Eger - hetente kétszer, 1912

1912-04-17 / 31. szám

1912. április 17.

EGER. (31. az.)

3

első években volt így, mert később, amint a sikkasztások emelkedtek, az irás aszerint hanyagabb, sőt olvashatatlanná vált ugyannyira, hogy 1880-tól, különösen azon váltóknál, amelyeken sikkasztás történt, avagy annak palástolására fedezetül használódtak fel, a bejegyzés értelmét kipuhatolni nem lehet.“

„Éliássy Ferenc többféle rendszerrel vezette az intézet ügyeit a váltóknál. Elkezdte a váltóteher-könyv vezetését, de belátván, hogy a sikkasztásokra az igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagok igy könnyen rájöhetnének, a könyv továbbvezetését abbanhagyta.“

„A váltólejárati könyvek hasznavehetetlenek, mert még csak évszám sincs rajtuk, az irás pedig olvashatatlan.“

„A betétkönyvek berendezése elég helyes, de a bevezetések a legnagyobb összevisszaságot, rendetlenséget, hamisításokat és sikkasztásokat tüntetik fel.“

„Hogy a sikkasztásait után-vizsgálás esetén palástolhassa, igen sok hamis számot írt Ébássy a pénztárkönyvekbe, amelyik a betétkönyv lapszámával nem egyezik.“ .

„A legtöbb és legnagyobb sikkasztásokat a betétkönyvekkel követte el Éliássy, de csak szorosan azok könyveivel, akik vele rokonság, vagy más összetartozás folytán gyakran érintkeztek. Ilyenek: Főkövy Szeréna, König End- réné, Kramer Mari, Gebhardt Sándorné, Gebhardt Fani, E. F., Kászonyi, N. N., Borszámla, Éliássy, Szabó Sándor, Jakubcsó Dániel, Biró József. Ezeknek betétkönyvei Éliássy kezében lehettek. . . És csodálatos, hogy sem az ügyvezető igazgatónak, sem a tisztviselőknek föl nem tűnt ezeknek a könyveknek nagy forgalma, annál inkább is, mert betét ritkán volt, ellenben a kivét annál gyakoribb. Bizonyára nem nézték meg a betétkönyvecskéket, hanem csak az Éliássy által kiállított utalvány alapján aláírták, könyvelték és fizettek.“

„Igen súlyos és terhelő körülmény, hogy az ügyvezető igazgatók, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok és a tisztviselők előtt föl nem tűnt, hogy Éliássy az Osztrák-Magyar Bankról, melynek az intézet mellékhelye volt, semminemű könyvet, nyilvántartást nem vezetett, egyedül mint pénztári betét kezeltetett. De hogyan? A betétszámla-lapon vagy egyáltalán nem könyvelték be a pénztári tételeket, vagy más összeg íródott reá, vagy egészen más lapra vezették az összeget... Csodálatos, hogy az ügyvivő igazgatók nem jöttek arra a gondolatra, hogy az Osztrák-Magyar Bank idegen intézet, melynek ők csak sáfárjai voltak és így annak értékeire kétszeres figyelmet kell for- dítaniok .. Ha csak egyszer is körültekintéssel megnézik a betétkönyv-lapokat,.. vagy az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság csak egy tagjának is eszébe jut, hogy az Osztrák-Magyar- Bank ellenkönyveit (Contrabuch) megnézze belülről és annak egyenlegét az intézetnél vezetett betétszámla-könyvével összehasonlítsa, meggyőződhetett volna a kettő közötti különbségről. Nem tették, hanem amit az Osztrák-Magyar Bank követelt, azt szó nélkül fizették.“ „Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokra nagyon terhelő, sőt a felelősséget súlyosbító volt az 1894. és 1895. év.“ (A Grün- baum és Schwarcz-féle eseteknél 64,000 K-t veszített az intézet.) „Dacára, hogy az intézet ingott, hisz az alaptőke fele veszett el, senkinek sem jutott eszébe a leltározás, hogy a cselekvő és szenvedő állapot arányairól, a vagyonról és teherről meggyőződést szerezzenek. Mert ha ezt megteszik, bizonyára belátják, hogy nem az alaptőke-fölemelésre, hanem vagy felszámolásra, vagy a csőd-kérésre lett volna szükség.“

