Eger - hetente kétszer, 1912
1912-08-17 / 66. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. ~ 10 korona. Fél évre _ .... 5 » Negyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség. Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =======1 intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 66. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. Szombat, augusztus 17. Szent István napjára. Evről-óvre megünnepli Magyarország, főleg a magyar katolicizmus Szent István napját. Templomainkban fölhang- zanak ősi, magasztos énekeink: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga ?... “ és „Oh, dicsőséges szent Jobb Kéz, melyet magyar óhajtva néz ..." Zúgnak a harangok és ünnepi beszédek hangzanak szerte ez országban. Ünnep van. Mindent megteszünk, hogy ünnepünk fényes, szép, emlékezetes legyen; szóval: ünnepelünk külsőleg. De vájjon megteszünk-e mindent, megte- szünk-e valamennyit, sőt egyáltalán te- szünk-e valamit, hogy ünnepünk belső is legyen?! Az ünnep tulajdonkópen nem az emlékezés napja, hanem megújítása annak a kornak, azoknak az eszméknek, elveknek, erényeknek, melyek az ünnepelt nevéhez, egyéniségéhez fűződnek. Mindazt át kell élni és érezni, ami az ünnepelt szívében — lelkében forrott. Ez az állapot: ez — ünnep. Minden más csak egyszerűen — emlékezés. i Tagadhatatlan, hogy az a majdnem ezer év, mely bennünket Szent István ragyogó korától elválaszt, alaposan megváltoztatta az életnek minden viszonylatát. Uj idők uj felfogásokat, uj embereket, uj kereteket teremtettek. De igaz, megcáfolhatatlan az is, hogy a lényeg: az evangéliumi, a krisztusi szellem ugyanaz maradt. Az a krisztusi szellem, mely az országok, a társadalmak alapja, főképen pedig Magyarországnak fundamentuma. Hol az a buzgóság, az a hithúség, mely Szent Istvánt jellemezte? A buzgóság ellankadt, a hithűség megcsappant. Uj áramlatok más irányba akarják téríteni Magyarország hajóját; el attól az iránytól, melyet nagy királyunk páratlanul mélyre ható politikai éleslátással kijelölt ? Hol van az államnak az a föltétien egysége, melyet dicső uralkodónk meg akart teremteni s melynek alapjait oly nagy bölcsességgel, oly acélos kezekkel rakta le? Hol van a vallási, hol van a 'politikai egység és hol az erő, melyet az egység adna és amelyre oly nagy szükségünk volna? Hol van az egyéni feddhetetlenségnek az az eszményi megtestesülése, melynek megszemélyesítője éppen első királyunk volt. S ha akadna is ilyen ember, nem szórja-e rá a gyanú, a rágalmazás, a gyanúsítás piszkos, mérgezett nyilait — az elrejtett, titkos, orgyilkosok lakóhelyéül szolgáló odúból ? Hol van az az önzetlen munkásság, mely a keresztény Magyarország megalapítójának dísze, egyéniségéhez tartozó, abból fakadó, azzal összeforrt kelléke volt s mely a saját nyugalmát, kényelmét nem nézi, hanem küzd, fárad a közért, mely a jelenben terjeszkedik és mely a jövőbe nyúlik? Hol van az az eszményi szülői szeretet, mely egyetlen gyermekéhez fűzte a nagy királyt, hol van szent magánéletének számtalan erénye ? Hol az Isten akaratán való megnyugvás, mely elviselhetővé teszi a csapásokat; hol a remény, mely a csapások orvoslását az Égre bízza és ebben hisz, ezt biztosra veszi? Hol van az Egyház iránt való mélységes hódolat, mely minden tettét irányította ? Hová tűntek e nagy király erényei ? Hol van ezek összege, az az eszményi világfelfogás, melynek korunkig pár lényegtelen dologban meg kellett volna változnia, de a fontosabb kérdésekben a régi irányban kellett volna s kellene maradnia, és attól eltérnie nem lett volna szabad? Az „EGER“ tárcája. Az egészség regulái. A budapesti II. kerület állami főreáliskolájának országosan ismert vegyész-tanára, Hankó Vilmos dr., intézete idei Értesítőjében közli rövidre vont egészségtanát fenti cím alatt. A pontokba szedett utasításból kihagytuk azt a pár szót, amely tisztán csak tanulókra vonatkozik és így közöljük megszívlelésképen, mindenkinek hasznára és okulására a következőkben : 1. Korán menjünk aludni és korán keljünk. A serdülő ifjúnak legalább 7—8 órai alvásra van szüksége. Reggel, mihelyt fölébredünk, keljünk fel tüstént. Ki korán kel, köny- nyen tanul és dolgozik, mert elméje friss, teste pihent. 2. Kezünket, arcunkat, nyakunkat, mellünket mossuk meg friss vízzel és szappannal. Fogunkat tisztítsuk meg puha fogkefével, — esetleg fogszappannal, — torkunkat pedig öblítsük ki tiszta ivóvízzel. A fogak tisztítása este, lefekvés előtt, is ajánlatos. Fogvíznek és a torok öblögetésére nagyon jó a félig langyos víz is, amelybe egy kanál tiszta borszeszt öntöttünk. 3. Hajunkat fésűvel és kefével hozzuk rendbe; körmünket vágjuk rövidre s tisztítsuk ki gondosan. A hosszú köröm alatt összegyűlendő piszok a tüdővész, difteritisz stb. csiráinak valóságos fészke. 4. Ruhánkat mindennap poroljuk ki s keféljük le; lábbelink is mindennap tiszta legyen. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy ruhánk, lábbelink kitisztítását a szobában végezzük. 5. Mielőtt lakásunkba lépnénk, lábbelinket a lábtörlőn gondosan töröljük le. Orvosi tapasztalat, hogy a legjobb óvószer a betegségek ellen a tisztaság; testünknek, ruhánknak és a levegőnek — amit belélegzünk — a tisztasága. Azért nem szabad a ruhánkra, lábbelinkre tapadt porral, szennyel tisztátalanná tenni a szoba levegőjét. 6. Meleg szobába lépve, felső kabátunkat — s ha van — nyakvédő kendőnket azonnal tegyük le. Okosabb, ha meleg nyakvédő kendőt egyáltalában nem viselünk. 7. Téli időben kalap és felső kabát nélkül nem szabad kimennünk. 8. Ha ülünk, felső testünket tartsuk egyenesen, derekunkkal támaszkodjunk a szék hátához, lábunk pedig egész talppal nyugodjék a padlón. 9. Ha írunk, rajzolunk stb., vigyáznunk kell, hogy testünk árnyékot ne vessen munkánkra; a fényforrás (ablak, lámpás) balkéz felől legyen, vagy felülről világítson. Arra is gondunk legyen, hogy olvasás, Írás közben a könyvünkre, Írásunkra, szemünkbe ne süssön. Hogy esti munkánknál a lámpa fénye szemünket ne bántsa, borítsunk a lámpára zöld ernyőt. Midőn íráshoz fogunk, fejünket hajtsuk kissé le, balkezünket pedig helyezzük az asztal szélére. Ha szemünk elfáradt, pihentessük. A szem különösen akkor piheu, ha a távolba néz. 10. Fogyatékos világításnál, félhomályban írni, rajzolni, olvasni nem szabad. 11. Nagy és jól olvasható betűkkel írjunk ; írásra fekete tintát, fehér és fénytelen papirost használjunk.
