Eger - hetente kétszer, 1912

1912-04-17 / 31. szám

1912. április 17. EGER. (31. az.) 3 első években volt így, mert később, amint a sikkasztások emelkedtek, az irás aszerint ha­nyagabb, sőt olvashatatlanná vált ugyannyira, hogy 1880-tól, különösen azon váltóknál, ame­lyeken sikkasztás történt, avagy annak palás­tolására fedezetül használódtak fel, a bejegyzés értelmét kipuhatolni nem lehet.“ „Éliássy Ferenc többféle rendszerrel ve­zette az intézet ügyeit a váltóknál. Elkezdte a váltóteher-könyv vezetését, de belátván, hogy a sikkasztásokra az igazgatósági vagy felügyelő­bizottsági tagok igy könnyen rájöhetnének, a könyv továbbvezetését abbanhagyta.“ „A váltólejárati könyvek hasznavehetet­lenek, mert még csak évszám sincs rajtuk, az irás pedig olvashatatlan.“ „A betétkönyvek berendezése elég helyes, de a bevezetések a legnagyobb összevissza­ságot, rendetlenséget, hamisításokat és sik­kasztásokat tüntetik fel.“ „Hogy a sikkasztásait után-vizsgálás esetén palástolhassa, igen sok hamis számot írt Ébássy a pénztárkönyvekbe, amelyik a betétkönyv lap­számával nem egyezik.“ . „A legtöbb és legnagyobb sikkasztásokat a betétkönyvekkel követte el Éliássy, de csak szorosan azok könyveivel, akik vele rokonság, vagy más összetartozás folytán gyakran érint­keztek. Ilyenek: Főkövy Szeréna, König End- réné, Kramer Mari, Gebhardt Sándorné, Geb­hardt Fani, E. F., Kászonyi, N. N., Borszámla, Éliássy, Szabó Sándor, Jakubcsó Dániel, Biró József. Ezeknek betétkönyvei Éliássy kezében lehettek. . . És csodálatos, hogy sem az ügy­vezető igazgatónak, sem a tisztviselőknek föl nem tűnt ezeknek a könyveknek nagy for­galma, annál inkább is, mert betét ritkán volt, ellenben a kivét annál gyakoribb. Bizonyára nem nézték meg a betétkönyvecskéket, hanem csak az Éliássy által kiállított utalvány alap­ján aláírták, könyvelték és fizettek.“ „Igen súlyos és terhelő körülmény, hogy az ügyvezető igazgatók, igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tagok és a tisztviselők előtt föl nem tűnt, hogy Éliássy az Osztrák-Magyar Bankról, melynek az intézet mellékhelye volt, semminemű könyvet, nyilvántartást nem veze­tett, egyedül mint pénztári betét kezeltetett. De hogyan? A betétszámla-lapon vagy egyálta­lán nem könyvelték be a pénztári tételeket, vagy más összeg íródott reá, vagy egészen más lapra vezették az összeget... Csodálatos, hogy az ügyvivő igazgatók nem jöttek arra a gon­dolatra, hogy az Osztrák-Magyar Bank idegen intézet, melynek ők csak sáfárjai voltak és így annak értékeire kétszeres figyelmet kell for- dítaniok .. Ha csak egyszer is körültekintéssel megnézik a betétkönyv-lapokat,.. vagy az igaz­gatóság, vagy a felügyelőbizottság csak egy tag­jának is eszébe jut, hogy az Osztrák-Magyar- Bank ellenkönyveit (Contrabuch) megnézze be­lülről és annak egyenlegét az intézetnél veze­tett betétszámla-könyvével összehasonlítsa, meg­győződhetett volna a kettő közötti különbség­ről. Nem tették, hanem amit az Osztrák-Ma­gyar Bank követelt, azt szó nélkül fizették.“ „Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokra nagyon terhelő, sőt a felelősséget sú­lyosbító volt az 1894. és 1895. év.