Eger - hetente kétszer, 1912
1912-09-21 / 76. szám
2 EGER. (76. «s.I 1912. szeptember 21. Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat! Valóban úgy látszik, hogy már csak Ő segíthet rajtunk. Hevesvármegye viriliseinek névjegyzéke. Mai- zik Viktor alispán az 1886. évi XXL t.-c. 25. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a törvény- hatóság legtöbb adót fizető bizottsági tagjai névjegyzékének összeállításához szükséges adókimutatásokat a vármegye területén levő adóhivatalok összeállították és azokat, a netalán szükséges felszólamlások megtehetése végett, a vármegyei közigazgatási irodaigazgató hivatalos helyiségében (Vármegyeház I. emelet) a folyó évi szeptember hó 30. napjáig közszemlére tették és a szokott hivatalos órák alatt megtekinthetők. Ezzel kapcsolatban Ridárcsik Imre prépost- kanonok, az igazoló-választmáuyelnöke, tudatja, hogy Hevesvármegye igazoló választmánya a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak 1913. évre érvényes névjegyzékét október hó 8-án Egerben, a vármegye főjegyzőjének hivatalos helyiségében, d. e. 10 órakor megkezdendő és a szükséghez képest ugyanazon nsp d. u. 3 órakor folytatandó nyilvános üléseiben fogja összeállítani, illetve kiigazítani. Ugyanekkor határoz az esetleg beadott felszólamlások fölött is. Ezért felhívja mindazokat, akik az adókimutatások egyes tételei ellen fölszólalni akarnak, avagy az 1886. évi XXI. te. 26. §-ában megjelölt kétszeres adószámítás kedvezményét igénybe venni akarják, hogy felszólamlásaikat, illetve kérvényeiket (jogosultságukat megfelelően igazolva) a fent kitett határidőig írásban, vagy az igazoló választmány ülésén szóval, annál is inkább mutassák be, illetve terjesszék elő, mert ellenkező esetben a kedvezményt az 1913. évre igénybe nem vehetik. Tilalom az ácsorgó kocsikra, az alispán rendeletet küldött a főszolgabírókhoz és rendőr- kapitányokhoz, melyben igy intézkedik: Az automobil-közlekedés terjedése oly arányokat ölt, hogy mindinkább éberebb figyelemmel kell kisérni az utrendőrségi eseményeket, nehogy elháríthatatlan szerencsétlenségek és károk származzanak. A korcsmák és néha más épületek előtt is gondozatlanul állanak a szekerek és fogatok; az arra elrobogó automobiloktól a lovak megbokrosodnak és kész a szerencséikül, holtan rogyott a fagyos földre. Felesége akkor sokáig feküdt súlyos betegen a nagy lelkirázkódás után, mig végre jobban lett és orvosainak tanácsára útra kelt. Négy évig járta a világnak szebbnél-szebb helyeit s bár testben megerősödve, de lélekben összetörtén érkezett vissza. Akkor cserélt gazdát a szomszédos villa; egy tudós professzor, Zólyomy dr. vette meg. Mikor Déryné ezt megtudta, megijedt s azon töprengett, hogy eladja nyaralóját és menekül az uj szomszéd elől. Félve gondolt a történendőkre, mert Zólyomy gyógykezelte őt kis leány korában és első ideálja is lett a szép, fiatal orvos. Most ezek a régi érzelmek ujult erővel rohanták meg az ő, már mindenről lemondó szivét, lelkét. Majd azzal vigasztalódott, hogy nem kell nekik föltétlenül találkozniok, ha mégoly közeli szomszédok is. De mégis találkozniok kellett! Tavasz volt; szép, meleg tavasz. A hosszú, téli álomból fölébredt természet újra élni kívánt. Minden fa és bokor virágbaborultan illatozott s a jázmin-bokrok