Eger - hetente kétszer, 1912
1912-10-26 / 86. szám
1912. október 26. EGER. Í86 a.) 5 Résen kell lenuünk, hogy az esetleges téves, vagy túlságosan egyoldalú kedvteléseket ellensúlyozzuk és jóakaratu tanáccsal, vezetéssel más irányba tereljük az olvasóközönség figyelmét. Én nagyon gyönyörködtem abban, amit a „Litterarisches Echo“-ban nem rég olvastam. E lap szerkesztősége csaknem évenként, a nagy kölcsönkönyviáiakhoz fordul azzal a kérdéssel, hogy mely szépirodalmi műveket keresik leginkább? Csaknem kétszázra terjedő kölcsön- könyvtár statisztikája ál'ott 1905-ben a szerkesztőség előtt s kitűnt, hogy a „Götz Krafft“ot olvasták legtöbbe.n Erre a német sajtó — mondhatnám csaknem minden közege — foglalkozott ezzel a kérdéssel. Felvilágosító cikkek jelentek meg, amelyekben kifejtették, hogy a Götz Krafft-regényciklus művészi értéke csekély arra, hogy komoly olvasók oly tömegesen olvassák, sőt megszégyenítő, hogy a statisztikában oly előkelő helyre jutott. Hasábokon foglalkoztak a német lapok ezzel a kérdéssel és amennyire ostromolták a „Götz Krafft“-bálványozást, épp’ oly örömmel hirdették, hogy a közönség helyes utakon jár, midőn Hesse Herman, Ernst Ottó, Viebig Clara, Ompteda György, Ganghofer Lajos, Mann Thomas és Böhm Margit érett elbeszélő termékeit keresi fel, — mert a „Götz Krafft után ezen Íróknak volt a legnagyobb keletük. Mi is sokat tanulhatunk ebből a módszerből. A legnagyobb nyilvánosság ellenőrzése alá kell helyezni nálunk is az olvasási statisztika eredményeit. Fontos, hogy felvilágosítsuk a népet arról, hogy ne a több évre felosztott rémregényeket tartalmazó kalendárium rabló- és tündérhistóriáiban keresse szellemi táplálékát.“... Tanítói kinevezés. Lányi Sámuel folyáspusztai és Tempfli István szalmadi ktauító, Farkas Ferenc és Mayer Károly pócspetvii tanítók, végül Vágó Katalin tiszauánai tanítónő egyházhatósági megerősítést és kinevezést nyertek. Az egri rk. Tanítók Háza javára, az alsóhevesi kerület köri gyűlésén adakoztak : Alberty István (Pély) 5 kor., Viczes Endre (Tárnáméra), Cséka Sándor (Boczonád) és Sülé Pál (Heves) 1 — 1 kor., összesen 8 koronát. Ezt az összeget köszönettel nyugtázza — Biró Kálmán pénztáros. A nem-állami tanítók drágasági segítsége. Tanítóink joggal panaszolják, hogy csak az állami tanítók kaptak családi pótlékot, holott a nem-állami tanítók is épp’ oly hasznos polgárokat nevelnek a hazának, mint az államiak. Megnyugodtak azonban, amikor félhivatalosan közzétették, hogy a nem állami tanítók családi pótlék helyett drágasági segítséget kapnak. A mikor azonban az Ígéret valóra vált, keserves meglepetés érte a nem-állami tanítókat. A drágasági segítségre vonatkozó utasítás ugyanis kimondja, hogy segítséget csak az a tanító kaphat, akinek fizetése az egyezer, illetve az egyezeregyszáz koronát meg nem haladja. De még ebbe is — bár nehéz szívvel — beletörődtek volna, ha újabb nagy csalódás nem éri őket. Az utasítás értelmében ugyanis csak az a tanító kapja meg a drágasági segítséget, akinek a fizetését az állam egészíti ki a minimumra. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha A. tanítónak van egyezer korona fizetése, B. tanítónak szintén ugyanennyi, az egyiknek (A.) az iskolaföntartó ad 100 koronát, és 900 korona fizetéskiegészítő államsegítséget ad a közoktatásügyi kormány, akkor ez utóbbi tanító 150 korona drágasági segítséget kap; B. tanító azonban nem kap semmit, mert az egész 1000 koronát az iskolaföntartó adja. Illetékes helyen ezt a következőképen magyarázzák : Ap- ponyi gróf egyik képviselőházi beszédében tette azt a finom disztinkciót az állami és nem-állami tanítók között, hogy az egyiket fizeti az állam, a másikat pedig csak segíti. Nyilvánvaló, hogy javadalmazás tekintetében az állami és nem-állami tanítók teljesen egyenlő elbánásban nem részesíthetők (?!) De viszont tökéletes igazuk van azoknak, kik azt kívánják, hogy drágasági segítséget minden egyezer, illetve 1100 korona fizetést élvező tanítónak kell adni, tekintet nélkül arra, hogy kap-e az a tanító fizetést-kiegészítő államsegítséget, vagy sem. A kultuszminiszter is ebben a véleményben van, mert még nem osztotta ki egészen az e célra kivívott két millió koronát, hanem most várja a tanfi-lügyelöktől az erre vonatkozó adatokat és mihelyt beérkeznek, azonnal intézkedni fog a hátralevő drágasági segítségek kiutalása iránt. A tanítók és az uj vóderőtörvény. A kultuszminiszter intézkedni kíván arra nézve, hogy az egyévi önkéntesi szolgálatot teljesítő tanítók katonai szolgálatuk tartamára összes illetményeik élvezetében meghagyassanak, s hogy csupán a helyettesítésükről tartoznak saját erejükből gondoskodni. A kultuszminiszter tárgyalásokat folytat ebben a kérdésben a pénzügy- miniszterrel és ennek eredményeképpen már legközelebb egyöntetűen intézkednek az egész országra nézve. Analfabéta tanfolyamok. Az Országos Köz- művelődési Tanács, amely immár negyedik éve szerveziazországbanjmindenfelé a magyar nyelvű analfabéta tanfolyamokat, és mintegy 30,000 felnőttet tanított meg Írni és olvasni, a folyó 1912/13. iskolai évben folytatja kulturmunká- ját és ez évben is minden, a tanfolyamokra jelentkező analfabétát ingyen tan- és írószerrel lát el, a tanfolyam befejeztekor a sikeres vizsgázóknak bizonyítványt ad, a tanfolyamvezető tanítókat pedig tiszteletdíjban részesíti. Három év alatt körülbelül 150,000 koronát osztott ki a Tanács a tanfolyamvezető néptanítók között. Az analfabéta tanfolyamokkal kapcsolatban mindenütt a népiskolai ismeretek továbbfejlesztésére szolgáló felolvasások tartandók, amelynek céljaira az Országos Közművelődési Tanács ingyen segédkönyvet — a Felolvasásokat — küld. Azok a tanítók, akik analfabéta tanfolyamot, vagy továbbképző felolvasásokat óhajtanak községükben szervezni, részletes felvilágosításért forduljanak az Országos Közművelődési Tanácshoz. (Budapest, Ferenciek- tere 3. II. 6) Ugyanonnan kérendő az ingyenes Felolvasások c. mű is. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 7525/1912., 7526/912. sz. HIRDETMÉNY. Közhírré tétetik, hogy az 1912. évi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója kivettetvén úgy a III. Oszt. kereseti adó pótlajstrom és a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítve, előírás végett leadattak. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a értelmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 25-től 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azt — az előírt hivatalos órák alatt — mindenki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat: a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adóval a kivetés évében első Ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előterjeszthetik. Kelt Egerben, 1912. október hó 24. Derszib Ödön, v. főszámvevő. szőlőtelepítők 1 igyelná e! Aki szőlőjét újra akarja telepíteni, aki szőlőoltványt [ akar rendelni, aki • gyümölcsfát, rózsa- 1 fát óhajt ültetni, — kérjen oktató diszárjegyzéket az alábbi címtől: Transylvania Szőlőtelepítő Vállalat, Maros-Vásárhely. Dr. Gecse Dániel-utca 39. I » I I I I < i I I < » < » I I GRAND HOTEL :: NAGY - BUDAPEST, SZÁLLODA ü m, zsigmond- utca 38—40 a Szent Lukács- és Császár-gyógyfürdőkkel szemben. — Rózsadomb parkos tövében. TELEFON 130- 35. hat emeletes szálloda, A modern technika vívmányainak alkalmazásával, teljesen újonnan épült ■Rézbufor, központi gőzfűtés, minden szobában hideg-meleg viz, villanyvilágítás, liftek, külön olvasó-, társalgó-, irószobák stb. pazarfénnyel berendezett 250 szobával. Elsőrangú étterem 0 és kávéház :: n Penziórendszer is. kereskedelmi utazóknak és fürdőzőknek igen alkalmas. Villamosközlekedés minden irányban. Mérsékelt polgári árak. Úri és női fodrász a házban. A vonatokhoz saját autójáratok. — Szives pártfogást kér Pallai Miksa, igazgató-tulajdonos.