“ (A Grün- baum és Schwarcz-féle eseteknél 64,000 K-t veszített az intézet.) „Dacára, hogy az intézet ingott, hisz az alaptőke fele veszett el, senki­nek sem jutott eszébe a leltározás, hogy a cselekvő és szenvedő állapot arányairól, a va­gyonról és teherről meggyőződést szerezzenek. Mert ha ezt megteszik, bizonyára belátják, hogy nem az alaptőke-fölemelésre, hanem vagy felszámolásra, vagy a csőd-kérésre lett volna szükség.“ „A napibiztosi könyv sem vezettetett pon­tosan ; a naposként működő igazgatósági tagok csak aláírták a bevezetett tételeket.“ „A főkönyv a legszembeötlőbb rendetlen­ségben könyveltetett. Kizárt dolog, hogy igaz­gatósági, vagy felügyelő-bizottsági tag bele nézett volna ... Már az első lap világosan ma­gyarázza, mily kevéssé volt ellenőrizve az in­tézet. Az alaptőke az első pár évben könyvel­tetett, innen azutáu 1895. áprilisáig nincs semmi erre a lapra írva.“ „A pénztárszámla a főkönyvben a két első évben vezettetett, de többé soha. Ép úgy a többi számlák is hézagosán, tetszés szerint könyveltettek.“ „A forgalmi naplóban, dacára, hogy Éliássy csak 1900. február 28-án lett öngyilkos, erről az évről egy betű sem volt bevezetve.“ De legyen elég az idézetből! Annak megér­tésére, hogy miként tűnhetett el a bank va­gyonából 851,418 korona, a bűnlajstrom egyéb részére nincs szükség. A laza felügyelet magá­ban véve is a legjobb alkalom a lopásra, vagy ha úgy tetszik a — sikkasztásra. Az igazságszo’gáltatás az eltűnt értékek­ért a bukott bank igazgatósági- és felügyelő- bizottsági tagjait tette felelőssé. És igy érde­kes tudni, kik voltak az intézetnek vagyoni- lag felelős igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai. íme a teljes névsor. Az igazgatóság tagjai voltak: Franz Lajos dr. (1876 — 78 és 1884—85), Gyubek Lajos (1876—1887), Greiner Arnold (1876—1894), Hegedűs János (1876 — 1886). Imre Miklós (1876—1884), Kanitz Lipót (1876 — 1891), Köllner Lőrinc (1876—1882), Pillér Jó­zsef (1876—1886), Polatsik Herman (1876— 88 és 1892 — 99), Szabó Ignác (1876—99), Stern Alajos (1876 — 91),Burik István (1876 —96), Kaán Sándor (1876-ban), Schvarcz Dávid dr. (1876— 1895), Schönberger Soma dr. (1876—1889), Schvarcz Adolf (1876—1894), Lőrinczfy János (1877—1882), Fógel Ágoston (1879—1895). Schvarcz Herman (1880 — 1885), Hubert János (1883—1887), Luga László (1884 — 1899), Med- nyánszky Sándor (1885 — 1894), Spieler Ferenc (1886—1899), Dombay Tádé dr. (1886—1894), Ignics Boldizsár (1887—1894), Eisenmau Osz­kár (1887—1891), Alföldi Dávid dr. (1889 — 1899), Kászonyi Antal (1890—1894), Kovách Kálmán (1890—1894), Buzáth Lajos (1890 — 1892 és 1894—1898), Csillag Mór (1890—1894), Farkas Kálmán (1892—1899), ifj. Breuer Mór (1895—1896), Gesztes Lajos (1894—1899), Bohács Kálmán (1894—1899), Zander Nándor (1895—1899), Hoffmann Sándor (1896—1899), Horváth József (1896—1899), Preszler Ármin dr. (1896—1899), Simkovics Imre (1897—1899), László János (1896—1899), és Kohn Jakab (1897 — 1899); a felügyelő-bizottság tagjai pedig: Horváth József (1876—1884), Nékám Endre (1876—1881), Schwarcz Herman (1876—1879), Buzáth Lajos (1882—1889 és 1894), Bernekker Ferenc (1882—1886), Szolcsányi Gyula (1885— 1888), Brünauer Ambró dr. (1887—1892), He­gedűs János (1889 — 1899), Steinhäuser Rafael (1890—1892), Sajósi Lajos (1880—1881), Köszt- ler József dr. (1893 — 1899) és ifj. Gröber Fe­renc (1894-1899). Csodálatos, hogy még megvagyunk, hogy még él a katolicizmus. Hiszen a világ 270 milliónyi katoliku­sának csak két százaléka, vagyis mintegy öt és fél millió ember olvas katolikus lapokat I És milyen könnyű lenne ezt a számot megdup­lázni, majd megnégyszerezni, megsokszorozni I... Csak egy kis jóakarat, csak egy kis türelmes apostolkodás kellene hozzá. HÍREK. Eger, 1912. április 16-án. Szmrecsányi Lajos címzetes érsek. » • Midőn Szmrecsányi Lajos, bíboros főpásztorunk mellé utódlási joggal ko- adjutorrá kineveztetett, mint az érseki szék jogos várományosa, bizonyos te­kintetben, már most magasabb rangba jutott az érseki tartomány megyés püspökeinél. Ennek a magasabb hie­rarchiai fokozatnak külső kifejezője az az érseki cim, melyet X. Pius pápa, Rómában, múlt hó 26-án kelt brévé- jével, a koadjutor-püspöknek adomá­nyozott. A pápai irat ugyanis fölmenti Szmrecsányi Lajost a magydói címzetes püspökségtől és ugyanakkor a cyrrusi érseki címet adományozza neki. Szent Péter utódja felhívja továbbá az egri egyházmegyének főkáptalanát, papságát és híveit, hogy az érseki cimü koad- jutort jó szívvel és őt megillető tiszte­lettel fogadják. E latin szövegű pápai irat magyar fordítását a legközelebbi vasárnapon a székesegyház szószékéről rendeli a pápa a híveknek kihirdettetni. A cyrrusi érsekség hajdan az Eufrat folyam mentén volt, mely idők folytán elpusztult és csak a cime maradt fenn. Legutóbb Navarre András, Uj-Guinea apostoli helytartója viselte a cyrrusi, máskép ichorosi érseki címet. Kívánjuk, hogy a mi koadjutor- érsekünk egészséggel, boldogan és sok dicsőséggel viselje azt. Személyi hír. Békefi Rémig dr., a magyar- országi ciszterci rend apátja, az egri konvent meglátogatására Egerbe érkezett tegnap este. Békefi R míg dr. apátnak ez az első hivatalos látogatása Egerben, hol előreláthatóan egy hetet tölt. Az apát kíséretében van titkára, Hümpfner Tibor dr. is. Nyugdíjazás. Veszelovszky Márton abasári róm. kát. kántortanító május hó l-ével nyugalomba vonul. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 42 év óta működő veterán tanítónak buzgó és érdemes munkásságáért elismerését fejezte ki. Bérmálás. Szmrecsányi Lajos, cyrrusi c. ér­sek, koadjutor, ez év tavaszán a következő napokon és helyeken bérmál: május 19-én Ra- kamazon, 20-án Demecserben, 21-én Kemecsén, 22-én Oroson, 23-án Kótajban, 24-én Napkoron, 25-én Királytelken, 26-án és 27-én Nyíregy­házán. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Cservény István egri kir. törvényszéki joggyakornokot a kecskeméti kir. törvényszékhez jegyzővé ne­vezte ki. A főgimnázium színjátéka. A főgimnáziumi színjáték utolsó próbái most folynak az iskolai színpadon és meglepő arányokban bontakoznak ki a „Hunyadiak“ zenés színjáték szépségei. A szinészgárda korát meghaladó ambícióval igyek­szik a szerzők intencióit megvalósítani. A majd­nem 80 tagból álló hatalmas vegyeskar, a ka­tonai zenekarral együtt, szintén dicséretes és sok áldozatot kívánó munkát végez. A színjá­ték egész világa, levegője, nemes romanticiz- musa olyannyira közel áll az ifjúság lelki vi­lágához, hogy a szereplők játékában valósággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom