Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-12 / 47. szám
2 EGER. (47. sz.) 1912. junius 12. Napirend előtt. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága erélyes bangón kelt ki a minap az eger—füzesabonyi vasúti vonalon krónikussá vált bajok és hiányok miatt. Tisztességes kocsikat, jó menetrendet és a vonatok közlekedésének alkalmasabbá tételére, a makiári állomáson vasúti kitérő építését követelte. Az ország legjövedelmezőbb vicinális-vonalainak egyike ennyit csak megérdemel! Eger város közönsége is ezt a nézetet vallja, mert az állandó választmány hasonló szellemű felírat küldését javasolta a kereskedelemügyi miniszterhez, és a közgyűlés ezt elfogadta. Számadások. A napirend egy köszönőlevél tudomásul-vételével kezdődött. Özv. Tanc;a Lajosné irta a hozzá intézett részvétiratért. Ezután nem kevesebb miut 48 különféle alap és alapítvány 1911. évi számadását fogadta el a képviselőtestület. Utca-rendezés, építkezések. A Homok-utca kiépítetlen szakaszának rendbehozatala 12,000 K-nál nagyobb költséget igényel. Az utcát kisajátítások nélkül nem is lehet rendezni. Sokan, jogosulatlanul, kisebb-nagyobb területeket foglaltak el az utcából. Ezeket is vissza kell szerezni. A közgyűlés az ügyet, az előintézkedé- sek megtétele végett, visszaadta a tanácsnak. Stetz József nyíregyházai vasöntő, ipartelep céljaira, közterületet óhajtott bérbe venni a várostól. Minthogy időközben már szerzett magának telket, ez az ügy lekerült a napirendről. A kövezetvám-bizottság javaslatára, négy kocsibejáró építését rendelte el a közgyűlés a Szala- part-utcai lakóházak .előtt. Az Árpád-utca szabályozására vonatkozó szakosztályi tervezetet elfogadták; a Kigyó-utcában, az ottani háztulajdonosok költségére, 1 m. széles aszfalt-gyalogjáró építését engedélyezték ; a Kossuth-térre torkolló Névtelen-köznek aszfaltozását pedig elrendelték. Elrendelték a Kisvölgy-utcánák makadámmal való kiépítését is. Itt jegyezzük fel, hogy a közgyűlés tudomásul vette a tanácsnak azt a jelentését, hogy a gazdasági udvarban épített kocsiszín költségeit egyelőre a rendelkezési alapból fedezte és az erre megszavazott kölcsönt majd akkor veszi föl, ha a megdrágult pénzviszonyok megváltoznak. Fizetési ügyek, Bakonyi Gergely helypénzfel- ügyelő jutalmat, Csank Béla vámfelügyelő drágasági pótlékot kért; elutasították. Bayer Henrik és Braun Károly városi tanácsosok, továbbá Radler Frigyes fogyasztási ellenőr és Tumli Kálmán városi Írnok Il-ik, valamint Fridi Gyula rendőrkapitány és Barchetti Lőrinc rendőrségi iktató I-ső ötödéves korpótlékát folyósították; Huszár János vámőr napi 2 K helyettesítési díját nem emelték; Kiss Alajos iparostanonc- iskolai rajztanítónak egy havi fizetését előlegezték és Hanák Gyula városi főjegyző előterjesztésére, föliratot intéznek a belügyminiszterhez, hogy a városi tisztviselőknek is adják meg azt a családi pótlékot, amit az állami tisztviselőknek megadnak. Bérletek. Holländer Bernát 200 K évi bért ajánlott föl a Kossuth-térea és a Hal-piacon gyümölcs-árusításra szánt közterület átengedéséért; elfogadták. Pető Ignác a halpiaci 7. és 8. számú bolthelyiségeket bérbevette, tudomásul vették. Kristó György cukorkaárus a Kossut-téren vásári bódé felállítására kért engedélyt; nem adták meg; Zsolczer Ferencné- nek megengedték, hogy a Kaszinó épülete előtt tovább is árusíthassa cukorkáit és gesztenyéjét, azonban fölhívták a rendőrkapitányt, hogy ezen a helyen a köztisztaság föntartására gondot fordítson. Kakukk Ignác, a városi alsómalom bérlője azt kérte a várostól, hogy a mostani 1600 K évi bérösszegért újítsák meg vele a bérleti szerződést, mert ő költségesebb beruházásokat óhajt a malmon eszközölni. A kiküldött bizottság megállapította, hogy az óhajtott beruházások a malom üzemképességének fokozására vonatkoznak és igy nem befolyásolhatják a bérletet, amely annyira csekély, hogy a város ilyen árért nem kötheti le szabad-rendelkezési jogát. A közgyűlés Kakukk Ignác kérelmét elutasította és az uj bérletre nézve a bérlet lejártakor, 1913-ban fog intézkedni. A patakmeder sank és kavics termékének kiaknázási jogát, mint legtöbbet ajánló, Pavlik Ágoston építkezési vállalkozó vette bérbe évi 600 koronáért. A bemutatott bérleti szerződést elfogadták. A fiú internátus. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület — mintár jelentettük — arról értesítette a várost, hogy hajlandó Egerben 100 középiskolai tanuló részére fiú inter- nátust fölállítani, ha a város ingyen telket ad hozzá, az építésre amortizációs kölcsönt vesz föl, amelyet majd az Egyesület törlesztene, és ha az internátus egyéb fenntartási szükségleteihez is hozzájárul. A közgyűlés mindössze az ingyen telket ajánlotta föl. A műtrágyagyár. Czvek László műtrágya- gyára fölépült, de nem sok a köszönet benne. Egyszerűen sem a célnak, sem a szerződésnek nem felel meg. A közgyűlés bizottságot küldött ki a gyár ügyeinek megvizsgálására azzal az utasítással, hogy a megállapítandó viszonyokhoz képest vagy a gyár megszüntetésére, vagy a szerződés betartására nézve tegyen javaslatot. A bizottság tagjai Bayer Henrik városi tanácsos elnöklete alatt: Bárány Géza városi mérnök, Glósz Kálmán dr. tiszti főorvos, Szokolay Lajos tiszti ügyész, Hibay György dr. gyógyszerész és Fügedy János építkezési vállalkozó. A helypénzszedési szabályrendelet. Végre dűlőre jutott a helypénzügy rendezése is. A közgyűlés kimondotta, hogy a termelők a piacra szállított áruik után nem fizetnek helypénzt; az árusítással Üzletszerűen foglalkozók eddigi apróbb helypénzét 10 fillérre egészítette ki; a helybeli iparosokra nézve pedig megállapította, hogy heti vásárokon a negyed részét, országos vásárokon p,jdig a felét fizetik annak a helypénznek, melyet a vidéki iparosok fizetnek. Telek-ügyek. A napirendre tűzött 11 közterület-vásárlási ügyben Tóth Mihály kérelmét elutasította a közgyűlés, a többire nézve pedig úgy intézkedett, hogy a III. Ízben tárgyalandó kérelmeket julius hó 6, az I. és II. Ízben tár- gyalandókat pedig a julius hó 20 án tartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki. A bérkocsisok kérelme. A bérkocsisok a bérkocsi-szabályrendelet módosítását kérik. A kövezetvám-bizottság már tárgyalt velük, de nem akarják elfogadni a vámdijakra nézve fölajánlott átalány-összegben való kiegyezést. A közgyűlés bizottságot küldött ki az egyezkedés megkísérlésére. A munkásházak ügye. Az egri munkásházak építése ismét halasztást szenved. A földmive- lésügyi miniszter csak most hozta tudomására a városnak, hogy a maga részéről is hozzájárul az építés költségeihez. Közben azonban Pavlik Ágoston vállalkozó az építés alól való fölmentését kéri, mert a napszám árak, az egyezség megkötése óta, 40%-kai emelkedtek, az anyag is drágább és igy nem képes az olcsón elvállalt munkát teljesíteni. Ehhez járul, hogy az uj építkezési szabályrendelet követelményeinek, mely most lépett életbe, az építési tervek nem felelnek meg. Tehát ezeket is módosítani kell. A közgyűlés ennélfogva Pavlik Ágostont fölmentette vállalkozása alól és a munkásházak uj terveinek és költségvetésének elkészítését elrendelte. a Bükk és a Mátra tetői lassanként eltűntek szemünk elől és kitárult előttünk az Alföld végtelennek tetsző síksága. Majd a Cserhát nyúlványai között, erdőktől övezett festői vidéken folytattuk utunkat Aszódon, Besnyőn, Gödöllőn át a Rákos patak völgye felé. Innen kezdve villák, nyaralók szegélyezték a pályát, mig végre elénk tárult Budapest. Itt kilenc órát töltöttünk, amit a főváros legfőbb és legforgalmasabb útvonalainak megtekintésére fordítottunk. Megnéztük a Nemzeti Muzeum ásványtárát és a Dunapartot. A földalatti villamoson a Városligetbe rándultunk ki, ahol a délutánt a millenáris emlékmű, a Mezőgazdasági Muzeum gazdag gyűjteményeinek és a Feszty-féle körképnek megtekintésével töltöttük el. A millenáris emlékmű hatalmas szobrászati és építészeti arányai, a Mezőgazdasági Muzeum különböző stílusú és mégis harmonikus épület- csoportjai, Anonymusnak, Béla király névtelen jegyzőjének érdekes szobra, a „Magyarok bejövetele“ c. körkép meglepő szépségei és saját- szerű technikája, a liget virágszegélyes séía- utai s a Stefánia-út színes kocsikorzója soksok szép impresszióval gazdagították a tanulók lelki világát és tették élvezetessé a magyar fővárosban .töltött órákat. Este 7 óra 40 perckor a fiumei gyorsvonattal folytattuk utunkat. Az éj sötétje, no meg a szemeinkre ülő álom nem engedte, hogy e földrajzi, néprajzi és tájképi szempontból egyaránt érdekes és változatos útvonal szépségeiben gyönyörködjünk. Túl a Száván azonban, Ogulin tájékán, már a felkelő nap mellett vonultak el. előttünk a festői képek. A vonat a Dobra-patak szűk völgyében, erdőborította hegyszorosokban, alagutakon át tört fölfelé a Karszt magaslataira. Kamerál-Moravicától kezdve a vidék mind vadregényesebbé vált; fenyvesek váltották föl a bükkök sűrűjét; mély szakadékok fölött haladt a vasút. A skradi állomásnál a Kupják hegy zárta el a vonat útját, de az 1223 m. hosszú alaguton át följutottunk Delnicére, 730 méter magasságra a tenger színe fölé. Innen a 802 méter magasan fekvő Lokve-ig, majd a Sljemehegy alatt levő 305 méter hosszú alagútig emelkedett még a pálya s itt érte el legmagasabb pontját, a 836 méter magasságot. A vasútvonal mellett mindenütt feltűntek azok a magas kőfalak és I deszkapalánkok, amelyek a téli hónapokban a rettenetes hófúvások ellen védik a pályát. A liöi állomás után kezdődik a rideg Karszt vidéke. A germán és szláv kultúrát itt a román kultúra váltja föl. Letükröződik ez a falvak építési módjáról, az emberek típusáról, a földmivelés módjáról. Egymásra dobott szikla- tuskók, szabálytalan sziklagörgetegek, itt-ott satnya bokrok, a hajdani őserdők maradványai, jellemzik a Karsztot. A Karszt őserdőit nagyrészben a velenczeiek irtották ki s irtó munkájukat a bóra, majd a hó és eső folytatta és fejezte be. Plase és Meja között feltűnik az Adria tükre. Portoré és Buccari fehérlő házai, a füge- és olajfák, a szőlőlugasokkal beültetett terraszok itt már barátságosabbá teszik a vidéket. A vonat nagy kanyarulatokban ereszkedik le a tengerpartra s a pecsinai magaslatról már teljes szépségében bontakozik ki előttünk Fiume; de csakhamar eltűnik, mert az óváros alatt fúrt alagúton át jutunk csak a tengerparton lévő állomásra. Kovács Pius dr.
