Eger - hetente kétszer, 1912
1912-05-22 / 41. szám
4 EGER. (41. sz.) 1912. május 22. logezredeknél. Évenkint mindegyik ezred 2—3 lovat ad ki, melyekért, a tartásukra pályázók, az illető ezred-parancsnoksághoz fordulhatnak. A szabadságolt lovak az előfogat teljesítésétől fel vannak mentve; évenkint kétszer (tavasszal és ősszel) felülvizsgáltatnak és évente egyszer, a csapatgyakorlatok idejében, 20 napos fegyvergyakorlatot teljesítenek. Három év múlva azonban a vállalkozó szabad tulajdonába mennek át. A vállalkozásra pályázók közül azokat veszik figyelembe, akik a kiadási állomástól 40 kilométernél nem laknak távolabb. — A miskolczi gyapjú vásár. Miskolcon az idei gyapjú- vásárt junius hó 12-én tartatják meg a miskolci Hitelintézet áru- és termény-raktáraiban. — Államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter az Egri Kér. Iparkörnek 400 K államsegélyt engedélyezett. Eljegyzési tábla. Nagy András földműves és Siller Rozália földmüvesnő, Lakatos Lajos földműves és Gál Julianna földművesnő, Győri György máv. állomás felvigyázó és Józsa Borbálahajadon, Makay Imre nyomdász és Sztrunga Boriska nyomdai munkásnő egri, Barsa Antal molnár-segéd és Lukács Julianna hajadon, cserépfalui, Szalay Lajos bánya-munkás és Ivády Zsuzsanna hajadon ivádi, Major István m. kir. honvéd és Torma Mária hajadon tarnaörsi lakosok, — jegyesek. Házasságot kötöttek. Gröber Gyula nyug. cs. és kir. huszárfőhadnagy, uradalmi gazdasági intéző és Jankovics Adrienne hajadon, Varga Sándor földműves és Komáromi Mária földművesnő, Pálok Márton ács-segéd és Szakácsi Rozália hajadon, V#rga András asztalos és Bessenyei Erzsébet egri, Holló Károly földműves és Rottman Mária hajadon, Betleni Jenő adventista hittérítő és Zehr Anna egri lakosok. Apró krónikák. Baleset az istállóban. Kis József gyöngyösi kocsist megrugta a lova. A szerencsétlennek, a rúgás következtében, eltörött a a bal-lába. A kórházba szállították. — Embercsont a fatörzsben, A bíbornok-érsek felsőtárkányi erdejéből érdekes fatörzset küldött a besztercebányai erdészeti akadémia múzeumának Gesztes Lajos főerdész. A fatörzs belsejében emberi lábszár-csontra bukkantak a munkások, akik vasúti talpfákat fűrészelnek és ácsolnak a fatörzsekből. Örökös rejtély marad, hogy hogyan került az ember-csont a fatörzsbe, mely nem is odvas, hogy oda dughatták volna, sőt ellenkezően, a százados tölgy évgyűrűi valósággal körülölelték és magukba temették a teljes épségében megmaradt embercsontot. — Végzetes esés. Buda Ferenc kőmives-tanuló a gyöngyösi Va- chott-utcában egy épülőben levő házról leesett és súlyos agyrázkódást szenvedett. — Az erdöör tragédiája. A hevesaranyosi erdőben vasárnap reggel véres tragédia játszódott le. Szabó Lajos erdőőrt, aki hivatalos kötelességből járta az erdőt, egy vadorzó leshelyből meglőtte. A serétek ugyan nem ölték meg a szerencsétlent, hanem sérülései igy is igen súlyosak. Színház. Papa. De Larzac gróf, kifáradva a nagyvilági életben, elhatározza, hogy véget vet váltakozó szerelmeinek, megkeresi törvénytelen fiát, és neki fogja szentelni egész hátralévő életét. Jean, a fia, a francia határon egy kis falucskában él mindenkitől szeretve, köztiszteletben. Nevelése nem lévén, csaknem paraszti életet folytat. Szerelmes a falu legszebb leányába, Georginába, kinek atyja kalandor életet élt és most, halála után, nagy szegénységben hagyta özvegyét és leányát. A fiatalok már- már az esküvőről beszélnek, mikor a papa megérkezése, majd Jeannak Párisba történő kénytelen utazása akadályul lép a szerelmesek elé. Jean megérkezik Párisba. Atyja mindjárt az első napon törvényesíti, reáruházza nevét. Nagy világfit akar belőle nevelni, hogy ezzel tegye jóvá a mulasztottakat. De Jeannak nem tetszik az egész dolog, idegenül érzi magát a szalonban és epedve gondol vissza falujára, jegyesére, függetlenségére. Mikor pedig megtudja, hogy apja nem akarja engedni, hogy feleségül vegye Georginát, egyszerűen faképnél hagyja apját és visszautazik falujába. Közvetetlen Jean távozása után megérkezik menyasszonya. A gróf haragosan, udvariatlanul fogadja, de később mindjobban megtetszik neki ez a szép leány. Georgina elmondja jövetelének okát, hogy ő már talán nem is méltó Jeanhoz, mert flörtje volt egyszer egy öreg orral, kitől pénzt és ruhát is fogadott el, bár minden komolyabb következmény nélkül. A grófnak annyira megnyeri a tetszését Georgina, hogy még ő kezdi vigasztalni. Végre annyira legyőzi a leány, hogy összepakkoltat és ő maga viszi vissza a fiához. Az esküvő napját egyre halogatják. Eközben mulatnak, kilovagolnak; egymásnak udvarol a gróf és a szép leány. Georgina szépsége mindjobban hatalmába keríti a papát; — szerelmes lesz belé. Jean mindent észrevesz; látja, hogy Georgina jobban szereti már az apját. Becsületes lelke nem engedi, hogy két szerető szivet tegyen tönkre, lemond tehát a leányról, ki azután de Larzac grófhoz megy nőül. A vígjátéknak nagy és őszinte sikere volt. Az előadás is rászolgált az elismerésre. Retteghy Margit (Georgina) teljesen átérezte és visszaadta szerepének finomságait; meleg, lágy csengésű hangja, az alakján elömlő kedves egy- szerüségmegtalálták az utat a közönségszivéhez. Apor most a Jean szerepében nagyon jó volt. Látszik, hogy jó színész lesz, csak most még a kezdet nehézségeivel küzd. Bársony (a gróf), Bátori (plébános) ismét remekeltek természetes közvetet- lenségükkel. Vasárnap este került színre először Egerben, zsúfolt ház előtt, Bródi Miksa és Martos Ferenc „Leányvásár" c. operettje. E könnyű meséjü, gyönyörű színekben, mulattató helyzetekben gazdag, látványos operettel méltán aratják egymás után nagy sikereiket a szerzők. Amerikában vagyunk, a gazdag yankeik között. Harrison milliomos feleségével és szép leányával, Lucyval éppen a leányvásárra érkeznek Beggerdaleba. A szabályok szerint, minden leánynak részt kell vennie a vásárban, igy hát csinos szobalányával, Bessy- vel együtt, Lucy is közébük áll. Amely leány három kérőt kikosaraz, annak a helység utolsó legényéhez kell mennie egy napra feleségül. Lucy kikosaraz hármat és igy Tómé, a leghíresebb ivóé és verekedőé lesz. Persze, csak tréfa az egész. Tom azonban szerelmes lesz a szép leányba és merész tettre határozza el magát. Mikor a formális móka-esküvőnek kellene megtörténnie, ő igazi papot hozat, aki törvényesen adja össze őket. Az esküvő után ezt megmondja és követeli a leányt. Persze a szülők nem akarják odaadni. De Lucynak is megtetszik a szép, bátor fiú, ő is megszereti. Lucy kérésére Tom most elhagyja őt, de pünkösdre visszajövök, — mondja, — és akkor magammal viszlek. Felpakkolódznak Harrisonék, hogy meneküljenek Tom elől. Az öreg milliomos nagyszerű eszmét talál ki. Megvesz egy hajót, megtölti legénységgel, ágyúval és tengerre megy. Azt gondolja, hogy igy a legnagyobb biztonságban lesznek a veszedelmes legénytől. Már- már Rottenberg gróf, az Európából idejött szegény hozományvadász is örülni kezd, hogy Lucy-t nagy vagyonával együtt megszerezheti fiának. Megérkezik a várvavárt pünkösdnek reggele. Harrison a megmenekülés örömére pénzt osztat ki a legénység között és Lucy tiszteletére nagy ünnepséget rendez. Lucy epedve várja szerelmesét, ki egyszerre csak betoppan. Matróz ruhában van; egész idő alatt a hajón volt, mint fűtő. Harrison oda van az ijedtségtől, de leginkább Rottenberg, aki elesik a nagy vagyontól. Lucy kész Tömhöz menni, de Harrison még mindig ellenzi. Ekkor Tom föltárja, hogy ő annak az embernek a fia, akitől Harrison, jó pár évvel ezelőtt, hamis utón, az egész vagyonát kicsalta és tönkretette. Ez a váratlan fölfedezés azonban nem volt hasznára. A lány szemére veti, hogy akkor őt tulajdonkép nem is szereti, csak bosszúja kielégítésére használja fel s kijelenti, hogy nem megy vele. Tom, a papa és grófok nagy örömére, eltávozik. Rottenberg gróf eljegyzi Lucyt. A lakodalom napján már együtt van a vendégsereg, megérkezik a közjegyző is, hogy Lucy hozományáról megirják a szerződést. De ekkor váratlan eset jön közbe. Harrison kasz- száját feltörték és kilopták belőle az okmányt, mely arról tanúskodik, hogy a vagyonának egy harmadrészét — lánya hozományát — Tom apjától szerezte csalással. Az iratot Lucy lopta el és visszaküldte Tómnak, kit megillet. Ekkor megjelenik Tom, visszaadja az iratot, mert neki nem pénz kellett, úgymond, hanem Harrison lányát szerelemből akarta elvenni. Lucy a nyakába borul és egymáséi lesznek. Rottenberg gróf pedig kénytelen beérni az eddigi vendéglátással; fia Bessyt veszi feleségűi. A darab kitűnő zenéjét Jacobi irta. A mesés kiállítás és nagyszerű összjáték végtelen élvezetet szerzett a közönségnek, amely folytonos tapsolással adott tetszésének kifejezést. Színészeink annyira tökéletesek voltak mind, hogy egyenkint meg sem lehetne őket dicsérni méltóképen. Ernyei Aurélia (Lucy) szép énekeivel Batizfalvy Elza élénk, temperamentumos, kedves játékával, gyönyörű táncaival, Bessy szerepében, Szalma (Tom) Bátori (ifj. Rottenberg gróf) Rátkai (Rottenberg) Doktor (Harrison) egyenkint és együttesen nagy tetszést arattak. Hétfőn és kedden zsúfolt ház előtt ismételték meg a darabot. Sz. Sz. Szerdán . . Csütörtökön . Pénteken . . Szombaton Vasárnap este Műsor: Szerelem gyermeke. Színmű. Rossz pénz nem vész el. Vígjáték. Bőregér. Operette. Hamlet. Dráma. Üdvöske. Operett. Irodalom. Van-e Isten, van-e lélek? Erről a nagyon- nagyon fontos két kérdésről irt Vágássy Gyula tarnaszentmiklósi lelkész egy 36 oldalas és mindenkinek érdeklődésére méltán számot tartó füzetkét. Mert ha valakinek szükségtelen volna is már bizonyítgatni a címben foglalt kérdéseket, az igenlő válasz komoly igazságát, még akkor is nem közönséges élvezetet fog találni az olvasó a természet száz meg száz jelenségének érdekességében, melyeket a szerző bizonyítékokúi elsorol. Nagyon ajánljuk ezt az okos, hasznos kis munkát, amelyet példányon- kint 10 fillérért, tiz példányon felül az összes ár egynegyedének elengedésével, szívesen küld meg az Egri Érseki Líceumi nyomda. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda Eger, 1912. Az érseki lieeum könyveyomdája.
