Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-13 / 56. szám
1912. julins 13. 3 EGER. (56. sz.) creseendót. Ha működésbe akarjuk hozni, akkor a -j— szál jelölt gombocskát kell lenyomni, s akkor az Aeolintól kezdve egész a Tuttiig a változatok egymásután automatikusan kapcsolódnak be anélkül, hogy a játszónak a kezét a játszóasztalról föl kellene emelnie. A minus (—) gomb benyomása által pedig az ellenkező hatás fog beállani, vagyis a decrescendo. Megemlítendő még az is, hogy úgy a crescendó, valamint a decrescendó egy másik gomb által bármely pillanatban megállítható. Ezen automatikus crescendón kívül van még egy másik is, melyet lábbal lehet működésbe hozni. E tekintetben is páratlanul áll tehát az egész országban az egri főszékesegyház orgonája, mert kétféle crescendó-szerkezetet ez ideig még sehol sem alkalmaztak. Az összes fő- és mellékváltozatok a lehető legprecízebben működnek, úgy, hogy szinte vakon engedelmeskednek a játszó akaratának. Az egész játszóasztal kiváló csínnal és ízléssel van összeállítva s a műiparnak valódi remeke. A kis játszóasztal a nagy előtt van elhelyezve. Anyaga és kivitele ép’ oly szép, mint a nagy játszóasztalé. Ebben a nagy játszóasztal II. Manualéjának a változatai vannak felvéve a nyelv-változat kivételével. A változatok száma 17. (Man. 13, Ped. 4.). Minthogy a két játszóasztal egymással összeköttetésben van — amennyiben, mint föntebb említve volt, a nagy játszóasztal II. Manuáléjának regisztereit tartalmazza — gondoskodni kellett arról, hogy ha az egyik, vagy másik játszóasztalon véletlenül egy, vagy több változat nyitva marad, az zavart ne okozzon. Mert ha az egyik játszóasztalban pl. a Mixtúra húzva van, akkor az a másikban is szólni fog. Angsterék ezen problémát nagy leleményességgel úgy oldották meg, hogy mindkét játszóasztalnak fedelét egy-egy szeleppel kötötték össze, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a játszó- asztalok összes változatait kiváltsa. Vagyis más szóval, a két játszóasztal közűi mindig csak annak a játszóasztalnak változatai működnek, melynek fedele nyitva van. Ha tehát a nagy játszóasztalban egy, vagy több változat nyitva van és a fedelet lecsukjuk, akkor nincs rá eset, hogy ugyanezek a másik játszóasztalban is szóljanak. S viszont, ha a kis játszóasztalban hagyunk nyitva egy, vagy több változatot és ennek fedelét zárjuk le, akkor azok a nagy játszóasztalban sem fognak szólni. Ha pedig mindkét játszóasztalnak fedelét nyitva hagyjuk, akkor mindkettőn lehet játszani. Az orgona számára szükséges nagymennyiségű komprimált levegő elektromos úton állít- tatik elő. A kórus melletti helyiségben magas légnyomású ventillátor van elhelyezve, melyet egy háromlóerejű dinamó-gép hoz működésbe. A dinamó-gép 100 Volt feszültség mellett egy perc alatt 1200 fordúlatot végez és 130 mm. vízoszlop nyomás mellett ugyancsak percenkint 60 kbmtr. levegőt szállít. A teljesen zajtalanúl működő gép a komprimált levegőt egy 3 kbmtr. ürtartalmú széltartóba szorítja, ahonnan a 80 ctm.-nyi átmérőjű hatalmas főcsatornán át, az orgona testében lévő hat kisebb-nagyobb fúj- tatóba jut. Az összes fúvók szélfelfogó képessége 10 kbmtr, azaz 10,000 liter. Arra az esetre, ha a villamos motort pl. rövidzárlat vagy más miatt használni nem lehetne, a II-dik Manual nagy rezervoárja két szivattyúval van ellátva, melyet egy közlő-mű segítségével emberi erő hozhat működésbe. A szélládák Angsterék által föltalált légnyomatú cancella-rendszer szerint készültek, melyeknek jóságát és megbízhatóságát misem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a budapesti Sz. István-bazilika nagy orgonája, mely szintén az Angster-gyárból került ki, ugyanilyen szélládákkal van felszerelve s 6 évi használat után is kifogástalanul működik. Az orgona sípjai 8 ily nagy szélládán, — három emeletnyi magasságban — vannak elhelyezve. Az I. és II. Manual változatai két-két szélládán, a III. Manual egy szélládán, a Pedal változatai pedig három szélládán vannak elosztva. Az orgona minden mekanizmus kizárásával tisztán pneumatikus csőrendszerben készült. Ezen ólomcsöveknek — melyek 90 % ólom és 10 % antimon-elegyből állanak, — átmérője a szélládák távolsága szerint 5—6—10 m-/m. közt változik. A felhasznált csövek hosszúsága körülbelül 3000 métert tesz ki. A sípmű elhelyezése is igen érdekes. Az orgona belseje valóságos labirint és mégis a szélládákon a sípok úgy vannak elhelyezve, hogy könnyen hozzájuk lehet férni. E műben 589 fasíp, 194 horganysíp, 2809 ónsíp és 340 felcsapó nyelvsíp van. Összesen 3932 síp. A legnagyobb síp (32' C) hossza 9 méter és oly bő, hogy egy felnőtt ember kényelmesen elfér benne. Ennek megszólaltatásához másod- percenkint 12 liter levegő szükségeltetik. A legkisebb síp a3 (a kevert változatokban) V2 centiméter. Az egész orgona a motorral együtt 36,000 koronába került. És hogy a maga nemében ily momumentalís orgona áll a főszékesegyházban: azt Samassa József dr., bíbornok-érsek kegyességének, Szmre- csdnyi Lajos érseki koadjutor disztingvált mü- izlésének és az egri főkáptalan fejedelmi bőkezűségének köszönhetjük. san elfáradt, aludt, és aztáu gazdálkodhatott a görény kedve szeriút. Most már apám uram sem tudott tanácsot adni; de már nem is fogadta volna el Marcsa. Azok a fiatal menyecskék nyakas teremtések! Azt vette Marcsa a fejébe, hogy még az egyszer bezárja Sajót az ólba, ő maga meg a pitarban hál az ajtó mellett, sőt azt se teszi be egészen ... Inkább le sem húnyja a szemét egész éjjel, de megfogja a görényt, akárki legyen is az! Nem szólt azonban apám uramnak semmit. ügy is tett! Almos volt ugyan, majd leragadt a szeme; de néha-néha megnyálazta az ujját s azzal törülgette álomra hajló szemét. Két óra tájban hallott valamit. Koromsötétség volt. Látni nem látott, de olyan volt, mintha valaki mezítláb lépkedne a kertben. A barázdára hajló bablevelek zizegteg a lépés üteme szerint; Marosának egyszerre kiment az álom a szeméből; hallgatódzott. A léptek zaja megszűnt; ... no most bizonyosan kiért az udvarra. Azután egy vékony kis hang hallatszott, mint a gyenge gyerek csuklása. Ahán, most nyitja a lakatot! A Sajó ugráudozása kivehető volt, s a lassú: psz! Most Marcsa nesztelenül odarohant; lassan behajtotta az ólajtót és a lakatot rá akarta tenni. . . De a lakat nem volt ráakasztva az ütközőre. Hirtelen ijedtség fogta el. Hát ha a tolvaj őt főbeüti, leszúrja! ? . . . Egy gondolat ötlött eszébe és nagyot kiáltott: — Sajó, fogd meg! A kutya elkezdett ugrándozni, nyöszörögni; de ugatni nem mert. Bizonyos, hogy ismerős van a ketrecben. — Ki az? kérdé Marcsa erélyesen. — Hát te vagy az, lelkem? Mért nem alszol ? Marcsa majd hanyatt esett, mert... az apám uram volt. Apám uram kijött gáttá a Marcsa arcátY 1 \ A hét. A családi pótlékről szóló törvény is szentesítést nyert e héten. Általános és parancsoló szükségletnek kiegyenlítésére törekszik e törvény, mert hiszen állampolitikai érdek, hogy a hivatalnokoknak megélhetése és boldogulása biztosított legyen. Gondoskodni kell ennélfogva arról is, hogy az állam hivatalnokai családalapításra is gondolhassanak. Ez tehát már etikai, szociológiai és nemzetgazdasági tartalmat is visz ebbe a törvénybe, melynek érvényességét — a képviselőházi letárgyalás módja miatt — sokan kétségbe akarják vonni. Az állami, vármegyei, városi és államvasúti tisztviselőkre végtelen nagy csapás lenne, ha ennek a törvénynek érvényességéhez komolyan férhetne szó. Egy hiba azonban mégis van. A most említett és érdekelt sok ezer tisztviselő helyzetének javulásával, tetemesen kedvezőtlenebb lesz azoknak a fix-fizetéses embereknek helyzete, akik nem tartoznak a boldog „családi pótlékosok“ közé. Hát ezeknek megrosszabbodott helyzetéa ki segít majd? * Az országos tanitógyűlés ismét erős bizonyítéka volt annak, hogy a magyar néptanítók elégedetlenek a helyzetükkel. Nincs kellő anyagi ellátásuk és így tekintélyük sem lehet olyan, mint amely a magasabb kulturális képzettséggel természetszerűen együtt jár. A tanító 12 esztendeig iskolázik keservesen, holott már a négy középiskolai osztály elvégzése is tetemesen kedvezőbb helyzetet biztosít a tisztviselői, segéd- és kezelő-személyzeti pályán, mint aminő helyzete a tanítónak van. A túlzott követeléseknek természetesen senki nem lehet híve, de a jogos kivánalmaknak mindenesetre érvényesülniük kell és kielégítést kell nyerniök, mert különben nagyon megsínyli a nemzet. Nem szabad volna elfelejtkeznünk a Bismarck-féle szállóigéről, mely a német iskolamnsterekről szól. És nem szabad volna elfelejtenünk azt, hogy Franciaország mostani erős dekadenciájának okai & tanítók, akik — hogy mostoha sorsukon segítsenek — teljesen a destruktiv törekvések karjaiba vetették magukat. És igy kallódik, zül- lik a francia, mely pedig száz évvel ezelőtt a nevezetes gloár fényében ragyogott mint „a nagy nemzet“. Az efféle dekadenciából pedig talán még sem kérünk. * — Látod, lelkem, nem tudtam aludni az átkozott görény miatt. Eljövök én, gondoltam, ha te nem bírsz vele, hátha én megcsíphetem! ... El is jöttem. Még nehezen járt itt. Reggel majd meglátod, van-e híja? Ha eddig nem jött, már nem is jön, hiszen nemsokára pitymallik. . . Gyerünk no, lelkem. . . Megállj, majd belakatolom az ajtót. No jól van, — fogd, itt a kulcs. No Isten áldjon meg, — eredj aludni. Marcsa nem mert szólni, átvette a lakat kulcsát; pedig mikor az ólat este őlakatolta be, a kulcsot felakasztotta a pitvarajtó belső oldalára. Hogyan jutott apám uram a kulcshoz ?... Bement — és gépiesen a szögre akasztotta a kulcsot. De ott egy másik kulcs is volt! (A lakathoz két kulcsot szokott adni a vaskereskedő.) . . . Többé nem veszett el egyetlen csirke sem; végkép elmaradt a — görény.
