Eger - hetente kétszer, 1911

1911-08-05 / 62. szám

1911. augusztus 5.

EGER. (62. sä.)

3

ott ez az intézkedés a kezelést igen megnehezíti, sőt számtalan esetben a behajtást is lehetetlenné teszi. Tessék az ilynemű költségekkel a háztulajdonost megterhelni, mert ezeknek tisztán magánügyük az, hogy ezt a lakókkal a házbér-szerződés megkötése alkalmával rendezzék.

A fentiekből látható, hogy ez a szabály- rendelet föltétlenül revízióra szorul, át kell azt dolgozni újra és csak azokban a városrészekben kell kötelezően végrehajtani, ahol annak értelme van.

Eger iskolái.

— Az idei értesítők. —

5. Az angolkisasszonyok leányiskolája.

A modern magyar úri nő típusát Egerben és vidékén az Angolkisasszonyok egri róm. kát. érseki leányiskolája teremtette meg.

Nem mondunk ezzel újat: mert hiszen köztudomású dolog, hogy az alatt a félszáz esztendőnél nagyobb idő alatt, amióta ez az illusztris leánynevelő fennáll és működik, Eger város és a messzi vidék úri és polgári családjai — csaknem kivétel nélkül — itt neveltették leányaikat. Leányaink, fiatalasszonyaink anyáink, sőt még a nagymamák is, ebben a tanintézetben nyerték szellemi képzettségük alapjait és azt a szilárd valláserkölcsi nevelést, mely életük utjain biztosan kalauzolja őket, akár jobb sorsot biztosított nekik a Gondviselés és előkelő helyet foglalnak el a társadalomban, akár pedig mostohább viszonyok közé kerülve, küzdeniük kell a — megélhetésért.

Igazi Alma Mater ez a tanintézet, és most is kegyelettel vesszük kezünkbe az 1910/1911-dik iskolai évről kiadott értesítőjét, mely az intézet falai között szakadatlanul folyó, áldásos nevelőoktató munka imént bezárult legutóbbi esztendejéről ad számot.

Az Értesítőt Kürti Menyhért dr. ciszt. r. főgimnáziumi tanár, az intézet felsőbb leányiskolájának egyik óraadó-tanára, vezeti be, és „Továbbtanulás az iskola tanítása utánu cím alatt a „mai, műveltnek tartott női társadalom műveltségi felfogása, mondjuk szokása, legigazabb nevén divata“ fölött szemlét tartva, igazán becses értékű, indokolt, bölcs és megszívlelésre méltó tanácsokat ad arra, hogy urinőink menynyiben és miként válogassák ki az ismeretek halmazából a szív- és kedélyképző elemeket „annak a valiáserkölcsi szellemnek erősítése, mélyítése végett, melyet több mint félszázados intézetünknek legkisebb kődarabja is annyi melegséggel és bensőséggel sugároz ki,“ és amely jótanácsokat ha követnek is majd hölgyeink, akkor „sűrűn, jóval sűrűbben fogunk találkozni azzal a női tipussal, aki meg tudja érteni azon nemes eszméket, melyekért a nemes férfi éjet- napot eggyé téve küzd és fárad, aki segédkezet is tud nyújtani a férfi eszméinek megvalósításához és aki áldásosán be tudja tölteni a családban gyermekei közt azt a legnemesebb hivatást, melyet a Gondviselés egyesegyedűl a nőnek rendelt kiváltságos osztályrészül.“

Ezután az intézet felügyeletét, igazgatását és szervezetét ismerteti az Értesítő. Az országoshírü nőnevelő intézetben a következő iskolák vannak: 1.) elemi népiskola négy osztállyal; 2.) polgári leányiskola négy osztállyal; 3.) nyilvánossági joggal felruházott felsőbb leányiskola hat osztállyal; 4.) elemi iskolai tanítónőképző négy évfolyammal. (A tanítónőképző- intézethez szükséges gyakorló iskolául az intézet elemi iskolájának négy, és a polgári iskola I—II. osztálya szolgál.) Az intézet érseki biztosa Begovcserich Róbert, scutarii választott püspök, egri főkáptalani nagyprépost, érseki helyettes ; igazgatója: Blazsejovszky Ferenc egri székes-főkáptalani apát-kanonok, volt egyház- megyei főtanfelügyelő; igazgatónője pedig: M. Beleznay Etelka, az angolkisasszonyok egri intézetének főnöknője és az összes iskolák igazgatónője.

A tanári testület 43 tagból áll, és pedig: Alexy Borbála, Altia Etelka, Bende Gizella, Brand Margit, Ebner Ilona, Heincz Vilma, Hu- dák Mária, Hroch Stefánia, Jávorszky Mária, Kárpáti Sarolta, Kolleth Etelka, Kondé Mária, Könyves Teréz, Lengyel Julia, Marinkás Mária, Neszvadba Gizella, Ruzsicska Mária, Szabó Jozefa, Szabó Matild, Szegedy Erzsébet, Thüringer Hedvig, Turkovits Mária és Velty Anna angolkisasszonyokból; Czakó Ambró dr., Frá- nek Dömötör dr., Kürti Menyhért dr., Madarász Flóris dr., Mátrai Rudolf, Nagy Béni dr., Perényi Kandid, Szőke Sándor és Tóth Gyula óraadó tanárokból; BozsikPál dr., Kiszely Imre, Krusnyiczky Kálmán és Leskó József hitoktatókból, Dallos Erzsébet, Engelmayer Anna és Ocsenás Margit tanítónőkből, végül Kassa Endre dr. orvos, egészségtan- és Komáromi Ödön és Marchovszky Bohuszláv ének-tanárokból.

Az intézet büszkesége, a mintaszerűen berendezett és gondozott internátussal uj fejezet foglalkozik. Az intézet célja: 6—18 éves leánykákat vallásos, hazafias szellemben munkás, kötelességtudó, müveit nőkké nevelni. Ezért a szív nemesítése és az értelem fejlesztése mellett különös gondot fordít az intézet a testi egészségre, a testi és szellemi erők fejlesztésére, szem előtt tartván a közmondást: ép testben ép lélek. Az internátus is ezt a célt szolgálja, mely pompás, modern berendezésével úgy a pedagógia és egészség, mint az illem és tanulmány szempontjából minden jogos kívánalomnak megfelel. A növendékek nevelését képzett intézeti tagok vezetik és két prefekta és több rendtag gyakorolja az állandó felügyeletet, a kor és iskolanem szerint három nagy csoportba osztott, növendékek felett. A társalgás nyelve a francia, német és angol. A jó nevelést irányító szeretet, gyöngédség, párosulva a szükséges szigorral okozzák, hogy a növendékek örömmel töltik tanulmányi idejüket. az intézetben és mint második otthonukra, hálásan gondolnak vissza reá a közéletben is. Az internátus a polgári iskolát kivéve, az intézet valamennyi iskolájával szervezeti összefüggésben van. Az intézet nagyobb növendékei (a felsőbb leányiskola IV—VI., a polgári iskola IV., valamint a tanitónőképző növendékei) látogathatják a továbbképző tanfolyamot is, melynek tárgyai: ének, zene, a festés és rajz minden ága, kézimunka, idegen nyelvek (tetszés szerint: német, francia, angol és olasz), háztartási és gazdasági teendők gyakorlati elsajátítása. Az internátus növendékei az ellátásért, ha a felsőbb leányiskolába járnak 680, ha a tanítónőképzőbe 660, ha pedig az elemi iskolába 610 koronát fizetnek egész évre. Ebbe az összegbe természetesen nincsenek beleszámítva a rendkívüli kiadások, amelyek szintén mérsékeltek, de a tandíj már benne van.

Igen érdekes beszámolót találunk az Értesítőben a két év előtt újjászervezett Máriakongregációról is, melynek 146 felavatott és 55 jelölt tagja van és a lelki élet ápolására három csoportban működik, de havonként egyszer a három csoport együttesen vett részt a prézes előadásain, melyeket az intézet templomában tartottak. Itt említjük meg, hogy a Mária-kongregáció a jövő tanévben zászló-felavatásra készül, mely célra gyűjtésből, már 540 korona áll rendelkezésére.

Az intézet növendékeinek névsorán kívül,

azoknak a szépen sikerült ünnepségeknek a programmját találjuk az Értesítőben, amelyek az egri intelligens közönség előtt állandóan kedvelt és szívesen várt kultur-események. Beszámol az Értesítő az iskolai év folyamán történt egyéb dolgokkal is. így azokkal a nagyszabású építkezésekkel, amelyekkel az intézet újabban bővült s azokkal a modern berendezésekkel, amelyek az iskolák elhelyezését és a tanítás menetét mintaszerűvé teszik. Igen érdekes az intézetben készült kézimunkák statisztikája, valamint a nyilvános kézimunka-kiállítás beszámolója.

Az intézet növendékeinek segélyezéséről, a szertárak növekedéséről, az évzáró vizsgálatokról szóló jelentések után, a nagy gonddal összeállított statisztikai táblázatok következnek, amelyekből megtudjuk, hogy a felsőbb leányiskolába 150 nyilvános és 1 magán; a tanítónőképző-intézetbe 118 nyilvános és 11 magán; a polgári leányiskolába 130 nyilvános és 5 magán; az elemi leányiskolába 244 nyilvános és 3 magán, összesen tehát 642 nyilvános és 20 magántanuló iratkozott be az intézetbe, kik közül osztályvizgálatot tett 610 nyilvános és 20 magántanuló, kimaradt 22, meghalt 1 és a vizsgálatról elmaradt 9 tanuló.

—szky.

A hét.

Tulajdonképen ezt a címet kellene adni „két hét,“ mert a múlt héten kiszárította ennek a rovatnak tintáját a — kánikula.

Mind a két hét a legszokatlanabb meleg jegyében folyt le, mert — nem számítva egy kis vihart, egy kis esőt, és hellyel-közzel egy-egy jégverést, — az egész országra roppant hőség nehezedett. A levegő valósággal olyan volt, mint az olvasztott ólom. Aki tehette, ki sem mozdult a szobából, hanem lefüggönyözött ablakok mögött töltötte a napot, akár azok az európaiak, akik a tropikus földövre vetődnek.

1892. augusztusától nem volt olyan meleg hazánkban, mint az elmúlt két hét alatt. Árnyékban 34, majd 35, azután 36, sőt 37, 38, 39° Celsius meleg is volt most egyik-másik városban. Egerben különösen lehetett érezni a hőséget, mert a délről nyitott völgykatlanba belefeküdt az izzó nap és szinte beleszorult a hőség.

Szerencsére, nálunk semmiféle katasztrófát nem idézett elő a nagy hőség.

*

Dán tanitók hazánkban. A fővárosi lapokban olvassuk, hogy száznál több dán tanító látogatott el hozzánk, hogy megnézze a Tátrát.

Az igazat megvallva, elszorul a szivünk, mikor ezt olvassuk. A külföldi tanítók érdeklődésén érzett örömünket elnyomja a keserűség, hogy mennyire hátra vagyunk még mi. Dániából ennyi tanító tud eljönni száz és száz mértföldre, hogy lásson egy természeti szépségek dolgában ritka országot, holott ezt a természeti szépséget nem tudják megnézni a magyar tanítók. Nem telik reája pénz.

Többet mondunk, — nagy szégyene a magyar oktatásügynek, — meggyőződésünk szerint a magyar középiskolai tanárok 70—80%-a (tehát háromnegyed része) még nem látott — tengert.

Hja, Dánia nem alamizsnát ad a pedagógusainak, hanem tisztességes megélhetést, amely mellett még idegen országok tanulmányozására is jut pénz. Nálunk jó, ha útleírásokból, meg az Urániából ismerjük az idegen országokat.

*