Eger - hetente kétszer, 1912

1912-07-13 / 56. szám

2

EGER (56 szA

1912. julius 13.

mit meg nem tesznek hitsorsosaikért! Avagy nem közismert tény-e, hogy a szabadkőművesek mire nem képesek testvéreik, elvbarátaik érdekében ?! Hiszen a szabadkőművesség éppen e kölcsönös támogatás révén tudott megerősödni annyira.

Mindezek összefognak, támogatják egymást a magyarság és a katolicizmus rovására, sőt gyakran kárára. És ha ezek támogatják sorsosaikból az utolsót is — ellenünk-, nem kötelessé- günk-e seregünkből az elsőket istá- polni a — magunk érdekében ?!

Jót tanulni soha, senkitől sem szégyen. Ezt az igazságot kell néznünk, midőn ellenségeinktől ellessük sikereik titkát: segíteni, támogatni egymást minden erőnkből, mert ezzel saját magunkat istápoljuk és erősítjük! Főleg: támogatni az érdemeseket megengedett, korrekt módon, — a szó eszményi értelmében vett protekcióval.

Matlák József.

A központi választmány ülése. Hevesvármegye központi választmánya julius hó 8-án, a közigazgatási bizottság ülését megelőzően, rendes ülést tartott az alispáni hivatalos helyiségben, mely alkalommal a vármegye öt választókerületéből az országgyűlési képviselőválasztók

1913. évi ideiglenes névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat bírálta el. Összesen 58 felszólalás adatott be 27 községből a névjegyzékek ellen. A középponti választmány, melyen Majzik Viktor alispán elnökölt, községek szerint a következő sorrendben intézte el a felszólamlásokat: Tiszaszőllős, Aldebrő, Kompolt, Abasár, Terpes, Bükkszék, Egercsehi, Szűcs, Tarnalelesz, Verpelét, Domoszló, Detk, Eger- szalók, Pétervására, Egerbakta, Mezőtárkány, Gyöngyössolymos, Sarud, Csány, Tiszafüred, Tiszaörs, Kápolna, Mikófalva, Atkár, Nagyréde, Egerszólát és Hatvan. Az 58 felszólaló közül

31-et fölvett a középponti választmány a képviselőválasztók névjegyzékébe, 27 felszólalót azonban kérelmével elutasított. Itt jegyezzük meg, hogy Gyöngyös város központi választmánya 25 felszólamló közül 14-nek teljesítette a kérését, Eger város középponti választmánya pedig szombaton dönt a felszólamlások ügyében.

meglapúlva hallgatott a sövény mögött; egyik- I nek sem volt kedve hangversenyt kezdeni a dühös menyecskével.

Nyilván köztük van a bűnös, gondolta Marosa, — azért fülelnek, mint siket disznó a búzában.

Apámuram fejcsóválva lépett az udvarra.

— No, no, — tán már megint itt volt a görény ? Azért ne lármázz! Már annak vége, akár babos volt, akár nem. Hogy hírbe hozod magad egy csirke miatt! Igaz, kár, kár, — jobb lett volna paprikásnak. De olyan fösvény vagy, magatoktól sajnálod, hanem mindent betepersz a városba . . . Látod, lelkem, az én anyjukom egész más; — nálunk ma is csirke leves lesz haluskával. Inkább mink együk meg, mint a görény.

— De apámuram, már hogy ne enne a méreg, mikor, — nézze no, — ide be nem jöhet semmiféle állat! Oszt’ a lakat is be volt zárva, — a babos meg mégis oda van ! Itt kétlábú göKemekelt a magyar ipar.

— A főszékesegyház új orgonája. —

Egyházművészeti műkincsekben Eger városa nem szegény. Talán az egy zeneművészet nem volt megfelelő műtárggyal képviselve eddig a díszes sorozatban. Most már ez is képviselve van.

A főszékesegyházban épült és csak az imént átvett uj orgona ugyanis a magyar hangszerkészítő-iparnak olyan értékes alkotása, amely bízvást sorozható az egyházművészet moműméntálisabb műkincsei közé.

Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy — terjedelmes jelentésében — igy nyilatkozik az uj orgonáról:

A főszékesegyház régi nagy orgonáját, melynek három Manuáléja és 50 változata volt, 1864-ben Mooser Lajos salzburgi neves orgonaépítő készítette 26014 frt. 99 krajcárért. A majdnem félszázad óta fennálló orgonát azonban, főleg célszerűtlen és nehezen kezelhető szerkezete miatt, több ízben javítani kellett. A legnagyobb javítást 1883-ban „Rieger és fia“ csehországi (Jägerndorf) orgona építő cég végezte rajta 2287 forintért, ki a játszó asztalt pneumatikus gépezettel látta el. Idők folytán ezek is megromlottak; sőt hasznavehetetlenségük miatt néha hónapokon keresztül nem lehetett az orgonát használni. E miatt és egyéb súlyos szerkezeti hibák miatt mindinkább sürgősebbé vált az orgona restaurációja. Végre 1908-ban Szmrecsányi Lajos érseki koadjutor felszólította az országos hírű „Angster József és Fia“ pécsi orgonagyáros céget, hogy a nagy orgona átalakítására tervet és költségvetést nyújtson be. Ezt a cég meg is tette.

Közbejött azonban a főszékesegyház folytatólagos kifestése, melyet nyomban egy páratlanul szép karorgonának a felállítása követett, mely szintén az Angster-féle gyárból került ki — és így a nagy orgona átépítése elhalasztódott. Végre 1911. év március havában Samassa József dr. bíbornok, érsek a tervet és költség- vetést jóváhagyta és így mi sem állotta többé útját a munka megkezdésének.

A múlt év pünkösd hétfőjén a vecsernyén szólalt meg utóljára a régi orgona. Másnap, azaz június 5-én, az orgonát szétbontották és egy évi ernyedetlen munka után ma már készen áll, hogy hatalmas hangjával dicsérje a mindenség Alkotóját.

Az orgona szekrénye a régi maradt. Változást annyiban szenvedett, hogy a középső mezőt körülbelül egy méterrel előbbre hozták. Ezen átalakítás azért volt szükséges, hogy az új szélládákat és a fújtatókat célszerűen lehesréuy jár! Csak azt csodálom, hogy a Sajó nem ugatott, mert az első vakkantásra kijöttem volna a piszkafával.

— Azon ne csodálkozzál, lelkem, a görény óvatos állat. Eljön az észrevétlenül; bebújik ott, ahol az ember nem is gondolná. Hanem mondok egyet: tégy ki éjszakára kelepcét. Nincs? ... No majd hozok én mindjárt.

Marcsa híven felállította este a kelepcét, pelyvával szépen behintette, úgy, hogy nincs a világon az a görény, amely azt észrevehetné. Hej! milyen öröm lesz, ha reggelre benne ugrál a megfogott görény!

Reggelre csakugyan megvolt a meglepetés! . . . A kelepce érintetlenül maradt és egy csirke — megint elveszett!

Lármázhatott Marcsa; már késő volt. Alig tudta békíteni apámuram.

— No várj, majd más próbát teszünk. Van-e ócska cipőd? Mentői ócskább, annál jobb. Vedd elő majd a katlant, — nem kell bele

sen elhelyezni. De a homlokzat is sokat nyert ezáltal, mert a hatalmas fémsípok így jobban érvényesülnek. A középső homlokzatban a 16’ Principál van elhelyezve, míg az oldal-mezőkben lévő sípok némák. A legnagyobb fém-síp súlya 100 klgrm.

Az orgonának két játszóasztala van. A nagy játszóasztal az orgona teste előtt szabadon áll. Külseje tölgyfából, belseje pedig fényezett jávor-fából van. Az orgona 60 változata 3 Manualén és Pedálén van elosztva és pedig úgy, hogy az I. Manualéra 20, a II. Manualéra 14, a III. Manualéra 13, a Pedálra szintén 13 változat jut.

Ezenkívül a Manual billentyűzeteknek jobb és baloldalán van elhelyezve a háromszoros szabad kombináció, 222 apró billentyű alakjában.

Dacára a fő- és mellékváltozatok nagy számának, valamennyinek elhelyezése olyan, hogy könnyen eligazodhatunk rajtok. Angsterék e tekintetben a legszigorúabban azon elvekhez alkalmazkodtak, melyeket az 1909-iki bécsi nemzetközi zenekongresszus orgona-szakosztálya az „Internationales Regulativ für Orgelbau“ c. munkájában megállapított.

Ezen elv szerint, ha a játszóasztal közepét vesszük kiindulási pontnak, akkor jobb és balfelé haladva, a változatok a síp akusztikus méreteinek nagysága szerint következnek egymásután. Vagyis a regiszter-sornak a játszóasztal közepe felé eső részében találjuk a 16’-os változatokat, ezektől jobbra és balra, minden egyes Manualénak megfelelően a 8’—52/3’—4’ —21/,’—2’ —l’-as változatokat. Majd nagyság szerint következnek a kevert-változatok, (Cornett, Mixtúra, Acuta, Cymbel), legvégül pedig a nyelv-változatok következnek. Ugyanezen elv szerint vannak elhelyezve a Pedal változatok is.

Az áttekintést nagyon megkönnyíti még az a körülmény is, hogy az egyes Manualokhoz tartozó változatok alatt egy kis celuloid táblácska van, mely jelzi, hogy a felette álló változatok hová tartoznak. S ha ehez még hozzávesszük azt a rendkívüli praktikus berendezést, mely szerint, ha egy regisztert lenyomunk, akkor abban a pillanatban a változatok felett végig húzódó üveglap mögött, legott a lenyomott változatnak a neve is feltűnik: akkor az áttekinthetőség szempontjából a játszóasztal a legszigorúbb bírálatot is fényesen kiállja.

A játszóasztal jobb felső sarkában a szélmutató van elhelyezve, a bal felső sarokban pedig az automatikus regiszter-crescendónak másodperc-szabályozója található. Ezen automatikus crescendó szerkezet lehetővé teszi, hogy másod- percnyi pontossággal már előre beállíthatjuk a

csak egy vasalónyi parázs tűz, ráteszed az ócska cipőt, az osztan ott sinylik, füstöl; — annak olyan szaga vau, hogy a görény nem állhatja; soha többet a tájékodra sem jön.

Megtette Marcsa, pedig sajnálta a cipőt, mert még az aratást kidolgozta volna benne. Nagyon jó a tarlón az ócska cipő, az ember lábát nem szúrja a szár. — No de nagyobb kár a csirke.

Óh egek! Reggelre már megint odavolt egy csirke, pedig a cipő még akkor is füstölt, sőt az orrát is be kellett fognia Marosának, míg csak el nem oltotta egy bögre vízzel.

— Most már nincs segítség!

Apám uram hiába csitította; nem akart a nyelves menyecske csendben lenni.

— Zárd be a kutyát éjszakára az ólba. Majd megfogja az, akár ember, akár görény.

Hiába, reggelre kelve ismét csak odavolt egy csirke! Szegény kutya is kikapta a magáét. Mindig ugat, egész nap szaladgál; — bizonyo-