fehér virágainak hódító illata töltötte be a levegőt. Déryné rózsalenség. Szigorúan utasítja tehát a helyi hatóságokat, hogy a legerélyes“bb intézkedéseket tegyék meg, hogy őrizetlen lovakkal vontatott járművek a közutakon (utcákon) ne maradjanak, és ott, ahol ez előfordul, az utrendőrségi kihágási eljárást indítsák meg és a Lhető legszigorúbban marasztalják el a gondatlanságot elkövetőket, hogy az ilyen könnyelmű népségnek elmenjen a kedve a korcsmázástól. Az idei szüret. — Az uj bor árának alakulása. — Régen nem volt o yan rossz esztendejük a magyar szőlősgazdáknak, mint az idén. Egymást érték a legsu'yosabb elemi csapások. Először a téli, majd az áprilisi fagyok tettek óriási kárt a szőlőkben, azután a pe- ronoszpora, szőlőmoly és sok h-lyen a szőlő- ilonca lépett fel rendkívüli mértékben. Amit ezek a nagy csapások meghagytak, azt az ország igen sok borvidékén a jég verte el. Ehhez járul a folyton tartó abnormális hűvös és esős időjárás, amely nemcsak hogy kedvezőtlen a szőlő fejlődésére, hanem sok helyen a szőlő rothadását okozza. Szomorú kilátások ezek a közeledő szüretre, amelynek előre látható az eredménye. Sokkal kevesebb borunk lesz, mint a múlt évben volt. Pedig a reája fordított költség jelentékenyen megnagyobbodott. A munkabérek az idén az előző évieknél jóval magasabbra emelkedtek, és bizony a várható gyenge termés m llett még a műit évinél is jobb borárakra van szükség, hogy a szőlőmivelés ebben az esztendőben kifizesse magát. Erre van is kilátásunk. A múlt évben a magyar állam területén (Horvát-Szlvonország- gal együtt) 4,939.498 hl. uj bor termett. Ez olyan mennyiség, amennyi borunk — a kivételesen bő termésű 1908-ik évet nem tekintve, — 1885 óta, tehát már 26 esztendeje nem termett. És mégis, a tavalyi tekintélyes bor-mennyiség ellenére, a borárak az előző évekhez képest szépen emelkedtek. Ennek egyik oka kétségkívül az uj bortörvény üdvös rendelkezéseire vezethető vissza, amelyek a borhamisításnak s a borok mesterséges szaporításának meglehetősen gátat vetettek és míg egyrészt kiszorítottak a forgalom- , ból a hamisított borokat, másrészt úgy itthon, mint a külföldön, megszilárdították a bizalmat boraink iránt. Ez természetesén a belföldi bőrszín pongyolájában, virágos nagy kerti kalapjában olyan volt, mint valami szép tünemény, amint világos ruhája ki-kicsillant a sötétzöld bokrok ritkás ágai közül. Hoss/u idő óta most történt először, hogy jókedvűen r< ggelizett, sőt az öreg Mari apró megjegyzéseit is szívesen hallgatta az uj szomszédról. Azután folytatta a sétát, élvezve a tavaszi reggel szin- pompáját. Élet, —gondolta m-gábau, — mindenütt élet, amerre a szem ellát és én egyedül bolyongok a nagy világban !.. Közelebb lépett a magas vasrác?hoz, hogy kitekintsen az útra, hol éppen egy tejes kocsi döcögött lassú tempóban, mikor Hirtelen, mintha csak az égből hullott volna alá, ott állóit Zólyomy dr. Télimé ük találkozott és felismerték egymást. Az asszony zavartan fog'a meg a rácsot; szó nem jött ki ajakáu, a férfi meg vidáman kívánt jó reggelt. — Istenem, — hebegte Déryné, — maga az, Zólyomi ? — Igen én, testestől-lelkestől. Nem is sejtettem, hogy szomszédnőm! — Azu án csak állott, mintha lába a földbe gyökerezett volna; nézte a még mindig szép asszonyt. fogyasztásnak és boraink kivitelének emelkedését vonta maga után; az így megnövekedett kereslet viszont a borárak emelkedését idézte elő. Különösen örvendetes és boraink értékesítése szempontjából igen fontos körülmény, borkivitelünknek a legutóbbi években történt jelentékeny megnövekedése. Magyarországból a hordókban kivitt bor és must mennyisége (a palackborokon kívül) az 1901—1908. években, évenkint 689.463 és 990.566 métermázsa közt váltakozott. Az 1909-ik évben már 1,232.484 métermázsa, 1910-ben 1,102.383 métermázsa, 1911-ben pedig 1,396.697 métermázsa volt a kivitel. Ha pedig a múlt évi szüret óta kivitt must és bor mennyiségét vesszük figyelembe, akkor az eredmény még örvendetesebb, mert a múlt évi október hó 1-től folyó évi julius hó végéig terjedő 10 hónap alattkivitelünk 1,597.266 métermázsi volt, az 1910. évi október hó 1-től 1911. évi julius hó végéig terjedő ugyanezen 10 hónap alatt kivitt 904.588 métermázsával szemben. A kivitel emelkedése tehát több mint 76%, és borkivitelünk ezt a mennyiséget eddig még soha sem érte el. A belföldi borfogyasztás és borkivitelünk örvendetes emelkedése azt eredményezte, hogy a borkészletek annyira leapadtak, hogy a termelőknél ma már aüg lehet eladó bort találni, és a kereskedők pincéi is meglehetősen kiürültek. Hogy Ausztriában is igy áll a dolog, azt éppen oda irányuló borkivitelünknek hónapról- bónapra való folytonos emelkedése s az ottani magas borárak bizonyítják. Az idei szüreti kilátások pedig ott is hasonlók a mieinkhez. Kétségtelen tehát, hogy ha az idén annyi borunk teremne is, mint a múlt évben, az is igen köunyen és jó áron találna vevőre. Minthogy azonban az idei bortermés az elemi csapások miatt — sajnos — jóval kevesebb lesz, a boráraknak okvetlenül emelkedniök kell. Ez az oka annak, hogy az idei must és uj bor iránt már most szokatlanul nagy a kereslet. Az osztrák borkereskedők máris jóval magasabb áron keresik az uj árut, mint a múlt évben és a szaklapok közlései szerint, az eddigi elővételeknél szívesen adtak hekto- literenkint 45—50 koronát olyan alföldi borvidékeken is, ahol más esztendőkben ennek az árnak a feléért is lehet uj bort kapni. Csak azután el ne rontsák a borárak kedvező alakulását maguk a szőlősgazdák! Mert az előző években is jórészt maguk a termelők voltak az okai annak, hogy jobb árak — Mondja: hogy van?... Nem tudtam elfelejteni kisleánykora óta. Az asszony arcába újra vissza kezdett térni az élet és lehangoltan válaszolt: — Bizony szomorúan, egyedül. Biztosan olvasta annak idején az én jó uram esetét? — Fogadja őszinte részvétemet, — szólt Zólyomy. — De az már régen volt... Nem jól teszi, hogy igy átengedi magát a bánatnak. Hanem ha megengedi, még ma meglátogatom, mint régi ismerőst. Dérynének nagy lelki tusájába került a válasz, de azért mégis örömmel búcsúzott. Az után szobájába zárkózott és sokáig sirt, imádkozott urának arcképe előtt. Estefelé fekete selyemruhát öltött magára s a nagy hársfa alatt olvasni próbált, de csak nem sikerült. Végre megszólalt a kapu villamos csengetyűje és Zólyomy sietve közeledett. Déryné felállott s néhány lépést tett előre. Szépsége elbűvölte az érkezőt, ki megcsókolta a feléje nyújtott bársonyos kezet. — Isten hozta, szólt az asszony és hellyel kínálta az orvost. Zólyomy gyönyörködve nézett szét:
