Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-10 / 55. szám
2 EGER. (55 az.) 1912. julius 10. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Csekély volt az érdeklődés a szombati közgyűlés iránt; mindössze huszonötén képviselték a város közönségét. Hanem azért az elnöki csengetyünek még is akadt dolga. A telekeladási ügyek során ugyanis Végű Jenő dr. felszólalt és a Gimnázium-utcai viz-járást kifogásolta. Ez ugyan nem tartozott a tárgyhoz, tehát nem is intézkedtek benne, hanem azért a közgyűlés szürke egyformaságának csenge- tyüszóra érdemes lendületet adott. Egyéb baj nem történt; a napirend folyt tovább csendesen, simán, zökkenés nélkül. Az elintézett ügyekről tudósítónk a következőket jelenti: Petravich Ferenc emlékezete. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester, napirend előtt az elhunyt Petravich Ferenc városi képviselőről és nyug. gazdasági felügyelőről emlékezett meg kegyeletes szavakkal és indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az elhunyt emlékét jegyzőkönyvbe iktatja és az özvegyhez részvétiratot intéz. Jelentések. A szokásos évnegyedes jelentéseket tudomásul vette a közgyűlés. Különösebb említést csak az érdemel, hogy a füzesabonyi vasúti állomás villamos berendezését most építik és e hó folyamán be is fejezik. Villamos-ügyek. Demkó György dr. prépostkanonok, mint az egri papnevelő-intézet rektora, a szeminárium részére szükséges villamos-áram árának kedvezményes megállapítását kérte. A közgyűlés a kérelmet kiadta a villanygyár igazgatójának személyesen intézendő tárgyalás végett azzal, hogy eljárása eredményéről tegyen jelentést. — A füzesabonyi villamosvezeték kiépítése 79.198 korona 86 fillérjébe került a városnak. Szabó Frigyes vállalkozó most beterjesztette végső leszámolását a költségekről és mert 72,332 kor. 72 fillért már kapott, a még kijáró 6866 kor. 14 fillért utalványozta a közgyűlés. A pöcegödrök és csatornák tisztítása. A belügyminiszter leírt a városhoz, hogy a pöcegödrök és csatornák tisztántartásáról alkotott szabály- rendelet egyik pontját módosítsa, mert az ipari érdekeket érint. A közgyűlés, a közegészség- ügyi szempontokat tartva szem előtt, a módosítást mellőzte. A Korona-utca aszfaltja. A Korona-utcának aszfalttal való kiépítésére nézve megtartották a versenytárgyalást. Az eredmény az, hogy az előirányzott 6000 koronával szemben a két ajánlattevő társaság egyike 9,600 koronás, a a másika 9010 koronás ajánlatot tett. A közgyűlés egyik ajánlatot sem fogadta el, hanem elrendelte, hogy az előirányozott 6000 koronán belül házilag építsék ki aszfalt-burkolattal az úttestet. Köztér vétele és eladása, Névszerint való szavazások következtek ezután, melyek során egyhangú határozattal Fazekas Gáspárnak a Kertész utcában 4 koronájával, Holló Andrásnak a Szépasszonyvölgy-utcában 6 koronájával, Mi- halicza Ferencnek a Vár-közben 10 K-jával,Rada Ferencnek a Vár-közben 8 K-jával, Hevesi Sándor dr. és Hevesi Gusztáv testvéreknek az Óvoda-utcában 25 koronájával engedték át Q ölét építkezési célokra az utcavonalban kért közterületeknek. — Wind Istvántól ellenben a város váltotta meg a Szvorényi-ut utcavonalába eső 10 □-öl területet, ölenként 25 koronájával. Telek-parcellázás. Mártonffy Lajos az Alma- gyar-dülőben parcellázni óhajtja a földjét. A közgyűlés az engedély megadása előtt, a szabályszerű helyszíni szemle megtartására Strausz Sándor, Elek Márton, Timon Béla és Fügedy János városi képviselőket küldötte ki. A közkutak javítása. A tanács előterjesztésére a közgyűlés elrendelte, hogy 1270 K költséggel a város területén levő összes közkutat javítsák ki. Még 10 darab illetőségi ügy volt a napirenden, melynek elintézésével a közgyűlés véget ért. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését a vármegye székházának kistermében. Az üléseu Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnökölt. A napirend a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdődött, melyek tudomásul vétele után a jövő havi ülés határidejét augusztus hó 12-ére tűzték ki. Szabadságolások. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Alpáry Lajos kir. tanfelügyelőnek, a kereskedelemügyi miniszter pedig Légman Imre kir. főmérnöknek 6 heti szabadságidőt engedélyezett. Tudomásul vették. napján arattam; úgy, mint szokta az igazi, a szorgalmas magyar gazda. De az én aratásomnak e napon vége volt, nem a kezdete. Szépen fizetett a termés, ezért a szülőim beleegyezését megnyertem egy teljes hónapra terjedő, kurucok földjére tett tanulmányi kirándulásra. Éreztem az engedély megadásakor, hogy egy nap alatt is sok minden megváltozott köröttem. Már valóban nagy diák lettem, mit ez és sok más is bizonyított. A kirándulásra társul csak „egy legény“ mert vállalkozni az egész vidéken. Kettecskén vágtunk hát az utunknak és két hét múlva, julius 17-én este már a Csorba-tó lefesthetet- len szépségeit élveztük. Az este