Eger - hetente kétszer, 1912

1912-06-26 / 51. szám

2 EGER. (51. sz.) 1912. junius 26. Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Eger város szombati rendkívüli közgyűlé­sének a vásár-átlxelyezés kérdése adott némi élénkséget. Az ipartestület ugyanis az országos vásároknak vasárnapokra való visszahelyezését kérelmezte. Ezt persze sokan pártolták, még többen ellenezték. Kilenc képviselő összesen tizenegy beszédet mondott ebben az ügyben, amelyről végtére is kisült, hogy — meddő idő- fecsérelés. A kereskedelmügyi miniszter ugyanis már döntött ebben a kérdésben és kijelentette, hogy állatvásárokkal egybekötött kirakodó vá­sárokat vasárnapokra nem engedélyez. A vita ezzel elült, a kérelmet is visszavonta Strausz Sándor, az ipartestület elnöke, és igy az egész szóharc, melyet a „nembeszélők“ hangos meg­jegyzései is tápláltak, csak arról volt jó, hogy a vasárnap megöléséről, az ipari munkaszünet­ről s a vásárok jövedelmezőségéről és látoga­tottságáról cseréljék ki nézeteiket a felszólalók. A másfél óráig tartó közgyűlésnek, mely­ből egy órát a vásár-kérdés foglalt le, persze még 21 más tárgya is volt. Ezek azonban vita nélkül „mentek keresztül.“ A közgyűlésről egyébként tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti: A bibornok-érsek gyémánt-miséje. Jankó vies Dezső kir. tanácsos, polgármester előterjeszté­sére, a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy Samassa József dr., bibornok-érseket, aki július 23-án üli 60 éves papi jubileumát, ez alkalom­ból feliratilag üdvözli. Uj zene-iskola. Gáspárdy Katinka zongora­tanítónő az állami polgári leányiskola épületé­ben, a polgári fiúiskola részére épült, de még üresen álló tantermekből kettőt, zeneoktatási célokra, bérbevenni óhajt. A közgyűlés évi 300 kor. bérösszegért a kérelmet teljesíti, azonban csak addig az ideig, mig a polgári fiú iskola létesül. Utca-épités. A Korona-, Görög- és Karéj-utcák csatornázási munkálataival a tanács Reiner Soma vállalkozót bízta meg. A közgyűlés ezt tudomásul vette. A város területén levő kera- mit-utcaburkolatok fenntartását vállalatba adja a város. A jótállási idő ugyanis lejár és az Angol Aszfalt-Társasággal kötött szerződés értel­mében, ez a társaság köteles a fenntartást 25 évre elvállalni □ méterenkint 25 fillér évi egységárban. A közgyűlés ezt a jogát most ér­vényesíteni kívánja. Az alapítványi női kórház alatt elvonuló közcsatorna költségeit egyelőre a rendelkezési alapból folyósította a képviselő- testület. Vavrik Gábor adománya. Vavrik Gábor nyug. külügyminiszteri tanácsos évenkint 200 K-t szokott küldeni a városi Menház-alapnak. Ez az adomány az idén is megérkezett, amiért a közgyűlés köszönetét nyilvánította. A harmadik orvosi állás. A belügyminiszter a harmadik városi tiszti orvosi állás betöltését rendelte el. A közgyűlés, mielőtt ebben az ügy­ben érdemlegesen intézkednék, fölhívta a tiszti főorvost, hogy készítse el az ügybeosztást és azt tárgyalás végett mutassa be az egészség- ügyi bizottságnak. A gyám pénztári számadás. Az 1911. évi gyám­pénztári számadást elfogadták. A tartalékalap 3619 K 10 fillér jövedelméből 3000 koronát az elhagyott gyermekek gondozására fordít a közgyűlés. Telek-ügyek. Az eger—putnoki vasút építési fővállalatának a kért parcellázási engedélyt megadta; Palácsik Jenővel és Majoros Jánossal közterület eladási ügyben, Szász György és nejével pedig telek-ajándékozási ügyben kötött szerződést elfogadta a közgyűlés. A farkasvölgyi hid. A farkasvölgyi hid építése 2735 K-ba kerül. A közgyűlés a Reiner Soma építkezési vállalkozóval kötött szerződést jóvá­hagyta. Szabadságolások. A városi tisztviselőknek a kért nyári szabadságidőt megadta a képviselő- testület és megbízta a polgármestert, hogy a szabadságolások időpontjára és a helyettesíté­sekre nézve a saját hatáskörében intézkedjék. Az iparostanonc-iskola felügyelő-bizottsága. A köz­ségi iparostanonciskola felügyelőbizottságának megbízatása az idei tanévvel lejárt. Az uj fel­ügyelőbizottságba Babocsay Sándor, BalkayBéla, Balkaylstván, Barthos Károly, Eichbrunn József, Fügedy János, Fógel Ágoston, Gáspárdy Gyula, Gönczy Károly, Gröber Ferenc, Grünvald Fe­renc, Hibay György dr., ifj. Hám Lajos, Járó Sándor, Kalmár Gáspár, Károly János, Meilin- ger Ödön, Mlinkó István, Nagy Péter, Puskás Lajos, Ruzsin Bertalan, Strausz Sándor, Koll- mann János, Tóth Ágoston, Ungár Ignác és Weinberger Zsigmond városi képviselőket vá­lasztották meg. A vásár-átheiyezés. Az ipartestület az orszá­gos vásároknak vasárnapra való visszahelye­zését kérte. A közgyűlés Nagy János, Nagy János dr., Dutkay Pál, Strausz Sándor, Károly János, Hanák Gyula, Mélypataki Ignác, Bodó József és Milizer Gyula képviselők hozzászó­lása után a kérelem felett napirendre tért, mert a kereskelemügyi miniszter ezt a vásár­áthelyezést úgy sem engedélyezné és mert a kérvényt az ipartestület elnöke visszavonta. Apróbb ügyek. A Szépasszonyvölgy-utcában egy uj villamos lámpa fölállítását rendelte el a közgyűlés; Pogonyi Jánost és társait eluta­sította azzal a kérelmükkel, hogy a Szarkáson általuk csináltatott kút költségeihez a város járuljon hozzá; az iparostanonc-iskolában a jövő tanévre egy uj, párhuzamos III. osztály felál­lításához hozzájárult, és erre a célra 800 K államsegélyt kér; Portkó József iparostanonc- iskolai szolga az uj osztályok ellátásáért fizetés- emelést kért, elutasították ; végül pedig a kép­viselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy Kál köz­ség julius hó 29-én pótvásárt tarthasson. A közgyűlés egy illetékességi ügynek el­intézésével ért véget. Jegyzetek egy könyvről. Egy könyv jelent meg a napokban több ezer példányban, amelynek cime „Nyílt interpel­láció a belügyminiszter úrhoz a magyarországi sza­badkőművesség állami- és társadalomfelforgató törek­vései ügyében.“ A könyv szerzője a már hasonló irányú munkásságával is kitűnt Miklóssy István főgimnáziumi tanár. Hála Istennek, hogy már ennyire vagyunk, hogy már végre csakugyan megmozdulni érez­zük katolikus társadalmunkat, hogy készüljön a nagy ellenségnek, a szabadkőművesség sírjá­nak megásásához. E mozgalomnak egyik derék jelét látjuk ebben a könyben, amelynek elején megtaláljuk az osztrák-magyar szabadkőműves­ség történetének vázlatát, majd a mi jeles kő­műveseinknek állam- és társadalomfelforgató törekvéseit, igaz megvilágításban. Miklóssy eddig megjelent művéiben már minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a páholyok politizálnak, vallási kérdésekkel foglalkoznak, ellenségei a militarizmusunk és a magyar királyi trónnak, így tehát működé­sük a nemzet ősi alkotmányára nézve fölötte veszedelmes. Ebben a munkájában, a szabadkő­műveseknek az állami és társadalmi élet rend­szerére nézve káros „kanalazását“ mutatja be és festi le élénk színekkel, hiteles adatot hi­teles adatra halmozva. Mindenekelőtt kutatja a szabadkőműves­ség alkotmányában (ami miniszteri jóváhagyást nyert) azt a passzust, amely megengedné a há­rompontosoknak az ilyen hitvallások és törek­vések keresztülvitelét, mint: „Igenis összees­küszünk ez ellen a rend ellen! (a mai társa­dalmi rend). Amennyi erőt a V. E. N. É. (vagyis a Világegyetem nagy Építőmestere) belénk oltott, annyi erővel küzdünk az össze- rombolásán“ (Kelet 1911. szeptember). E hit­vallásra építve bátran mondhatjuk, hogy a szabadkőművesség a fennálló „állami és tár­sadalmi rendszerrel szemben egészen elütő uj és önálló állami rendszert“ képvisel. Forra­dalmi társaság az, amelynek olyan alapsza­bály-pontja, amely az ilyen nagy képű szóla­mokat megengedné, egyáltalán nincsen. A legközelebbi múltban hangzott is már el a magyar parlamentben egy interpelláció­féle beszéd ebben az ügyben, mely alkalommal az akkori belügyminiszter a következőket mondotta a hozzá intézett beszédre: . a magyarországi szabadkőművesség működésében semmi kifogásolni való nem található.“ Persze, hogy is szaladgált volna őnagyméltósága az akkori belügyminiszter konkrét adatok után? Ha utánna nézett volna — majd talált volna ott elég kifogásolni valót!! Fel is hangzott berkeikből az örömének egyszerre! A „Kelet11 egyik száma ezt irta akkor erről a dologról. „Kaptak ugyan később választ a klerikális lova­gok a miniszterelnöktől mint belügyminiszter­től, ezt azonban alig teszik ki az ablakukba bok­rétának; mig viszont a kormányelnök ezen nyilatkozatával úgy finom Ízlésének, valamint minden elismerésreméltó törvénytiszteletének igazán fényes tanújelét adta.“ (No meg is ér­demelte a belügyminiszter ezt a dicséretet!) A belügyminiszter állításával szemben az érdemes szerző a következő súlyos argumentu­mokkal bizonyítja a hárompontosok káros be­folyását az állami és létező társadalmi rendre, — nem a levegőből, hanem saját Írásaikból szedve azokat. Kelet (hivatalos lap) 1910. novemberi szá­mából. A Martinovics-páholy 1910. okt. 21-én tartott munkáján Diner-Dénes József testvér a szabadgondolkodók Brüsszelben tartott nem­zetközi kongresszusáról tett jelentést. Előadó nem árul el titkot, ha elmondja, hogy a por­tugál események első szálai itt szövődtek. A portugál királyságot valóban a szabad- kőműves szellemű köztársaság váltotta föl, ami a .‘.-osoknak céljaik kivitelére sokkal alkalma­sabb kormányforma az alkotmányos királyság­nál . . . Ugyancsak a Keletből idézi a következőket: „ . . . sokan vannak, akik a szabadkőmí- vességben javító intézményt látnak. Némely iratunkból néha az a felfogás látszik kicsil­lanni, hogy a szabadkőmívesség célja, a profán egyéneket s a profán társadalmat megjavítani, korrigálni, mintegy eltüntetni a felületről a hi­bákat. Ezzel vág össze az a tény is, hogy a páholyok működése sokáig a jótékonyságban, a karitativ tevékenységben merült ki. De meg­győződésem és összes forrásaink tanúsága sze­rint ez a szabadkőmívességnek durva félreértése. A szabadkőművesség nem a profán társadalom kedvéért van, mint a jótékony egyletek. Nem a profán társadalom bajait akarja meggyógyí­tani, hanem merő oppositió gyanánt a profán állami és társadalmi rendszerrel szemben egé­szen elütő, uj és önálló állami rendszert kép­visel. Nem a profán állami és társadalmi rend­szert akarja tehát megfoltozni, hanem az em­bereket ebből ki. és a saját rendszerébe fele­melni célja a szabadkőművességnek . . .“

Next

/
Oldalképek
Tartalom