Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-29 / 52. szám
2 EGER. (52. sz.) háborúban megsebesült, vagy megbetegedettharcosok gondozása; a rokkant katonák és a háborúban elesett harcosok hátrahagyott családjainak segélyezése; rendkívüli szerencsétlenségben, u. m. árviz, tűzvész, Ínség, járvány, a szükölködők segélyezése.) Györgyényi-féle nyári gyermekmenhely. (Szvorényi- ut 69.) Alapíttatott 1880-ban. Elnöke: Párvy Antal. Vagyona 20,000 K és megfelelő épület. A támogatás kiterjed kis gyermekeknek nappali gondozására, mely célból az intézet menhelyet tart fenn. A támogatás nincs feltételhez kötve. Siketnémák hevesvármegyei államilag segélyezett intézete. Alapíttatott 1901-ben. Az intézet célja a növendékeket vallás-erkölcsi nevelésben részesíteni, hangos beszédre, elemi iskolai ismeretekre és valamilyen iparágra megtanítani. A befogadás feltételei: 8—10 éves életkor. Az egyesület 6 osztályú elemi iskolát és intézetet tart fenn, mely 40 gyermek befogadására van berendezve. Az utolsó évben az intézetben 40 gyermek volt elhelyezve és ezenkívül bejáró növendékek is látogatták az intézetet. Jövedelme a múlt évben 18,029 K volt; a tanerőket az állam fizeti. Napközi Otthon. Alapíttatott az 1906. évben. Elnöke: Alpáry Lajos, az Otthon vezetője Har- sányi Ödönné. Vagyona 1200 K. A támogatás kiterjed elemi iskolai tanulóknak élelemmel való ellátására. A támogatás egyetlen feltétele: a szegénység. Kiosztásra került 1300 kor. érték. Ellátásban részesült: 56 egyén élelemmel és ruhával, 20 gyermek pedig csak ruhát kapott. Tanono-Otthon. Megnyittatott 1907-ben. Elnök: Grónay Andor. Célja: az iparostanoncok vallás-erkölcsi nevelése, ismereteiknek tovább fejlesztése és a szükségben levőknek segítése. Vagyona 538 K 40 fillér. Helyisége a Kát. Legényegylet. A támogatás nincs feltételhez kötve. Az utolsó évben 57 K 87 fillér került kiosztásra és 96 tagja volt az Otthonnak. Gyermekbarát Egyesület. Alapíttatott 1904. évben. Elnöke: Bauer Kálmánná. Célja a szegény iskolás gyermekeknek felruházása. A támogatás nincs feltételhez kötve. Jövedelmét a tagsági díjak képezik. Evenkint mintegy 600 K kerül kiosztásra. Borsod- Gömör- Hevesmegyei Jegyzöegyletek egri tápintézete. Alapíttatott 1906. évben. Vezetőség: Majzik Viktor alispán, elnök ; Jászberényi Miklós ügyvivő-igazgató. Vagyona 6347 K 06 fillér. Évi jövedelme 4000 K államsegély. A támogatás kiterjed a községi jegyzők gyermekeinek nevelésére és táplálására. A támogatásban a községi jegyzők közép- vagy felső iskolába járó 1912. jmius 29. gyermekei va gy árvái részesülnek. Az utolsó évben kiosztásra került 5756 K értékű segély; ellátásban 32 növendék részesült (3 ingyenes, 18 félfizető és 11 fizető.) Hevesmegyei és Egervideki Jótékony Nöegyiet. Alapíttatott 1859-ben. Az egyesület árvaházat tart fenn. Célja: árva fiuk és leányok neveltetése és szegények pénzbeli támogatása. A támogatás föltétele 3—12 éves életkor, egri származás, kér. vallás és árvaság. Évenkint mintegy 6000' K kerül kiosztásra. Az utolsó évben 24r árva teljes ellátásban és 6 egyén pénzbeli segélyben részesült. Izr. Filléregylet. Alapíttatott az 1898. évben. Vezetői: özv. Rothschild Arminné elnök és Lőw Béla titkár. Célja: elemi és középiskolai tanulók élelmezése s evégből az egylet tápintézetet tart fenn. (Kovács János-utca.) A támogatás nincs feltételhez kötve. Vagyona nincs; kiadásait a folyó jövedelemből fedezi, Évenkint