Eger - hetente kétszer, 1912

1912-06-29 / 52. szám

1912. junius 29. EGER. (52. sz.) 3 Tan kötve. Vagyona 2964 K 74 fill. Évenkint mintegy 1000 kor.-t oszt ki. Az utolsó évben 127 egyént részesített támogatásban. Gyöngyösi Jótékony Nöegylet. Alapíttatott 1874. évben. Elnök: Bori Borhy Györgyné; titkár: Csuhay Sándor dr. Célja: árvaházi gyermekek fölnevelése. A támogatás feltétele: kér. vallás és 4—13 éves életkor. Vagyona 32,166 K 37 fillér. Az egylet tiz árva részére árvaházat tart fenn. Gyöngyösi Izr. Jótékony Nöegylet. Alapítási év: 1872. Elnöke: dr. Schönfeld Horné, titkára: Erlich Mihály dr. Célja: özvegyek és árvák segélyezése, a patronázs-munka elősegítése. A támogatás föltétele: izr. vallás. Vagyona 27,333 K. Évenkint 5513 K-t oszt ki. Az utolsó évben 100 egyént gyámolított. Gyöngyösi szegények menháza. Célja: oltalmat nyújtani keresetképtelen aggoknak és elhagyott gyermekeknek. A befogadás feltételei: gyön­gyösi illetőség és vagyontalanság. A felvételt a városi tanács gyakorolja. Az intézet vagyona 185,000 K. Fehérváryné rom. kát. leényárvaháza. Alapíttatott 1884-ben. Vezetősége: Bőhm János dr. gond­nok és Török Kálmán igazgató. Az intézetbe rk. szegény és árva gyermekek vehetők fel 6 évtől 12 évig. A felvételről az irgalmas nő­vérek rendelkeznek. Az intézet vagyona in­gatlanokból áll. Az utolsó évben az intézet elemi iskolájába 160 gyermek nyert oktatást. Az árvaház 16 alapítványi növendékén kívül fizető növendékek is vannak. József Kir. Herceg Szanatórium Egylet gyöngyösi fiókja. A budapesti központ részére tagokat és adományokat gyűjt. Hatvanban : Vörös-Keresztegyiet hatvani fiókegylete. Alapítía- tott. 1889-ben. Vagyona 9G1S K 37 fillér. Hatvani Izr. Nöegy/et. Elnök: Eottenstein La- josné; titkár: Sebők Jenő. Célja: betegek ápo­lása, szegények segélyezése és gyermekek ru- házása. A támogatás nincs feltételekhez kötve. Vagyona 7000 K. Évenkint mintegy 1000 K-t oszt ki; az ntolsó évben 30 egyént gyámolított. Hatvani Első Magyar Asztaltársaság. Alapíttatott 1893. évben. Elnöke Ring József. Célja: sze­gény iskolás gyermekek felruházása. A támo­gatás nincs feltételhez kötve. Évenkint 700 — 800 K-t oszt ki. Az utolsó évben 26 gyermeket ruházott föl. • Tanügypártoló Egyesület. Alakult 1895-ben. El­nök: Koppély Géza, titkár: Csontos Alajos. Célja: szegény gyermekek segélyezése, tan­könyvekkel való ellátása A támogatás nincs megjegyzésekből látom, hogy mennyire közel jutott a közönség szivéhez. Valósággal szemre­hányásokkal illetnek lépten-nyomon, hogy Vilma miért nem lesz boldog a darab végén. A da­rab tárgyát illetőleg kedvesen naiv ez a kritika, de a művésznő legszebb diadalai közé számít­hatja. Utána mindjárt Bársony Aladár művésze­tének kell teljes elismeréssel adóznom. Nagy és nehéz feladattal küzdött meg, s nem volt egy mozdulata, nem volt egy hangja, amelyet én nem találtam volna Bogdán Kálmán jellemé­hez illőnek. Az anya szerepébe Niczkyné Hona egész szivét belevitte; maga is sírt, de köny- nyeket csalt a nézők szemébe is. Doktor János — akit mint kitűnő rendezőt is dicsért a ma­gas színvonalon álló előadás — Krussich Káz- mér szerepében szintén igen szép művészi mun­kát végzett. „Úgy érzem, hogy sohasem játszot­tam még így“ mondotta, ami mindenesetre fé­nyes bizonyítéka annak a lelkes buzgalomnak, amellyel diadalra