„A napibiztosi könyv sem vezettetett pontosan ; a naposként működő igazgatósági tagok csak aláírták a bevezetett tételeket.“

„A főkönyv a legszembeötlőbb rendetlenségben könyveltetett. Kizárt dolog, hogy igazgatósági, vagy felügyelő-bizottsági tag bele nézett volna ... Már az első lap világosan magyarázza, mily kevéssé volt ellenőrizve az intézet. Az alaptőke az első pár évben könyveltetett, innen azutáu 1895. áprilisáig nincs semmi erre a lapra írva.“

„A pénztárszámla a főkönyvben a két első évben vezettetett, de többé soha. Ép úgy a többi számlák is hézagosán, tetszés szerint könyveltettek.“

„A forgalmi naplóban, dacára, hogy Éliássy csak 1900. február 28-án lett öngyilkos, erről az évről egy betű sem volt bevezetve.“

De legyen elég az idézetből! Annak megértésére, hogy miként tűnhetett el a bank vagyonából 851,418 korona, a bűnlajstrom egyéb részére nincs szükség. A laza felügyelet magában véve is a legjobb alkalom a lopásra, vagy ha úgy tetszik a — sikkasztásra.

Az igazságszo’gáltatás az eltűnt értékekért a bukott bank igazgatósági- és felügyelő- bizottsági tagjait tette felelőssé. És igy érdekes tudni, kik voltak az intézetnek vagyoni- lag felelős igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai. íme a teljes névsor.

Az igazgatóság tagjai voltak:

Franz Lajos dr. (1876 — 78 és 1884—85), Gyubek Lajos (1876—1887), Greiner Arnold (1876—1894), Hegedűs János (1876 — 1886). Imre Miklós (1876—1884), Kanitz Lipót (1876 — 1891), Köllner Lőrinc (1876—1882), Pillér József (1876—1886), Polatsik Herman (1876— 88 és 1892 — 99), Szabó Ignác (1876—99), Stern Alajos (1876 — 91),Burik István (1876 —96), Kaán Sándor (1876-ban), Schvarcz Dávid dr. (1876— 1895), Schönberger Soma dr. (1876—1889), Schvarcz Adolf (1876—1894), Lőrinczfy János (1877—1882), Fógel Ágoston (1879—1895). Schvarcz Herman (1880 — 1885), Hubert János (1883—1887), Luga László (1884 — 1899), Med- nyánszky Sándor (1885 — 1894), Spieler Ferenc (1886—1899), Dombay Tádé dr. (1886—1894), Ignics Boldizsár (1887—1894), Eisenmau Oszkár (1887—1891), Alföldi Dávid dr. (1889 — 1899), Kászonyi Antal (1890—1894), Kovách Kálmán (1890—1894), Buzáth Lajos (1890 — 1892 és 1894—1898), Csillag Mór (1890—1894), Farkas Kálmán (1892—1899), ifj. Breuer Mór (1895—1896), Gesztes Lajos (1894—1899), Bohács Kálmán (1894—1899), Zander Nándor (1895—1899), Hoffmann Sándor (1896—1899), Horváth József (1896—1899), Preszler Ármin dr. (1896—1899), Simkovics Imre (1897—1899), László János (1896—1899), és Kohn Jakab (1897 — 1899);

a felügyelő-bizottság tagjai pedig: Horváth József (1876—1884), Nékám Endre (1876—1881), Schwarcz Herman (1876—1879), Buzáth Lajos (1882—1889 és 1894), Bernekker Ferenc (1882—1886), Szolcsányi Gyula (1885— 1888), Brünauer Ambró dr. (1887—1892), Hegedűs János (1889 — 1899), Steinhäuser Rafael (1890—1892), Sajósi Lajos (1880—1881), Köszt- ler József dr. (1893 — 1899) és ifj. Gröber Ferenc (1894-1899).

Csodálatos, hogy még megvagyunk, hogy még él a katolicizmus. Hiszen a világ 270 milliónyi katolikusának csak két százaléka, vagyis mintegy öt és fél millió ember olvas katolikus lapokat I

És milyen könnyű lenne ezt a számot megduplázni, majd megnégyszerezni, megsokszorozni I... Csak egy kis jóakarat, csak egy kis türelmes apostolkodás kellene hozzá.

HÍREK.

Eger, 1912. április 16-án.

Szmrecsányi Lajos címzetes érsek.

» •

Midőn Szmrecsányi Lajos, bíboros főpásztorunk mellé utódlási joggal ko- adjutorrá kineveztetett, mint az érseki szék jogos várományosa, bizonyos tekintetben, már most magasabb rangba jutott az érseki tartomány megyés püspökeinél. Ennek a magasabb hierarchiai fokozatnak külső kifejezője az az érseki cim, melyet X. Pius pápa, Rómában, múlt hó 26-án kelt brévé- jével, a koadjutor-püspöknek adományozott. A pápai irat ugyanis fölmenti Szmrecsányi Lajost a magydói címzetes püspökségtől és ugyanakkor a cyrrusi érseki címet adományozza neki. Szent Péter utódja felhívja továbbá az egri egyházmegyének főkáptalanát, papságát és híveit, hogy az érseki cimü koad- jutort jó szívvel és őt megillető tisztelettel fogadják. E latin szövegű pápai irat magyar fordítását a legközelebbi vasárnapon a székesegyház szószékéről rendeli a pápa a híveknek kihirdettetni.

A cyrrusi érsekség hajdan az Eufrat folyam mentén volt, mely idők folytán elpusztult és csak a cime maradt fenn. Legutóbb Navarre András, Uj-Guinea apostoli helytartója viselte a cyrrusi, máskép ichorosi érseki címet.

Kívánjuk, hogy a mi koadjutor- érsekünk egészséggel, boldogan és sok dicsőséggel viselje azt.

Személyi hír. Békefi Rémig dr., a magyar- országi ciszterci rend apátja, az egri konvent meglátogatására Egerbe érkezett tegnap este. Békefi R míg dr. apátnak ez az első hivatalos látogatása Egerben, hol előreláthatóan egy hetet tölt. Az apát kíséretében van titkára, Hümpfner Tibor dr. is.

Nyugdíjazás. Veszelovszky Márton abasári róm. kát. kántortanító május hó l-ével nyugalomba vonul. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 42 év óta működő veterán tanítónak buzgó és érdemes munkásságáért elismerését fejezte ki.

Bérmálás. Szmrecsányi Lajos, cyrrusi c. érsek, koadjutor, ez év tavaszán a következő napokon és helyeken bérmál: május 19-én Ra- kamazon, 20-án Demecserben, 21-én Kemecsén, 22-én Oroson, 23-án Kótajban, 24-én Napkoron, 25-én Királytelken, 26-án és 27-én Nyíregyházán.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Cservény István egri kir. törvényszéki joggyakornokot a kecskeméti kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

A főgimnázium színjátéka. A főgimnáziumi színjáték utolsó próbái most folynak az iskolai színpadon és meglepő arányokban bontakoznak ki a „Hunyadiak“ zenés színjáték szépségei. A szinészgárda korát meghaladó ambícióval igyekszik a szerzők intencióit megvalósítani. A majdnem 80 tagból álló hatalmas vegyeskar, a katonai zenekarral együtt, szintén dicséretes és sok áldozatot kívánó munkát végez. A színjáték egész világa, levegője, nemes romanticiz- musa olyannyira közel áll az ifjúság lelki világához, hogy a szereplők játékában valósággal