Eger - hetente kétszer, 1912

1912-09-18 / 75. szám

1912. szeptember 18.

EGER. (75. sz.)

3

közgyűlés utasította a tanácsot, bogy a munkásházak építésére írja ki a pályázatot, a megvásárolt telkek átíratásáról és elkülönítéséről gondoskodjék és a telkek vételárát is utalja ki.

Ipari áruház. Az egri magyar lábbeli-készítő Ipartársulat készítményeinek elárusítására árucsarnokot óhajt építeni és erre építési segélyt kért a várostól. A közgyűlés Strausz Sándor ipartestületi elnök felvilágosító előterjesztésére és indítványára 1000 koronát szavazott meg az épülő áruházra.

Apró ügyek. A városi mérnöki hivatal elkopott műszereinek újakkal való kicserélésére 251 K-át, a menháznak villanyvilágítással való fölszerelésére 519 K-t szavazott meg a közgyűlés és elrendelte, hogy f. évi november hó 1-től kezdve harmadik pár lovat is bocsásson a város a Tüzoltó-egyesület rendelkezésére. Ezután Lubay János volt városi hegyőr özvegyének 50 K temetkezési segélyt, Kálnoky István dr. városi jegyzőnek családi pótlékot szavazott meg a képviselőtestület; majd tudomásul vette, hogy a tanács Kronberger Mihály városi állatorvosnak a második korpótlékát kiutalta; végül néhány illetőségi ügy elintézésén kívül még özv. Generál Ferencnének azt a kérelmét, hogy a katonai csapatkórház kémény- seprési díjáért, 7 évre viszamenően 311 K 20 fillért utaljon ki részére a közgyűlés, kiadta a tanácsnak annak megállapítása végett, hogy a katonai csapatkórház kéményeinek tisztogatási költsége nem a katonai kincstárt terheli-e?

Műhely, vagy hivatalszoba?

— Hozzászólás.* —

Azt mondja Spencer: Valóban, a legtöbb ember mintha célul tűzte volna ki úgy élni át az életet, hogy minél kevesebb gondolatába kerüljön. Talán ennek a mondatnak is akad valami értelme annál a kérdésnél, hogy miért nem adják a „jobb házas“ szülők gyermekeiket az ipari pályára. A filiszter, — vagy hogy is mondjam — az „úri“ életet sokan úgy látják, hogy az a gondtalan élet; ott a pénz magától jön s a jövedelmet nem a gyötrődés és a verejték szerzi meg, hanem maga az „állás.“ így azután minden szülő törekszik fiát „állás“-ba nevelni, melyben munkájával kényelmesen él meg, amennyiben az úri munkát csak úgy tekinti, mint a hangyalesőét, mely szintén megdolgozik a maga mindennapi hangyájáért. Soraimnak folytatásaképen éppjn ideillenek a francia Maneuvrier szavai: „Amit ma a szülők gyermekeiknek óhajtanak, nem más, mint jelentéktelen hivatalnoki állások jövő és látókör nélkül, hol az ember egy ülőhelyben öregszik meg, ahol naponkint részt vesz egy olyan jelentéktelen foglalkozásban, mely csak arra alkalmas, hogy természeti képességei fokonkint összezsugorodjanak, de ahol feltalálja azt a kimondhatatlan gyönyört, hogy n-m kell gondolkodnia, akarnia és cselekednie. A gyámkodó szolgálati szabályzat az óraszerü gépies mozgás jellegét nyomja rá működésére és megfosztja a munka és élet fáradságos díszétől.“ És kérdem: mi szülte ezt a különös gondolkodást? Kimondom paraszti őszinteséggel, a magyar vér ősi átka, a munkátlanság szere- tete, a:

„Van életem, mert — henyélek.“

A magyar nem szeret dolgozni. Urak voltunk mindig, még a hét szilvafa árnyékában is és uraságunkat a dologtalanságban találtuk. Urak voltunk mindig s nemcsak, jólelküek és

• Ez a cikk expressz jött és mégis lekésett 'lapunk szombati számáról. Aktualitását azouban nem veszítette el, mert — sajnos — az efféle „hozzászólások“ és fejtegetések még igen sokáig aktualitásai lesznek a magyar közéletnek.

lemondok, de sohasem okosak és számítók. És ma is öi-jöngve szeretjük a hazát, kivülrül tudjuk Ábrányi Emilnek márciusi verseit és — káromkodva fizetjük az adót, mely a köznek gyümölcsözik. Helytelen hazaszeretet., — És erre appelláljunk iparunk érdekében? Keressük meg szivünkben hazaszeretetünk X-ét és meglátjuk, hogy az imaginárius szám. Ezzel az imaginá- rius hazaszeretettel érzi mindenki a hazai ipar súlyát és látja satnya állapotát, akar is rajta segíteni; csak éppen azt várja: — mikor kezdi a szomszédja.

Munka! Mennyire tudjuk, hogy a munka nemesít, hogy a munkának gyermeke az érték, hogy a munka a haladás lendítő kereke, hogy a munka a mai uj társadalom törvénykönyvének az alfája és az ómegája is. Nagyra vagyunk korunk nagyszerű munkáival és haladásával; ódákat érzünk át, ha elmélkedünk a kitartók eredményeiről, de bölcsen jegyzi meg Prohászka püspök: „Szép, szép a haladás himnusza, szép a munka dicsőítő éneke; de e himnuszt nem azok éneklik, kik a munkát, végzik. Azok nyögnek és sírnak.“ Hatásos analógiám lesz az a történet, mikor a házasulandó fiatalember előtt agyon dicsérték a lányt — igen kedves, szép, okos, stb. — s a legénynek arca égett a lelkesedéstől és igy kiáltott fel: Még ma utrakelek és hozok neki valami jó férjet.

Amig nem szeretjük a munkát, addig ne várjunk ipart, mert ha még az „úri“ munkát is csak másnál szeretjük, nem lesz addig „jó házból való“ emberünk a nehezebb munkának látott ipar számára.

Még egyet!

Ha a lapok igen dicséretre méltó munkát fejtenek is ki a bátorításokban és biztatásokban, a szép stílusban megirt vezércikkek mellett taktikára is van szükség. Ma mikor mindenki csak a pénzt lesi, arról kellene talán többet írni, amit a német mond, hogy: a mesterségnek arany a feneke. Közöljenek a lapok képeket, két női fényképet; az egyiken legyen az asszony mosóruhában és kendőben és Írják alá: akinek a fia diák; a másikon nagy kalapban és aranyfogakkal és aláírva: akinek a fia iparos. És ettől várjunk sokat.

Vagy még hatásosabb benne talán egyik képen életnagyságban egy hivatalnokot közölni — esetleg kettőt —, a másikon egy hentesmestert és e képekkel jól megreklamirozni az ipari pályát. Kádár József.

HÍREK.

Eger, 1912. szeptember 17-én.

Tájékoztató.

Szeptemberi és 19. Sorozás Hatvanban.

„ 20. Gyászmise a bíbornok-érsekért.

„ 20., 21. Sorozás Gyöngyösön (a városra nézve.)

„ 23., 24., 25 és 26. Sorozás Gyöngyösön (a járásra nézve.)

„ 26. Országos vásár Pétervásárán.

„ 26 Katonai felülvizsgálat Egerben.

28., 29., 30. Országos vásár Egerben.

„ 29. Kát. Sajtóvasárnap.

„ 30. Megyegyülés.

„ 30. és okt. 1. Országos vásár Hatvanban.

Uszóverseny.

Sikerűit uszóversenyt rendezett vasárnap délután az Egri Torna Egyesület a miskolci uszógárda részt vételével. Úgy látszik azonban, hogy az idő sehogy sem szimpatizál a mi sport embereinkkel. Miként a múlt atlétikai versenyen, most is szakadt az eső. Ez volt az oka, hogy csak gyér közönség nézte végig a különben érdekes versenyt. Az eredmény a következő: 88 m. mellúszás. 1. Patay B. (M. T. K.) 1 422/s mp; 2. Sugár I. (M. T. K); 3. Fuchs J. (M. T. K.).

44 m. hátuszás. 1. Kepes I. (M. T. K.) 512/5 mp; 2. Sugár I. (M. T. K); 3. Altmann

J. (M. T. K ).

44 m. mellúszás (ifjúsági). 1. Gál F. (M. T.

K. ) 42 mp; 2. Szántó S. (M. T. K.); 3. Kepes I. (M. T. K.).

22 m. búvárúszás. 1. Sümeghy B. (E. T. E.) 182/5 mp; 2. R itschild I. (E. T. E.); 3. Kaim M. (M. T. K.).

Műugrás. Sümeghy B. (E. T. E.) és Kleisz

S. (M. T. K.) 9—9 ponttal holtversenyben.

240. m. sprint-úszás. 1. Kepes I. (M. T. K.) 5 25 perc; 2. Mezey M. (M. T. K.).

Tányérkeresés. 1. Vadász M. (MTK.) 5 tányér 18 mp; 2. Sümeghy B. (ETE.) 4 tányér 13 3 mp.

22 m. gyorsuszás (gyermekeknek). 1. Szántó

S. (MTK.) 182/s mp; 2. Schwarcz S. (ETE.);

3. Cselényi S. (ETE.).

3X22 m. staféta-verseny. Győztes a Miskolczi Torna Kör csapata.

Vizipóló-mérközés. Győztes a M. T. K. b) csapata. — A versenydíjak kiosztása a tűzoltó- laktanyán történt s utána bankett volt a miskolciak tiszteletére. (Sz.)

Szmrecsányi Lajos eskütétele.

Őfelsége a király szombaton (f. hó 21-én) Bécsben fogadja Szmrecsányi Lajos egri érseket, amikor érsekünk leteszi az esküt.

Gyászmise elhunyt bibornok-érsekünkért.

Pénteken lesz harminc napja, hogy Eger uagy főpásztora, Samassa József bibornok-érsek, elhunyt. Ezen a napon telik le a harminc-napos gyász s e napon (szept. 20 án) 9 órakor lesz főszékesegyházunkban a harmincad-napos rekviem, melyen a hatóságok és iskolák is megjelennek.

Egyházmegyei hír. Szmrecsányi Lajos érsek Csepela Lajos dr. vencsellői lelkészt a rakamazi kerület rendes, Törcsváry Tivadar tiszaörsi lelkészt pedig a tiszántűli kerület helyettes ales- peresévé nevezte ki.

Katolikus sajtóvasárnap. Főpásztori rendelet szeriut, a Pünkösd utáni XVIII. vasárnapon, minden évben sajtó vasárnap van az egyházmegyében. Ez a nap szeptember 29-ikóre

esik az idén és — lapunk mai számának első cikkével kapcsolatban — már most felhívjuk reá olvasóink szives figyelmét.

Tanítóválasztás. Az egri rótn. kát. elemi iskoláknál üresedésben volt állásokra vasárnap ejtette meg a választást a róm. kát. iskolaszék, amikor a Skultethy Béla halálával megüresedett Szécheuyi-utcai iskola I—II. osztályába Mentusz Józsefet helyezte át, az igy megüresedett maklári-uti iskola III—IV. osztályába Bajnok János kerektiszapusztai tk. tanítót, míg a sanci iskolába Luspay Kálmán hárskúti tanítót választotta meg. A belvárosi elemi iskola énektanításával Gáspár István egri külv. tanítót bizta meg az iskolaszék.

A Szervita-bucsu. Az országos hirü egri Szervita-bucsu vasárnap zajlott le a megszokott egyházi fénnyel. A rossz — esős és hűvös — időjárás, valamint az ugyanerre a napra esett szalóki buesu jóval megapasztotta a bu- csusok számát, úgy, hogy az idén félannyi bucsujáró közönség zarándokolt Egerbe, mint az előző években szokott. Az ünnepi beszédet délelőtt 9 órakor Korom Pál minorita áldozópap tartotta a Szervitáknál.

Mezőkövesdiek a Burgban. Egyházmegyénk egyik, legnagyobb plébániájáról, Mezőkövesdről, 130 hivő ment a bécsi euharisztikus kongresszusra Kiss László esperes-plebános vezetésével. Izabella főhercegnő kívánságára teljes számban ment föl a Mezőkövesdi Kát. Egyházi Én-kkar is, mely legutóbb a budapesti országos dalosversenyen és feltűnt s a III. csoport első díját hozta el. A mezőkövesdi dalosok szombaton délután 5 órára hivatalosak voltak a Burgba, hol a Frigyes főherceg lak