Eger - hetente kétszer, 1912
1912-09-18 / 75. szám
4 EGER. (75. sz.) 1912. szeptember 18. osztályában összegyűlt fényes, nagy társaság előtt több számot énekeltek Gaal István karnagy vezetésével. A főhercegi pár meg is vendégelte a földműves-dalosokat, kiknek énekéről nagy elismeréssel nyilatkoztak az uralkodócsalád ott lévő tagjai, az egyházi, katonai és polgári méltóságok. Országos szőlő-, bor- és gyümölcskiállítás. A Szegeden szept. hó 22—24-en megtartandó országos szőlő-, bor- és gyümölcskiállításnak Egerből és Hevesvármegyéből kevés kiállítója lesz, mert az egri m. kir. vincellériskola igazgatóságának jelentése szerint, Hevesmegyében az idei év sem a csemegeszőlő mennyiségének, sem minőségének nem kedvezett. A mi vidékünk büszkesége pedig a csemegeszőlő. Egyébként a kiállításra a bejelentési határnap szept. 16 volt, a borok beküldési határnapja szept. 18, a szőlőé és gyümölcsé pedig szept. 20. A kiállításra utazók részére kedvezményes utazásra szóló igazolványokat a rendezőbizottsági elnök ad ki szept. 15-től kezdve. Megjegyezzük még, hogy a kiállítással kapcsolatosan, szeptember 22-én gazdakougresszus is lesz Szegeden, ahol ez alkalomból Istvánffy Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, az ampelológiai intézet igazgatója, a peronoszpora elleni védekezés újabb tapasztalatairól és .Tablonovszky József, a m. kir. rovartani állomás igazgatója a moly elleni védekezés ez évi eredményeiről tart előadást. Rövid hírek. Arcképleleplezés. Hatvanban, a Polgári Kör vasárnap délelőtt díszközgyűlést tartott, melynek keretében a kör díszelnökének, hatvani Hatvány József bárónak az arcképét leplezték le. Az ünnepi szónok Csontos Alaj os állami iskolai igazgató volt, mig a dísz- közgyűlést követő banketten Farkas Dezső főjegyző mondotta az ünnepi beszédet. — A gyöngyösi rózsadij. A 100 koronás rczsadijat Gyöngyösön az idén Antal Margit nyerte el. Apró krónikák. Gyújtogató vlliám. A múlt számuukban jelzett bocouádi villám-csapáson kívül, a szeptember 9-én este vármegyénk fölött végig vonult vihar alkalmával Hatvanban is leütött a villám és Tnri János főbíró feleségének a Szabadság-utcában levő házát föl- gyujtotta, mely teljesen leégett. — A mulatság vége. Gyöngyösön egyik korcsmában jókedvű társaság mulatott a minap. Tréfa tréfát ért; kacagtak, ingerkedtek. A mulatság vége az lett, hogy egy Váradi Sándor nevű jászárokszállási földművest úgy fellöktek a társai, hogy a lába eltörött. — A tari háború. A most lefolyt katonai gyakorlatok alkalmával, mint Hatvanból jelentik, véres verekedés volt a katonák és lakosság között Tar községben. Egy baka meghalt és úgy a katonák, mint a falubeliek közül többen megsebesültek. A verekedés a katonák körében keletkezett. A bakák összevesztek a tüzérekkel és a lakosok mint műkedvelők keveredtek a harcoló felek belügyeibe. A verekedés áldozatát egy tüzér terítette le. Juhászatom föloszlatván, eladásra kerül fésűs gyapjas tenyésztésre alkalmas anyajuh 200 drb. vegyes nemű 1 éves és bárány 180 drb. és 100 drb. levágásra alkalmas öreg ürü. Práff Ferenc Bükkszék u p. Péteivásá>a. SzMRECSÁNYI LAJOS egri érsek úr fénynyomatu sikerült arcképe 11 V2X16 V2 cm. nagyságban, 6 cm. margóval, fehér kromó kartonon, portómentes postai küldéssel, 60 fillérért kapható Egerben, az érseki líceumi nyomdában. Külön 3 kor. díjért a bekeretezés is megrendelhető. Színház. Pénteken ismét egy oly előadásban volt részünk, mely az átlagos niveau-n jóval fölülemelkedett. Judit-ot, Hebbel Frigyesnek modern szellemtől áthatott tragédiáját mutatta be a társulat Doktor ügyes rendezésében. A darab tárgya, melynek alapjául a bibliában elmondott történet szolgál, mindnyájunk előtt ismeretes: Judit, hogy hazáját megmentse, odadobja magát a zsidók ádáz ellenségének, ' Holofernesnek, hogy azu'án éjnek idején elte- besse láb alól. De az iró e magában véve egyszerű tárgyat teljesen szabadon dolgozza fel: a retteneteshez, különöshöz vonzódó fantáziájával alakjait határtalan, emberfeletti őr ásókká növeli, mint többi darabjaiban (a „Nibelung- trilógia,“ „Bernauer Ágnes,“„Mária Magdolna,“ „Heródes és Marianna,“ stb-ben) is. Az ember szinte megrémül az ő Herodesétől, aki hatalmától megrészegülve Jehovát is megkorbácsol- tatná, vagy, aki saját „én“-jének nagyságától elkábulva, a pillanatra megtört Juditnak nem tud méltóbb tárgyat ajánlani, mint hogy öt magát imádja istenség gyanánt. Van e darabban valami, ami a gigászok harcára emlékeztet, vagy talán még inkább a római császárok őrületére, akik önteltségükben ijjászaikkal lövettek az égre, hogy megsebezzék a benne lakó istenséget! — Méltó párja Heródes alakjának Judit, akiben ott tombol a mi modern életünk egész perverzitása. Hazáját akarja megszabadítani, de Heródes óriás alakja előtt eltörpül, megsemmisül, s ugyanekkor megtalálja benne azt a férfi-ideált, melyet eddig hiába keresett, amelynek már-már rabjává lesz; olthatatlan, forró szerelemre gyulladna iránta, ha szive mélyéből nem kellene gyűlölnie; igy is csak hosszú — s a darabban lélektanilag sok tekintetben kifogásolható — küzdelem után tudja életét venni annak a férfinek, akit lázban égő testének minden porcikájával gyűlöl és talán szeret is, s aki az első volt, aki öt — asszony létére is — magáénak nevezhette. Ezt a lélek legmélyén dúló harcot, a szenvedélyeknek ezt a tomboló viharát nagyszerű művészettel jelenítette meg Harsányi Margit. Már a múltkor is kiemeltük, hogy a nagy lelki harcoknak különösen a tetőpontját tudja szokatlan művészettel szemünk elé vinni. De a rendkívüli drámai erőn kivül külön is meg kell emlékeznünk igen értelmes felfogásáról, mellyel minden szerepét az utolsó részletekig egységesen kidolgozza, úgy, hogy annak árnyalataiból sem vesztünk el semmit. Erős a meggyőződésünk, hogy rövidesen fővárosunk valamely jobb színpadján foguuk vele találkozni. Talán a páthoszt a II. felv. elején némileg mérsékelni lehetett volna, hogy azután egész észrevétlenül, de annál nagyobb erővel ragadja magával a közönséget. Egyébként ez az apróság is tisztán felfogás dolga. A többi szereplő általában messze mögötte maradt. Apor (Holofernes) ugyan hellyel közzel igen jól eltalálta hatásos szerepének hangját. Cserényi Adélt is uj oldalról ismertük meg. Jó alakítást nyújtottak László (a moabi- ták vezére), Vidor (Efraim), Doktor (főpap) stb. is. A szombati előadás, A koldusdiák újból bebizonyította, mennyire felette állanak a régi, kedves operettek a mi, mai tucat t Túlélésünknek. Millöcker kedves zenéje máig sem vesztette el hatását, a darab kedves humora prdig állandó derültségben tartotta a közönséget. Pásztor Ferike (Laura) igen sikerült, művészi tekintetben is kifogástalan énekszámaival, Rátkai (Ollendorf) pedig mulatságos kupiéival ragadta tapsra a közönséget. Szalma- és Pilinszkynek, a két „koldusdiák“-nak duettje is igen jó volt. Igen kedvesen játszottak Füredi Ilonka és Geszti Erzsiké is. Annál gyengébb volt a vasárnapi Szigligeti- előadás. Igazán könnyelműség a társulattól, hogy nehezen kivívott jó hírnevét efféle előadásokkal kompromittálja. A darab („A szökött katona“) már magában véve is eléggé elavult, de ezt még jobban kidomborította a kedveli n, sok helyütt rossz előadás és a gyenge énekszámok. Úgy látszik, csak Szalma és Dózsa vették komolyabbn szerepüket. Talán jobb is lesz, ha nem bocsájtkozunk az előadás részletesebb bírálatába. Hétfőn és kedden ismét a „Leányvásár" és „Heidelberg! diákélet" került sorra a régi szerep- osztásban. D. J. dr. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Legújabb! Legújabb! Ha hegedülni őhajt megtanulni, rendelje meg a tisztán kidolgozott, remekhangu domború hegedűt, tokkal, 16 drb. felszereléssel és mesés ajándékkal együtt, csak 12 koronáért W ágner „Hangsze r-Király “ országszerte elismert elsőrendű hangszeráru- házában: BUDAPEST, József körút 15. szám. Fényképes hangszer-árjegyzéket ingyen küld. Óvás: Figyeljen jól a pontos ezimre és a házszámra. MEGHÍVÓ. A FELSÖTÁRKÁNYI KERÜLETI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET 1912. ÉVI SZEPT. 29-én D. U. 4 ÓRAKOR TARTJA ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT A ROM. KÁT. ISKOLÁBAN. HA ERRE A GYŰLÉSRE A RÉSZVÉNYESEK KELLŐ SZÁMBAN MEG NEM JELENNÉNEK, ÚGY A KÖZGYŰLÉS EGY HÉT MÚLVA, OKTÓBER 6-án LESZ MEGTARTVA. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentése. 2. Az évi mérleg és zárszámadás beterjesztése és jóváhagyása. 3. Az igazgatóságnak s a felügyelő-bizottságnak a felmentvény megadása. 4. A nyereség hovafordítása iránti határozat. 5. Felügyelő-bizottság választása. 6. Esetleges indítványok. Az Igazgatóság. Eger, 1912. Az érseki liceum könyvnyomdája.
