Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-13 / 30. szám
Előfizetési árak: Egész évre- _ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — ■ ■ = intézendők. ------- K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendőkHETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 30. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. Szombat, április 13. Harc a pusztulásig. Eger, 1912. árprilis 12. Mikor e sorokat Írjuk, még nem lehet tudni, hogy mi történt a pénteki országgyűlésen: előcsatározás-e, vagy pedigmegkezdődött a komolyabb összeütközés. De ez valóban nem fontos, mert hiszen úgy áll a dolog, hogy a komoly küzdelem kitörése úgy is csak napok kérdése. A gyúlékony anyag roppant tömegben van meg a lelkekben; csak az a kérdés, hogy mikor és honnét pattan ki a szikra, mely lángba borítsa az egész t. Házat és — ami már nagyobb baj — az egész országot is. Hogy pedig az a bizonyos szikra nem sokáig várat magára (vagy talán már elő is idézte a veszedelmet!) az kétségtelen. Hiszen minden párton tüzes csóvával járnak a temperamentumosabb elemek. A Justk-párton, úgyszólván, minden fegyverfogható ember a végsőig menő harcra köszörüli a kardot, sőt minden ember véres kardot hurcol körül a kis táborban. Harcra tüzel a néppárt is; és mind erősebben jelentkezik a harcias hangulat a munkapárt vérmesebb elemeinél, mely nem akarja tűrni, hogy egy kis ellenzéki csoport gúzsba kösse a nagy többséget és lehetetlenné tegye a parlament békés munkálkodását. A kormánybukást és az avval járó izgalmakat kiheverte ugyan már a parlament, de bizony sok és nagyon fogas kérdés vár megoldásra a mai nappal kezdődő üléseken. A kormány arra törekszik, hogy addig tartsa együtt a Házat, mig a véderőjavaslatot meg nem szavazzák; az ellenzék pedig azt szeretné, ha addig maradna együtt az országgyűlés, mig meg nem alkotja az általános, egyenlő és titkos választás törvényét. A két álláspont, előreláthatóan, nem egyeztethető össze és így nincs hátra más, mint a harc. Harc az egész vonalon ; harc minden szónál, minden mondatnál; harc korán reggeltől késő estig; harc tűzzel-vassal minden valódi, vagy kigondolt okból; egyszóval: harc életre-halálra. Mivel pedig minden pártban dolgozik az élet-ösztön éppen úgy, mint a párt minden egyes tagjában, minden párt és minden eszközt felhasznál a harcban. A szenvedély nem válogat az eszközökben, nem mérlegel, nem gondolkozik, hanem cselekszik; még pedig úgy, hogy később maga is megbánja. A szenvedély nem néz korlátokat, hanem vakon rohan és vagy ő dönti, töri, zúzza össze a gátakat, vagy pedig — magát töri, zúzza össze a korlátokon. És ez a szenvedély már a végsőig feszítve várja a minden áron való érvényesülést. Hogy pedig ez mire vezet, azt könnyű elgondolni! Mivel az akció reakciót szül és a kettő egyenes arányban van egymással: el lehetünk készülve a törvénytelenségekre is. Kezdi az egyik küzdő fél, folytatja a másik. És a folyton fokozódó küzdelem vége az — összeomlás, amelyért azután senki sem hajlandó felelősséget vállalni. És ez az általános élet-halál harc, ez a rettenetes küzdelem nemcsak a Dunaparti palotában folyik majd, hanem minden valószínűség szerint az egész országban. A választások réme mindjobban fenyeget, hogy annál nagyobb legyen a bomlás, az összeomlás. ügy voltunk mostanában, hogy — hála Istennek — kezdtük kiheverni a legutóbbi választás átkát. Társadalmi életünk kezdett visszatérni a rendes mederbe és lohadt a más politikai véleményen levők kölcsönös gyűlölete. Idestova már talpraállottunk és most újra kezdődik majd a rombolás. ... A romokon azután majd ösz- szeölelkezhetnek a pártok, hogy egymás kebelén sírják el a bánatukat; azután majd összefoghatnak, hogy együtt építsék föl azt, amit közös erővel, közös szenvedéllyel romboltak le. Nálunk, magyaroknál, ez az évezredes gyakorlat. * II. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye köziga/.gatási bizottsága bétfőn, április bő 15-én, délelőtt 10 órakor, a vármegye székházának kistermében rendes bavi ülést tart. Az „EGER“ tárcája. Farkas Antal Erköltsi Iskolájából. 1790-ben, Kassán jelent meg Farkas Antalnak, a fenticimben jelzett, németből fordított munkája. A szokásos elöljáró-beszéd életrajzi adatokat, költőies ajánlás után pedig, a mintegy negyedfélszáz nyolcadrét leveles könyv, huszonnégy történetet tartalmaz, „a’ mellyek £* Világnak furtsa Tsalárdságit... mutattyák.u Korában olvasott könyv lehetett, amit az igazol, hogy 1806-ban, Pesten, második kiadást ért. Történetei bár naivak, éppen nem értéktelenek. A könyv olvasásakor annyira megragadott kettő, hogy, a gondolatmenet megtartásával, átdolgoztam. Csak annyit még, hogy a két átdolgozás közül az elsőnek eredeti cime: Leg-hivebb belsőbb titkos Tanátsossa a’ Persiai Királynak; a másodiké: Telhetetlen határ nélkül-való fösvénységtől okoztatott vakság. A pásztor. I. — Jó pásztor! Úgy látom, hogy kedvet találsz furulyádban! — Kötelességem! — Hogy-hogy? — Furulyaszónál jobban legel a nyáj! — A tiéd? — Nem, a gazdámé! — Szegődjél hozzám! — Nem én; megférek a gazdámmal! — Megfizetlek! — Még akkor se ! Különben is messze van még Szent G-yörgy-uapja! — Ne gondolj vele! Ha akarom, gazdád azonnal hozzám bocsájt! — Ki vagy te? — Királyod! — Megkövetem Felségedet... — Szólj bátran! — Ha valaki kényszerítésére időelőtt elhagynám gazdámat, Felséged bölcs törvényei szerint, nemde: együtt bűnhődnénk ? — Jól mondod! — Felséged pedig saját törvényét lépné át, ha kényszerítene arra, hogy gazdámat elhagyjam ! — Igazad van!... Jó pásztor, ha esztendőd lejár, elvárlak ! — Ha gazdám is ügy akarja, — örömmel, Felség! II. Halálos ágyán feküdt a király... — Te tudod annak érdemét — szólt fiához — akit mindenki csak pásztornak hív ... Házunk hű támasza ő! Becsüld meg őt; élj tanácsával!... III. — Felség! — Szólj, hívem! — A kérdéses kincsek a pásztornál vannak! — Szavad — meglep ! — Valóban, Felség! Ki gondolná arról a fölemelt senkiről? — Van bizonyíték ellene? — Felség, vádiratunk mindenre világot vet!