mintegy 10,000 K kerül kiosztásra. Az utolsó évben 45 egyén részesült támogatásban. izr. Jótékony Nöegyiet. Elnöke: dr. Setét Sán- dorué, titkára Klauber Frigyes. Célja: szegény, beteges vagy elaggott nők segélyezése. A támogatás feltétele: izraelita vallás. Vagyona 7000 K. Évenkint mintegy 1600 K kerül kioszlásra. Chevra Kadisa. (Izr. Szentegylet) Célja: szegény izr. betegek támogatása; szegények ingyen eltemetése. Alakult 1843-ban. Kát. Patronázs-Egyesület. Alapíttatott: 1912. évben. Egyházi elnök: Szmrecsányi Lajos, az egri érsek koadjutora; világi elnök: Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., főispán; titkárok: Halászy Caezár dr. és Maxintsák Gyula dr. Vagyona még nincs; az egyesület most szervezkedik. Foglár-intézet, Alapította Foglár György egri kanonok. Az utolsó évben 62 tanulót részesített teljes ellátásban. Gyöngyösön: Patronázs-Egyesület. Alapíttatott 1910. évben. Elnöke: Török Kálmán; igazgatói: Erlich Mihály dr. és Vargha Tivadar. Vagyona nincs. Évi jövedelme: 6—800 kor. államsegély és a tagok járulékai. Évente kiosztásra kerül körülbelül 6—800 K. Vörös-Kereszt-egylet Gyöngyös városi választmánya. Alapíttatott 1907-ben. Vagyona: 6723 korona 93 fillér. GyermeKbarát-Egyesület. Alapíttatott 1900. évben. Vezetőség: Török Kálmán elnök, Józsa György jegyző, Vargha Tivadar gazda, Havas Pál pénztáros. Célja a népiskolába járó gyermekek felruházása. A támogatás szegénységhez Minden áron be akarja bizonyítani, hogy a jótékonyság az a búzatábla, amelyikre bár a mások áldozatkészsége hordja a vetőmagot, mégis övé a termés bőségének érdeme. A Magyarország Symbolikus Nagypáholyának alapszabályaiban (amelyeket a kormány jóváhagyott) ugyanis ez áll: „a szabadkőmi- vesség filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény. Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása.“ Hanem a Nagypáholynak fen- hatósága és védőszárnyai alatt — mint tudjuk — nem kevesebb, mint 86 szabadkőműves- társaság (páholy, kör) működik az országban, mintegy 6000 taggal és ezek, önkormányzati joguknál fogva, önmaguk határozzák meg a „munkálkodásuk“ tárgyát. És ez az „önkormányzati jog“ már igy módosítja a Nagypáholy idézett alapszabály-részletét: „ha valamely páholy tagjai azt tapasztalják, hogy székhelyük társadalmában a jótékonyság terén bizonyos hiány van, a vonatkozó kérdést a páholy gyűlésén megbeszélik s ha elhatározzák, hogy miféle intézkedés megtételével, vagy intézmény létesítésével lehet a bajon segíteni, közös erővel igyekeznek mindazt foganatosítani, ami a cél érdekében szükséges. Az alapított intézmények megalkotásuk után már nem szerepelnek mint szabadkőmives alkotások, hanem átadják azokat a társadalomnak s a szabadkőművesek mint egyszerű tagok vesznek abban részt.“ Ez más szóval annyit jelent, hogy jótékony intézményeket mások is létesítenek. Muszáj a szabadkőműveseknek a hiányokat fölfedezni, és pótlásukat elhatározni? Födözzék fel és csinálják meg mások. A társadalomban létesült intézmények javarésze idők folytán úgy is a szabadkőművesség javára irható!... Hogy igy is gondolkodnak,példa reá a gyöngyösi Akác páholy. Ugyan miféle jótékony intézményt létesített ez fennállása óta ? Pedig Hevesvármegye területén igen sok a jótékony intézmény. Jelöljék meg, ha tudják, melyik az ő alkotásuk ? íme, felsoroljuk őket: Apczon: Apczi Izr. Jótékony Nöegyiet. Alapíttatott 1907. évben. Vezetőség: Reich