akarta vinni a művészi tu­dására bízott ügyet. Sinkó Gizi (Etelka) kisebb szerephez jutott, de ez semmit sem von le ár­feltételhez kötve. Vagyona 500 K. Évenkint átlagosan 100 K-t oszt ki. Kát. Patronázs-Egyesület. Most van alakulóban. Iparostanonc Otthon, Most van alakulóban. Hevesen: Vörös-Keresztegyiet hevesi fiókegylete. Alapítta­tott 1881-ben. Vagyona 3092 K 83 fillér. Hevesi Iparos Jótékony Nöegylet. Alakult 1910-ben. Elnök: özv. Baghy Imréné; titkár: Dluho- polszky Bertalan. Célja: szegény iparosok se­gélyezése. A támogatás nincs feltételhez kötve. Vagyona 485 K. Évenkint átlag 204 K-t oszt ki. Legutolsó évben 15 egyént segélyezett. Hevesi Leányegylet. Alapíttatott 1900-ban. El­nök : Spitzer Irénke; titkár: Wähl Adolf dr. Célja: szegény népiskolai tanulók felruházása. A támogatás nincs feltételhez kötve. Évenkint 200 K-t oszt ki. Hevesi Izr. Jótékony Nöegylet. Alakult 1872-ben. Elnök: Spitzer Mórné; titkárBlummenthal Sán­dor. Célja: izr. betegek segélyezése és ápo­lása. Vagyona 5363 K 72 fillér. Évenkint mint­egy 800 K kerül kiosztásra. Kát. Patronázs-Egyesület. Most van alakulóban. P ásztón : Jótékonycélu Izr. Nöegylet. Alakult 1878-ban. Elnöke: Wohl Ignácné. Célja: gyermekágyas és beteg nők segélyezése; szegény leányok kiházasítása. A támogatás feltétele: izr. vallás. Vagyona 1500 K. Évenkint 250 K-t oszt ki. Pétervásárán: Kát. Patronázs-Egyesület. Most van alakulóban. Poroszlón : Izr. Jótékony Nőegylet. Alapíttatott 1903-ban. Elnök: Frank Józsefné; titkár: Pataki Jakabné. Célja: szegények segélyezése. A támogatás nincs feltételhez kötve. Vagyona 500 K. Évenkint körülbelül 200 K-t oszt, ki. A legutolsó évben 42 egyént segélyezett. Tiszafüreden: Vörös-Keresztegyiet tiszafüredi fiókegylete. Alapí­tási éve: 1882. Vagyona 136 K 16 fillér. Tiszafüredi Ifj. Filléregylet. Alakult 1901-ben. Elnök: özv. Kalavszky Albertné. Célja: elemi iskolai tanulók segélyezése ruhával és tansze­rekkel. A támogatás nincs feltételhez kötve. Vagyona 2000 K. Évente 600 K-t oszt ki. Legutolsó évben 64 tanulót segélyezett. Kát. Patronázs-Egyesület. Most van alakulóban. Verpeléten: Verpelét és Vidéke Izr. Jótékony Nöegylet. Ala­kult 1891-ben. Elnök: Herman Sámuelné. Célja: szegények és betegek támogatása; leányok ki­házasítása. A támogatás feltétele: izr. vallás. kításának művészi értékéből. Ez az újabb bi­zonyság csak megerősíti véleményünket, ame­lyet nagy tehetségéről és kiváló intelligenciá­járól alkottunk. A házmesterné szerepében ál­talános feltűnést és nagy megelégedést keltett Delli Juliska. Valósággal most volt első igazi alkalma közönségünknek, hogy kiváló értékét megismerje. Dózsa Jenő, mint mindig, most is igen komolyan vette feladatát. A beteg Bogáthy alakját valósággal művészi tanulmány tárgyává tette. Igen megnyerő volt fíogoz Imre alakítása, aki ezúttal rokonszenves egyéniségének teljesen megfelelő szerephez jutott. Oláh Ferenc, egészen beleélve magát szerepének hangulatába, igen értelmesen mondotta el Gábor Imrének észhez és szívhez szóló szavait. Kis szerepében kivette részét a sikerből Apor Sándor is és minden te­kintetben beleillettek a művészi együttesbe Szöllösi Gyula meg Polgár Gyula. De ez még nem minden, amit el kellett mondanom. A legnagyobb hálátlanságot követ­ném el, ha meg nem emlékezném a közönség­ről, amely mindkét estén olyan szépen meg­Évente 100—150 K-t oszt ki. A legutóbbi év­ben 12 egyént segélyezett. * Bizonyára ennél még több jótékony intéz­mény is van a vármegye területén; hiszen a kórházakat, a betegsegélyző pénztárakat, az iskolák kebelében működő segélyező egyesü­leteket, sőt a gyöngyösi Akác szabadkőmű­ves páholyt sem említettük. Hanem arra iga­zán kiváncsiak vagyunk, hogy a saját páho­lyukon kívül, csak e felsoroltak közül is melyik jótékony intézményt alapították Hevesvárme- gyében — a szabadkőművesek ? A hét. A színházi szezon statisztikája. A május elsejétől június 23-ig tartott szezonban összesen 65 elő­adás volt, melyből 54 esti és 11 délutáni. Az idénybérlők (az igéit 50 helyett) 51 előadást kaptak, mert csak a három Jászai-estre nem volt érvényes a bérletük. A 65 előadásból — ha jól számítottuk — 39 volt az operett, vagyis az összes előadások felénél is több. Az operett dominálását egyrészt az is segítette, hogy a délutáni előadás — egynek kivételével — mind operett volt. Az operettek között (az országos termelés is igen silány volt a múlt évben) csak öt volt az uj, de ezeken kívül több értékes, régi darabnak föl- elevenítése nagy érdeme volt az igazgatóság­nak. A Gül Baba, Bob herceg, Üdvöske, Bőr egér, Nebántsvirág stb. majdnem mind telt házat von­zott. Hátha még arra szánná magát Palágyi, hogy a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveinek világhírű operett-repertoárjából adna csak minden szezonban bármat-négyet! A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy kiadós lenne üz­leti szempontból is. A 9 vigjáték-estén öt újat láttunk, mig a 12 színmű között hét volt az uj. Igen, mert ezen a téren nálunk is, meg kül­földön is nagyobb volt a termelés, mint az ope­rettben. Az 5 szomorujáték valamennyi repriz volt, amint hogy manapság már alig van talaja a tragédia-termelésnek. Hiszen még a legremo- kebb újabb tragédiák (pld. Tardos: Nero anyja) sem tudnak gyökeret verni, annyira úrrá lett a színpadon a könnyebb műfaj. Összegezve az egészet, a 65 előadás között volt: 39 operett, 9 vígjáték, 12 középfaju dráma és 5 szomorujáték. Uj darab volt összesen: 5 operett, 5 vígjáték és 7 színmű ; vagyis összesen tizenhét újdonság került a színpadra ebben a sze­zonban. Megállapít hatjuk ennélfogva, hogy a töltötte a színházat. Hogy az ováció, amelyben részesültem, a rokonszenvnek sok megnyilvá­nulása, amellyel elárasztottak, mennyire jól esett, azt szükségtelen mondanom. De legna­gyobb büszkeségem, hogy megértettek. Mert intelligensebb és egy színpadi termék értéke­lésére hivatottabb közönség nem nézi a buda­pesti színházak bemutató előadásait sem, mint amilyen az én közönségem volt. Sőt épen eb­ben az esetben már a tárgy természeténél s a darab hangjánál fogva is, az Ítélkezésre sok­kal illetékesebbnek tartom Eger közönségét, mint a fővárosét. Ebben a véleményemben kü­lönben a helyi sajtó véleménynyilvánításai is megerősítenek, amelyekből azonban, úgy érzem, hogy sokat kell betudnom a jóindulatnak és rokonszenvnek. Mindegy. Nekem igy is becse­sek, sőt — ami most már nem az Írót, hanem az embert illeti — mindenekfelett becsesek. Tudnék még sokat mondani, de legalább ennyit — a két szép, meleg^és dicsőséges szín­házi est után — el kellett mondanom. Madarász Flóris dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom