kényszer-rendszabályoktól várna mindent és nem hatná át a magyar társadalom minden tagját az a gondolat, az a tetterő, az a kötelességérzet, hogy más jelben nem, csak a magyar faj mindennapi, zajtalan, odaadó munkájának jelében lehet győznünk és élnünk.“ „Minden komoly magyar közművelődési politikusnak eszménye az, hogy minél erőteljesebbek, minél hatalmasabbak legyenek magyar városaink. Legyenek mind megannyi fénylő középpontjai a magyar nemzeti művelődés munkájának. Ha mi a magyar népleiket az állam- fentartó kulturális erőkkel és erkölcsi tulajdonságokkal akarjuk gazdagítani, ezt ugyan főleg iskolákkal tehetjük. De azért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a társadalom az iskolával párhuzamosan működjék. A magyar társadalmat nem hagyhatjuk iskola nélkül, de az iskolát sem hagyhatjuk magyar társadalom nélkül. Egymást ki kell egészíteniük.“ „Azokról a módokról és eszközökről is kell gondoskodnunk, melyek azt biztosítják, hogy az olvasás haszonnal is járjon. Csak akkor tudok örülni az analfabéták kevesbedésének, ha az, aki nem analfabéta, tud is olvasni. Betűt ismerni nem elég. Jól mondja egy pedagógiai iró, hogy az, aki nem analfabéta, nem mindig tartozik egyúttal az olvasnijtudók közé is; aki nem tartozik ezek közé, csak abban különbözik a többi analfabétától, hogy ismeri a betűket, talán le tudja irni a nevét. A legelsőrendü feladat tehát az, hogy a népiskola és az ifjúsági könyvtár tanítsanak meg olvasni, mert a népkönyvtár is csak igy jár értelmi haszonnal. A népkönyvtárnál pedig a főszempont az legyen, hogy minél tökéletesebb és minél tanulságosabb könyvek álljanak rendelkezésre. Ezért tartom életbevágó ügynek azt, hogy legnevesebb Íróink és tudósaink ne tartsák színvonaluk alatt álló feladatnak az ifjúsági- és népkönyvtárakba műveket irni, vagy legalább, ha maguk nem tudnak népies irányban irni, megbízható anyagot szolgáltassanak azoknak, akik azt népiesen feldolgozni tudják. Az „odi profanum vulgus“ a mai időkben már nem ismertető jele a tudományosság nagyságának. Az érthetetlen nyelv még ke- vésbbé. A külföld legelső tudósai sokszor vállalkoztak népies irányú művek megírására — és meggyőződtek, hogy a nyelv művészetével le lehet küzdeni a tartalom nehézségeit. Én azt szeretném, ha az iskola könyvtáraiban a legelső Íróink és tudósaink, s az iskola fali képein legelső művészeink kezenyomait ismerhetném fel. A feladat nehéz, — de megérdemli a fáradságot. Jól mondta egy francia iró: „A gyermeknek a legjobb is éppen csak hogy elég jó.“ „Nagyobb gondot kell arra is fordítanunk, hogy a könyvtáraknak felhasználását minél nagyobb nyilváuossággal ellenőrizzük.... így alkothatunk képet magunknak arról, hogy mi az olvasóközönség legelterjedtebb szellemi tápláléka. De egyúttal levonhatjuk a tanulságot.