Sámuelné elnök, Mannheim Sámuel titkár. Célja szegény nők és árvák segélyezése és szegény leányok kiházasítása. A támogatásban csak izraelita nő, vagy gyermek részesül. Vagyona 287 K 31 fill. Évenkint mintegy 70 K kerül kiosztásra. Egerben : Vörös-Kereszt-Egylet egri fiókja. Alapítási éve : 1880. Vagyona: 5992 kor. 98 fillér. (Célja: a szerinti értelemben veszem — megszólaljak, azt többféle okból nemcsak helyénvalónak, hanem kötelességemnek is tartom. Ösztönöz erre a hála érzése, még pedig elsősorban irodalmunk, közelebbről pedig városunk büszkesége, Gárdonyi Géza iránt. Lelkesedésemet, amellyel néhány év előtt írói nagyságának hódoltam, napvilágra hozván nagy alkotásaiból merített sok-sok gyönyörűségemet és okulásomat, azzal viszonozta, hogy mesteremmé lett. Sok hosszú délutánokon át folytatott beszélgetéseink alatt, feltárult előttem minden titkával az a fényes szellemi műhely, amelyből ma legtöbb szinmagyar érzés, gondolat és kifejezés árad, az idegen áramlatok ellensúlyozására, irodalmunkba. Mikor a Hajótörés-sei hozzá mentem, nem fogadta azzal a különben nagyon megérthető idegenkedéssel, amellyel a titkos drámaírók műveit szokták a hozzáértők fogadni és nem is akart átsiklani rajta egy-két jósziv- ből kelt, udvarias szólammal. Megismerte rész- letről-részletre, behatolt minden gondolatába s hogy tömörebb lett a szerkezete, hogy megrövidültek az inkább eljátszani, semmint elmondani való monológok, az már a „Bor,“ az „Annuska,“ a „Fehér Anna“ meg a többiek szerzőjének hatása. Sőt — ha egyáltalán van benne köszönet — neki köszönheti az én közönségem azt is, hogy a Hajótörést a színpadról megismerhette. Az ő barátságosan bátorító és biztató sorai, amelyeket életem legkedvesebb emlékei között őrizek, és amelyeket általános érdeküeknek tartván, országszerte ismertekké tett egy-két fővárosi napilap, eloszlatták utolsó aggodalmaimat is. A sikert tehát, amelyet munkámmal, bizonyára érdemén felül is, elértem, nagy részben neki köszönöm. De köszönöm azoknak is, akik — tehetségeiknek legjavát adva munkájukba — szinte egymással versenyezve igyekeztek gondolataimat életre kelteni, törekvésemet diadalra juttatni : az előadóknak. Nemcsak én mondom, hanem, aki látta, mindenki mondja, hogy Palágyi Lajos gárdája igazán lelkes és művészi munkát végzett. Hálás szívvel ismerem el, hogy amit Gárdonyi Géza hozzám intézett levelében mondott: „kívánom, hogy a színészek valóban művészek legyenek az ön estéjén,“ beteljesedett. Az én nagy mesterem sokszor beszélt nekem azokról a keserű tapasztalatokról, amelyeket egy-egy darabjának előadása alkalmával szerzett s amelyeknek valósággal betege lett. Ezekből fakadt akadémiai székfoglalója is, amelyben Shakespere ajkára adott mélyértelmü szavakkal tárja fel, hogy a drámaköltő álomvilágától milyen messze esik a színpad világa. Nos, én nyugodt lélekkel mondhatom, hogy ettől a leverő tapasztalattól első drámai művem előadása alkalmával megkímélt a sors, — jobban mondva megkíméltek a színészek. Vilma alakját például, akit mindenképen rokonszenvessé akartam tenni, kedvesebbnek és tökéletesebbnek sohasem álmodtam, mint amilyennek a valóságban láttam, mikor Retteghy Margit személyesítette. Egy-két jelenése valósággal az újság hatásával ragadta meg az én telkemet is, mert láttam, hogy mit adhat hozzá egy művészi képességekkel megáldott megértő lélek, érző szív ahhoz, amit az ember papírra vet. Az utólagos