mesébe illő volt. A hold magasan úszott a bárányfelhőkben, a fogaskerekű állomása fölött. Sugarai arany és ezüst hidakat építettek a vizen át hozzánk, kik az innenső parton állottunk. A Tátrában csipősek, hidegek az éjszakák. Hát még azoknak milyen, kik, mint mi is, az azon nap kaszált szénát választottuk nyugvóhelyül ?! De ki gondolna ilyen percekben a hidegre? Fönn is, lenn is meny, a csillagok mil- liárdjával. A levegő, a tó vize tiszta, mint a kristály. Elképzelhetetlen julius esti csend. Turista botjaink erősen meghajolnak a testünk súlya alatt, annyira rájuk támaszkodunk az elmerengés közben. És még e szépségek is megsemmisültek egy pillanatra a két turista diákra nézve a következő percekben. A nagy szálloda oldaláról egy csolnak siklik a tó közepére, csak az evezők okozta loccsanás töri meg a csendet. Sőt az evezés okozta zaj is elvész. Lágyan, majd mindig emelkedőbben, eddig általunk soha nem hallott hangszernek szívbe vágó és a szívet élethossziglan rabul ejtő hangjai töltik meg a tó völgyét, majd azontúl az egész vidéket. A dal ismert. E pillanatoknak épen megfelelő: „Este van már, késő este ; Pásztor-tüzek égnek messze ..." — Egy tóparti sziklára ültem le; szemeimet behúnytam, valósággal ittam a rezgéseket, a többi édes magyar nóta hangját. Következtek a szebbnél-szebb magyar nóták. Éjfélig hallgattuk, de én elhallgattam volna napkeltéig. Később már a második, harmadik... tizedik nótánál elképzeltem, hogy most ezt hallgatják fönn a Poprádi-tónál, de hallgathatnák fönt a Tengerszem-csúcson, talán hallják odaát Lengyelországban is, lent a Tengerszemeknél; de már azt, hogy; A kivándorlás. Junius hó folyamán 37-en, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 45-en kértek és 28-an kaptak útlevelet a kivándorlásra. Jóváhagyott szerződések. Az alispán bemutatta a közutakon készítendő beton átereszek és vasbeton fedlapokra vonatkozóan, valamint a felállítandó kilométer oszlopok beszerzésére kötött szerződéseket. Jóváhagyták. Megdicsért tanitók. A kir. tanfelügyelő előterjesztésére Török István gyöngyöstarjáni községi; Sebök Lajos makiári, Nászay Erzsébet füzesabonyi és Fehér Gyula szuhai róm. kát.; Végh Bertalan átányi ref. és Zobel Cecilia tiszafüredi izr. tanítóknak, illetve tanítónőknek a népoktatás terén nyilvánult kitartó és eredményes munkásságukért elismerő köszönetét nyilvánította a köz- igazgatási bizottság. Ut-ügyek. Klein Jakab vállalkozó a szállítandó kavics minőségének fölcserélésére engedélyt kért. Elutasították. Az 1913—1914. évi közúti költségelőirányzat és az 1913. évi kavicsfelosztási kimutatás átvizsgálására az alispán elnöklete alatt Graefl Jenő, Beniczky György, Dutkay Pál és Légmáu Imre tagokból álló bizottságot küldtek ki, melynek ülésére a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget is meghívják. — Az alispán bemutatta az 1913—1918, évekre, tehát 6 évre szóló kavicsszállítás biztosítása érdekében tartott verseny- tárgyalás eredményét. A közigazgatási bizottság a vármegye utait 12 csoportra osztva, az egyes csoportok kavics-szállítását a következő vállalkozókra bízta: Bunyi István, Jászberényi Miklós, Paraviczini Jenő, Reiner Soma, Kisse- besi Gránitkő-bánya Részvénytársaság, Pető Ferenc, Apcz vidéki Kőbánya Részvénytársaság és Schmidtshausen Adolf. A kavicsszállítás az előirányozott 169,407 K helyett 216,216 K-ba kerül; a költség emelkedése tehát 27%, ami a szállítandó anyag érték-emelkedésének és a szállítás nehézségeinek tudható be. Rövid intézkedések. A vármegyei erdei alap- vagyon 1911. évi állapotáról szóló jelentést tudomásul vette a bizottság; Ecséd és Hort községek kérelmét, a körorvosi székhely áthelyezése iránt, egyelőre levette a napirendről; Apcz községnek pedig azt a kérelmét, mellyel a róm. kath. iskola V. tantermének fölállítására 1 évi halasztást kér, pártolóan fölterjesztette a kultuszminiszterhez. „A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely . ..“ minden bizonnyal hallgatják a menyországban; vagy legalább is odalent a magyar alföldi ró- naságokon . . . ügy képzeltem akkor! — És most, évek múlva, a szívem vérzik, mert tapasztalom, hogy csalódtam. — Bizony nem hallották 'meg. Még ma sem értik meg a magyar alföldi rónaságokon. Ha; igen! — felébrednének álmukból. Az nap éjféltől pedig a két magyar turista diák egyike oly édesdeden pihent a tótok kaszálta szénán, mint valamikor az édes anyja mindennél puhább karjain. Bizony igy történt ez, akkor! . . . Tanú is van. Az én magam vagyok! Tárogatót tehát már hallottam. A bensőm súgta meg, hogy az volt. Másnap, julius 18-án, szinte más szívvel, más lélekkel üdvözöltem a hegyek mögül felbukkanó napot. Jöttek, halmozódtak ám a hatások; a tapasztalatok emlékek lettek, az emlékek pedig lassacskán elmosódnak. Ez történt evvel az enyémmel is. Évek jöttek, évek mentek!... A kolozsmonostori apátsági templom előtt ülök és tekintetem a Kis-Szamos szeszélyes
