Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-12 / 47. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre .......... 5 » N egyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények '• intézendők. Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 47. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. Szerda, junius 12. Közgyűlések. Eger, 1912. junius 11-én. Szombaton Egerváros képviselőtestülete, hétfőn pedig Hevesvármegye törvényhatósága tartott közgyűlést. Amott 117 ügyet intéztek el, csekélyebb érdeklődés mellett, szép csöndben, az elnöki csengetyü szórványos szereplése mellett; emitt 631 ügyet «dolgoztak föl» állandó zaj, zene-bona és az elnöki csengő állandó használata mellett. Hogy pedig senki félre ne értsen, megjegyezzük, hogy a vármegyegyűlés harmadfél órájából legföljebb 25—30 perc esett 631 ügyre, a két órát pedig a politika foglalta le; a magas politika, amely miatt a 8. pontnál kátyúba jutott a tárgyalás. Az első hét pontot még figyelemmel hallgatták meg, de a 9. tételtől a 631. tételig igazán nem tudhatja senki, hogy mit határozott a törvényhatósági közgyűlés, mert 15 perc még arra is alig lehet elegendő, hogy a tárgyjegyzéket fölolvassák. Pedig ezen felül előterjesztések is voltak, a határozatokat is ki kellett mondani! Ez a 15 perc és a negyedóra alatt földolgozott 623 tárgy jellemző a köz- igazgatásra, amelynek tisztviselői kara ily módon tisztán a saját lelkiismeretére utáltán dolgozik, vagy nem dolgozik. Érdemes továbbá annak megállapítására is, hogy apolitikatöbb embert hoz össze, több embert érdekel, több embert tüzel föl, lelkesít, vagy keserít el, mint a vármegyének 600-nál több kisebb-nagyobb, fontos vagy kevésbbé fontos ügye! Bizonyos ugyanis, hogy a 300 bizottsági tag — tisztán csak a politika miatt sereglett össze s mikor a politika megette az időt, kifárasztotta a lelkeket: el is széledt úgy, hogy a tulajdonkópeni tárgyalásra alig maradt ember. Nem lehet tagadni, hogy a kormányra nézve nem csekély jelentőségű a tegnapi politikai határozat, mely 152 szavazattal 126 ellen, vagyis 26 szótöbbséggel bizalmatlanságot szavazott a Lukácskabinetnek. Jelentős e határozat, mert első és mert Hevesvármegyéből megy; Hevesből, amely a kiegyezés óta folyton vezetett az ellenzéki politikában, de amelyben két év óta a munkapárti többség diktált. Most fordult a kocka és Dobó vármegyéje ismét fölemelte tiltakozó szavát a kormány politikája, vagy inkább parlamenti eljárása ellen. A munkapártot készületlenül találta a bizalmatlansági indítvány, amit az is bizonyít, hogy ő maga később terjesztettbe bizalmi indítványt. A szervezetlenség' és az elbizakodottság, (amely a munkapárt soraiból trombitaszóval felelt az ellenzék lelkesedő Kossuth-nótájára,) no meg a mai parlamenti állapot nagy csapást mért a vármegyei munkapártra, amelyet ily meglepetésszerűen leszavaztak... Leszavazott pedig az az ellenzék, amely csak akkor tud összetartani, ha . . . ardet kealegon. . . Egyébként a régi jó világot juttatta eszünkbe a tegnapi megyegyűlés; azt a világot, amikor a vármegyék értekezletei valóságos kis országgyűlések voltak. Igen; nálunk is olyan fülsiketítő zaj volt tegnap, mint az ország- gyűlésen; itt sem lehetett szót érteni, akárcsak a parlamentben; nálunk sem törődtek mással, egyedül csak a politikával, — akárcsak az országgyűlésen ... Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, junius hó 8-án délelőtt 10 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, amelynek szokatlanul sok volt a tárgya (117) és a szokottnál is kevesebb a résztvevője (37). Hanem azért hiba nem esett a tárgyalás során. Egy-két hozzászólás, itt-ott egy kis zaj és elnöki csöngetés ékelődött az előadói javaslatok közé, egyébként pedig ment minden, mint a karikacsapás. Délelőtt féltizenkettőre már az egész napirend le- tárgyalódott. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Az „EGER“ tárcája. A lagúnák városa felé. — Az egri főgimnázium tanulmányútja. — Május hó 11-én reggel az egri kát. főgimnázium 29 tanulója és 8 tanára tanulmányi kirándulásra indult. A lelkes kiránduló csapathoz Eger intelligens társadalmából még tizenketten csatlakoztak és így, összesen negyvenkilencen vállalkoztak a teljes kilenc napot kívánó, tanulságos utiprogramm lebonyolítására. Az idei kirándulás az egri kát. főgimnázium kilencedik tanulmányútja volt s azt elmúlt tíz év programújában Salgótarján bányatelepei: Nádasd, Ózd és Diósgyőr hatalmas vasmüvei; Kassa s a szádelői völgy, meg az aggteleki barlang csodás és sokszor nagyon is vadregényes szépségei; a „Magyar tenger“ s a Dunántúl történeti, művészeti és néprajzi nevezetességei; a Magas Tátra s a dob-inai jégbarlang; Bécs, Pozsony és Esztergom; Máramaros bányái s a felső Tisza érdekes vidéke; Szeged, Temesvár, Al-Duna Ada-Kaleb, Herkulesfürdő és Arad szerepelnek. Úgy térre, mint időre, nem különben a Programm gazdagságára és változatosságára nézve — az idei kirándulás méretei nagyon is kibővültek az előző éviekhez képest; a sok fáradsággal és áldozatos lelkesedéssel szerzett tanulságok azonban szépen kiegészítik az eddig gyűjtött ismereteket s belőlük épül föl a látni, figyelni és összehasonlítani tudó ifjúi lélek számára a legmaradandóbb szellemi kincsesház értékes palotája. Mielőtt a tanulmányi kirándulás részleteivel megismertetném a olvasót, szükségesnek tartom följegyezni, hogy az egri főgimnázium tanári kara már akkor ismerte e tanulmányutak megbecsülhetetlen értékét, amikor ezt felsőbb rendeletek még nem is hangsúlyozták. A kiránduláshoz szükséges pénz előteremtésére az egri főgimnáziumban már rég megalakult a kirándulási takarékpénztár, amit a szaklapok később annyi buzgalommal ajánlgattak. Perényi Kandid tanár ennek a szervezője, akinek buz- gósága és lelkesítése lehetővé teszi, hogy szeptembertől májusig a szegényebb viszonyok közt élő tanulók is szép összeget tudnak gyűjteni. Az arra érdemes szegény sorsú tanulók a kirándulási alapból s az ismeretterjesztő előadások jövedelméből kapnak segélyt. Az idén például 6 tanuló részesült 205 korona segélyben ! Indulás előtt egy héttel minden résztvevő utiprogrammal, részletes utasításokkal és térképekkel ellátott füzetet kap kézhez, hogy a tanulmányút részleteit előre megismerhesse és előzetesen tanulmányozhassa. A legfontosabb látnivalókról, az út művészi, ipari, néprajzi, történelmi, földrajzi szempontból érdekesebb állomásairól külön, képekkel illusztrált, előadást is hallanak a tanulók. Itt Mátrai Rudolf főrendezőé a legnagyobb szerep, aki tanártársaival heteken keresztül buzgólkodik azon, hogy a kirándulás erkölcsi és tudományos színvonala biztosíttassék. Tanulmányi kirándulásunk útiránya Eger— Budapest—Fiume—Abbázia—Yenezia—Graz — Semmering— Wiener-Neustadt—Sopron—Szombathely—Győr—Budapest—Eger volt. Időtartama május hó 11—19. Az egész tanulmányút középpontja Venezia volt, ahol két teljes napot töltöttünk. Egerből május hó llén reggel 6 óra 12 perckor indultunk el. Régi ismerőseink az Eged, A
