Eger - hetente kétszer, 1912

1912-06-19 / 49. szám

4 EGER. (49. sz.) 1912. junius 19. Primiciák. Az idén fölszentelendó ujmisés lelkészek közül öten Egerben mutatják be az Urnák első szentmiséjüket, és pedig Dankó Endre és Száz Károly a főszékesegyházban, junius 28- án (reggel 8, illetve 9 órakor); Képes József és Mannó János az irgalmas nővérek zárda­templomában, junius hó 28-án (reggel 7), illetve 29- én (reggel 8 órakor), és Urbán Gyula a ciszterciták templomában, junius 30-án. Az áll. föreálisk. érettségi vizsgálatai ma fejeződtek be. Az eredmény a következő: je­lesen érett: Bauer Henrik, Herf Pollini József és Szőke Lajos; jó érett: Bubelinyi Sámuel, Klein Jenő, Klein Sándor és Salamon Gábor; egyszerű érett: Brieger Aladár, Klein Viktor, Kulcsár Bernát, Péczeli Antal, Simon József, Stern Ármin és Szalay Gusztáv. Egy jelöltet két hónapi ujrakészülésre utasított a vizsgáló bizottság. Tanév-zárás az állami polgári leányiskolá­ban. Az egri állami polgári leányiskolában szombaton, junius hó 15-én kezdődtek és 18-án végződtek a rendes osztály-vizsgálatok, mig a magánvizsgák 19-én és 20-án lesznek. A Te Deumot junius 25-én tartják, mely után dél­előtt 9 órakor évzáró ünnepség lesz gazdag és értékes műsorral, amelyen magyar, német és francia nyelven szavalnak, daljátékot ad­nak elő és énekelnek a növendékek. A 16 pontból álló műsort két zeneszám és az ének­karnak két éneke is élénkíti. Ugyancsak az évzáró ünnepség keretében osztja szét a jutal­makat is Szétsényiné Gyürky Ilona igazgatónő, aki ez alkalomból beszédet intéz a növendékekhez s az ünnepségen résztvevő közönséghez. A hevesi tűzoltók ünnepe. Vasárnap dél­előtt lélekemelő ünnepség volt Hevesen, ahol az önkéntes tűzoltó egyesület ünnepelte fenn­állásának 30 éves jubileumát. Az ünnepség hálaadó istenitisztelettel kezdődött, majd a városház földíszített udvarán díszközgyűlés volt, amelynek keretében Majzik Viktor alispán a tűzoltó testület 9 legrégibb tagjának átnyúj­totta a király ajándékát, a 25 éves szolgálati díszérmet. A közgyűlésen Remenyik Endre dr. egyesületi elnök és Maczky Emil országgyűlési képviselő méltatták a jubiláló egyesület három évtizedre visszanyúló érdemes munkásságát. A díszközgyűlést bankett követte, amelyen Remenyik István dr., Majzik Viktor, Jászberényi Miklós és mások mondottak lelkes pohárkö­szöntőket. Évzáró-ünnepély. A siketnémák helybeli in­tézetében junius 21-én (pénteken) délelőtt 9 órakor lesz az évzáró-ünnepély, melyen az érdek­lődőket szívesen látja az intézet igazgatósága. Ugyanakkor nyílik meg a növendékek rajz- és kézimunka kiállítása is, mely vasárnap délig díj­talanul megtekinthető az intézet földszinti helyiségeiben. Pusztító zivatarok. A lefolyt héten nagy és pusztító zivatarok voltak a Mátrában, sőt a vidék is sok kárt szenvedett a heves viha­roktól, záportól és jégesőtől. A szűk völgykat­lanba épült Ecséd községet például a múlt va­sárnap valósággal elöntötte a viz, mely a há­zakba is behatolt és a szőlőültetvényekben is óriási károkat okozott. A kár csaknem meg­haladja a 100,000 koronát. Csütörtökön Dor- mánd községben a villám egy pajtát gyújtott föl, a benne meghúzódó bojtárfiut pedig a bir­káival együtt agyonsujtotta. Apró krónikák. Szerencsétlen esés. Gyöngyö­sön Kozma János gyöngyöshalászi fuvaros lovai megbokrosodtak és a vadul vágtató állatok fé­kezése közben Kozma oly szerencsétlenül esett le a kocsiról, hogy a fején súlyos sérüléseket szenvedett. — Relytélyes halott. Tiszafürednél egy 19 év körüli fiatal földműves legény hulláját vetette partra a Tisza vize. Kilétét nem tud­ják és azt sem, hogy miként került a vízbe. — Vita a szőlőben. Gyöngyösről jelentik: az öreg Benei János földműves a szőlejében összeszó­lalkozott a szomszédjával. A vita hevében a fejszét is fölhasználták argumentumul, aminek az lett a következménye, hogy Benei Jánost a mentőknek kellett elszállítaniok a kórházba, mert a fején és karján a fejszecsapások vesze­delmes sebeket ejtettek. Színház. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy pénte­ken csak jó félháza volt az Essex grófnak, amely­ben Jászai Mari Erzsébet királynőt játszotta. Igaz, hogy ez a közönség azután roppant lel­kesedéssel ünnepelte a nagy tragikát, ki az öregedő, de a még mindig ifjú szivü királynő lelki küzdelmeit, féltékenységét és fölháboro- dását csodás művészettel állította elénk. És ezt a roppant erejű női lelket úgy alakította, hogy semmiben, egyetlen vonásban, egyetlen árnya­latban sem emlékeztetett a passzív Stuart Má­riára. A színésznő teljesen eltűnt úgy, hogy csak Erzsébetet láttuk. A címszerepben Apor ért el nagyobb sikert; különösen az erősebb kitörésekben volt jó. Igen szépen érvényesült a Verő Janka(Ruttland grófnő) képessége és tudása is. Oláh Ferenc (Burleigh), Niczkyné (Lady Nothingham), Dózsa (James Ralph) stb-stb. mindnyájan jót nyújtottak és úgy egyen- kint, mint összesen, méltó keretet adtak a Já­szai Mari játékának. A Jászai Mari vendégszereplésében bizonyos fokozatosság érvényesült, mert szombaton Bor- giajLucretia címszerepében lépett föl. Lucretiaa Borgiáknak egy incestusos, sokszoros gyilkos nő-tagja, aki egyúttal rajongója a szülői szere­tetnek. Végzete az, hogy akaratlanul megmér­gezi a saját fiát is, aki viszont leszúrja azt a hírhedt történelmi alakot, akinek szenvedélye volt a gyilkolás. Az anya csak haldokolva vallja meg Gennaronak, hogy ő az anyja. A darabban alig marad élve egy-két szereplő s Victor Hugo mindent kihasznál, hogy minél nagyobb ellen­tétekkel kösse le a figyelmet. (A III. felvonás orgia-jelenetébe a De profundis zendül bele s a dorbézolók előtt szerzetesek jelennek meg, koporsót hozva minden egyesnek.) E romantikus dráma borzalmas légkörében legborzalmasabb maga a hősnő, aki nem tud meglenni bűn nélkül. A legocsmányabb szen­vedélyek váltakoznak a legnemesebb anyai sze­retet nyilvánulásaival pillanatról-pillanatra. És e változásokat oly valószínűvé, oly természe­tessé teszi Jászai Mari, hogy nem látunk benne senki mást, csak — Borgia Lucretiát. Part­nere ismét Apor volt, aki most nem ütötte meg a mértéket úgy, mint előző nap, bár kitörései hatásosak voltak. Gubettát Bársony, Ferrara hercegét Oláh játszotta gondos tanulmány alap­ján. A közönség zsúfolásig megtöltötte a szín­házat és szokatlan nagy lelkesedéssel ünne­pelte Jászai Marit, valamint általában a többi szereplőt is. Vasárnap este a Babuska ment jó félház előtt, szép előadásban, mig hétfőn A kis kávé­házat, Tristan Bernardnak, pompás vigjátékát mutatták be. A gyámoltalanságok humoristája pompás alakot csinált az Albert pincér sze­mélyében, aki majdnem egy milliót örököl s mikor ezt megtudja a gazdája, nagy fizetéssel és óriási vinkulummal 20 évre szerződteti Al­bertet. Albert örül a szerencséjének, de nem hagyja ott gazdáját és nem fizeti meg neki a nagy bánatpénzt akkor sem, amikor örökségé­ről értesül és vagyonát átveszi. A nagy va­gyonú pincér ferde helyzetéből egyik komikum a másik után fakad és végre kedvező megol­dást nyer, mert Albert elveszi a kávéházas leányát, Ivonne-t, akit már régen szeret. Az előadás, melyet Doktor János rendezett általában jó, gördülékeny volt. Rogoz az Albert szerepében sok, jól megérdemelt tapsot kapott; egyébként az effajta szerepekben vannak leg­nagyobb sikerei. Philibertet, a kávést, Bátori játszotta a nála megszokott elevenséggel. Ki­sebb szerepekben igen sikerült alakítást kap­tunk Doktortól (Bigredon), Túri Marosától (Ed- vige), Verőtől (Berangére), Bársonytól (Gastounet) és Aportól (tábornok). A közönség jó félházat töltött meg. Műsor: Szerdán . . . Nebántsvirág. Operett. Csütörtök (bérletszünetben) Hajótörés. Színmű. Pénteken . . . Hajótörés. Színmű. Szombaton . . Makrancos hölgy. Vígjáték. Vasárnap este . Cirkusz. Operett. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 4353/1912. sz. HIRDETMÉNY. Közhírré tétetik, hogy az 1912. évről szerkesztett III. Oszt. kereseti adó a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadatott. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 18-tól 8 napi közszemlére tétetik ki, hol azt — az előírt hivatalos órák alatt — min­denki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat: a) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adóval a kivetés évében első ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1912. junius hó 16-án. Derszib Ödön, v. főszámvevő. IRODAI FOGALMI ÉS FEHÉR IRÓPAPIROK különböző súly- és minő- — .....ségben, továbbá — ­L >EVÉL>B0R1TÉK0K többféle nagyságban és minőségben nagy válasz­tékban, bármily mennyi­ségben jutányos árakban = beszerezhetők az ■ ... ­Egri érsekilyc. ke- és könyvnyomdában. irdetések A jutányos áron m felvétetn k a kiadóhivatalban. Eger, 1912. Az érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom