Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-17 / 31. szám
2 EGER (31. sz.) 1912. április 17. Már pedig olyan szervezetek segítésénél, mint aminők a községek és városok, csak egyetlen biztos mértéke lehet a segítségnek, vagyis az az arány, mely az illető város szükséglete és jövedelme között van. Ezt tessék megfigyelni és akkor Egernek, sajnos, mindjárt nagyobb lesz a segélyre való „rászorultsága“. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta április havi rendes ülését a vármegye székházának kistermében. Az ülésen Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnökölt. A napirend a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdődött, melyek során tudomásul vette a bizottság, hogy a közegészségügy állapota a vármegye egész területén kedvező; az állategészségügy is kedvező fordulatot vett, mert a szarvasmarhák között a száj- és körömfájás megszűnt és egyéb bajok is csak szórványosan fordulnak elő. A közadók befizetése a múlt évi állapotokéhoz képest annyiban javult, hogy az egyenes adókból 15,690 koronával több folyt be, mint tavaly. A jövő havi ülés határidejét május hó 13.-ra tűzték ki. Az uj pénzügyigazgató. A pénzügyminiszter leiratban közölte a közigazgatási bizottsággal, hegy az elhunyt Szentmiklóssy Ödön helyére Lipovniczky István drt. nevezte ki egri kir. pénzügyigazgatórá. Az ülésen jelen volt uj kir. pénzügyigazgatót az elnöklő főispán melegen üdvözölte, aki kijelentette, hogy minden igyekezetével arra törekszik, hogy a vármegye pénzügyi adminisztrációjában a teljes rendet továbbra is föntartsa és hogy az adózó közönség és az állam-kincstár érdekeit összeegyeztetve, mindkettőt kellőképen megvédje. A fegyelmi választmány kiegészítése. Ugyancsak Szentmiklóssy Ödön halálával a fegyelmi választmányban is megüresedett egy tagsági hely, amelyre, szavazólapokkal, az uj pénzügyigazgatót, Lipovniczky István drt. választották meg. Erdősítések. Az erdészeti bizottságnak, a vármegye területén levő kopár és vízmosásos területek tavaszi befásítására vonatkozó tervezetét elfogadták és a fásítások eszközölheté- sére 1,000,000 ákác-csemetét kérnek a föld- mivelésüfi'yi minisztertől A kivándorlás. Március hó folyamán 121-en, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 155-en kértek és 101-en kaptak útlevelet. A legtöbb kivándorló (34) a tiszafüredi járásból jelentkezett. Ut-ügyek. Wind István és Polacsek Jenő egri lakosokat Eger város hatósága arra kötelezte, hogy a megállapított utca-vonalba épített uj házaik előtt az épület-falak és az aszfalt-gyalogjáró között felmaradt hézagokat a saját költségükön aszfaltoztassák be. Ez ellen mind a ketten fölebbeztek és a közigazgatási bizottság kimondotta, hogy ilyen esetekben az aszfaltozás költségeit a város köteles fizetni, mert a háztulajdonosok az utcakiépítés alkalmával reájuk kirótt hozzájárulásokat már kifizették, a további fentartás pedig a várost illeti. — A törvényhatósági utakra 118 drb. kilométer-jelző oszlop beszerzését és 46 betonáteresztőnek vasbetétes beton-fedőlappal való átépítését rendelte el a bizottság, a közutakra szállítandó pótkavics felosztására vonatkozó tervezet elkészítésére pedig bizottságot küldött ki. A korcsmák záróórája. Graefl Jenő bizottsági tag szóvátette azokat a tűrhetetlen állapotokat, amelyek megyeszerte dívnak a községekben, hogy t. i. a korcsmái záróórákat sehol sem tartják meg és az éjszakai dorbézolások, duhajkodások, verekedések, ablakbeverések és utcai utonállások úgyszólván napirenden vannak. Az alispán megígérte, hogy szigorú rendeletet ad ki a községek elöljáróinak és a csendőröknek a korcsmái záróórák pontos ellenőrzése és a közrend helyreállítása iránt. A végtelen por. — Az „Eliássy-bank“ összeomlása. — (A legújabb Ítélet.) II. Tenger a pénz, melyben sok minden el- sülyed: hűség, erény, jog, tisztesség, becsület! — mondja a költő. Eliássy Ferencnél jobban talán senki sem igazolta ezt az axiómát. Ha- | nem az a határtalan bizalom, szinte vétkes ellenőrzés-hiány is páratlanul áll ám, amelyben Éliássy sáfárkodásait részesítették a bukott bank ügyvivő-igazgatói és egyéb tisztviselői, főként pedig az ellenőrzésre elsősorban hivatott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok. Erre nézve igen jellemző egyik tekintélyes fővárosi napilapnak az a megjegyzése — mert a csődbejutott Egri Kereskedelmi és Iparhitelintézet szenzációs bukásával a fővárosi lapok, annak idején, vezércikkekben foglalkoztak — hogy, ha ez a gazdálkodás és rendszerré vált ellenőrzési-mód még néhány évig tart, akkor az a tintatartó sem lett volna az intézet tulajdona, amelyből Éliássy a hamisított adatokat jegyezte. Mert a vagyonbukott pénzintézet könyvei és szánndásai, az alapítás első esztendejétől (1873) kezdve hamisak! Gáspárdy Gyula és Po- lánkay János hites szakértők, akiket az egri kir. törvényszék vizsgálóbirája, a hamis bukással vádolt és csődbejutott pénzintézet könyveinek és számadásainak átvizsgálásával megbízott, valóságos bűnlajstromát állították össze a vétkes ügyvezetésből származó sikkasztásoknak, a minden áron való pénzszerzésre alapított kétes és könnyelmű spekulációk révén beállott üzleti veszteségeknek és részben a vak bizalomból, részben a szakértelmet nélkülöző gondatlanságból eredő egyéb bajoknak. Néhány adatát idézzük itt ennek a szinte hihetetlen bűnlajstromnak, amelynél örök probléma marad annak eldöntése: vájjon a merészség volt-e nagyobb, amely megcselekedte, avagy a felületesség, amely észre nem vette hosszu- hosszu — 27 éven át! „A váltókönyvek berendezése olyan volt, hogy azokat kellőképen ellenőrizni igen nehéz lett volna. A pénztár-, illetve főkönyvből kihozott eredményeket csakis a vagyon és teher félévenkinti rendes leltározásával lehetett volna ellenőrizni, ami ... soha sem történt meg kellően.“ „A számadások összeállítását, illetve a vagyon nyilvántartását első sorban a váltóro- vancs nehezítette, amely, sorszám szerint, mint közönséges napló volt vezetve a kiadási keletek szerint, azonban az egyes tételeknek a rendezése már nem a kelte szerint volt meg, sőt hivatkozás sincs arra nézve, hogy uj-e a váltó, avagy csak hosszabbítás ? ... De ez is csak az — Talán korhely vagy, fiam!? — Öltözetem, ugy-e, arra mutat?! Hja uram, semmiből, semmire sem jut az emberi — Itt a teve, fiatal barátom! Van rajt’ kincs bőven!... Hálaadásul Mohamed koporsóját látogasd meg! C) — Leánykám! Mit keseregsz itt az olajfák sűrűjében?... Talán segíthetnék rajtad! — Malmoje hűséget esküdött, de hogy mindenünk leégett, hallani sem akar rólam! — Bohó leány ! Itt ez a teve, vezesd haza! Használjátok a terhét okosan ... De jövendő férjed Mohamednek sírját fölkeresse! D) — Hát neked mi a bajod? — Oh uram, most olvasom, hogy kalózok rabolták el egyetlen hajómat! — Fogadd kárpótlásul e tevét... Akad rajta elég!... De ne feledj a próféta sírjához zarándokolni! E) — Ej, de szomorú arccal nézed az utca porát! — Hogyne búsulnék, mikor részeges feleségemnek, a pokolhoz hasonló gégéje miatt, annyira jutottam, hogy pék létemre, magamnak sincs kenyerem! — Ez bizony furcsa állapot! Hanem itt ez a teve, vedd hasznát!.. A prófétának sírjánál köszönd megl F) — Szabó vagy, úgy látom! Mit állsz itt, a korcsma kapujánál, kezedben ollóval ? Valakit vársz talán? — Nem én! Szabó vagyok, azaz voltam, de öregségemre nincs munkám, a fiatalok elkapkodják előlem! — Talán fiatalságodban sem kapkodtál utána? Azért ne busulj! Akad e tevén, amiből megélhetsz! Hanem Mohamednek sírját meglátogasd ! G) — Bagdad bírája! Gondjaidra bízom e hat tevét! Egyet adj annak, akinek jónak látod, a többit tartsd magadnál! H) — Malmoje, neked adom e tevét, de meghagyom, hogy feleségeddel házamba jöjj lakni! V. Mohamed sírjánál,.. — Te jó voltál hozzám, nagy próféta! Fogadd, viszonzásul, földmives gyermekedtől ez erszény pénzt!' — Ha mégegyszer annyit adnál, mint egykor adtál: e poharat arannyal hozná tele bús ifja híveidnek. — Kalózok rabolták el mindenemet, de megsokszoroztam adott kincseiddel, hálából, im’: tömjént és mirrhát hoztam ... — Mohamed! Panasszal jövök sírodhoz!.'. Részeges feleségem elitta már az adott kincseket ... Oh, szabadíts meg tőle! — Hatalmas próféta! Adj mégegyszer egy kinccsel megrakott tevét, fogadom: aranyos ruhát varrók neked; de így, egy cérnaszálat se hozhattam ... — Keserűséget hoztam, nagy próféta!... Miért adtál kincset a leánynak, hogy feleségül vegyem? Mióta a városbirónál lakunk: napról- napra tapasztalom feslettségét!... Oh, Mohamed, vedd el inkább szememvilágát! VI. ... És mikor Malmoje kimondta óhaját, a vak koldus egykori jótevőjének szavai szerint cselekedett.... Sándor Imre.
