Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-05 / 62. szám
4 EGER. (62. sz.) 1911. augusztus 5. Advocem: Uránia. Mozgófénykép-szinházunk előadásain joggal tűnt föl, hogy nehány hölgy a legújabb divat szörnyetegeit teszi fejére és úgy ül be a nézőtérre. Ennek azután az a természetes következménye, hogy sok néző egyáltalán nem látja a képeket. Legfeljebb akkor látna valamit, ha flamingó-nyakkal áldotta Tolna meg a Teremtő. Csodálatos, hogy némelyek nem látják be: 1. egy jegy árával csak egy helyet vásárol meg az ember; 2. senkinek sincs joga a mások szerzett jogait csorbítani. Nincs bizony. Még akkor sincs, ha valaki — szép asszony. * Kacsa-szezon van az újságírásban is. Hiába, kánikulában vagyunk. Csak igy tudjuk azután megérteni, hogy a múlt héten ilyen hírt adott ki a „Pesti Napló“: „Cisztercita szerzetesből szolga.“ Elmondja azután, hogy egy Podolevszky János nevű öreg ember Békéscsabán szolgának állott a Fiume-szállóba. Az illető (mert az életrajzi adatait is közli a P. N.) 1848-ban született, 1885. táján lett cisztercita az egri rendházban és huszonöt évig volt „hü szolgája az Istennek,“ mig végre tavaly kilépett, mert szerelmes lett — 62 éves korában. Átnéztük a rend Névtárait, de még csak hasonló nevű tagot se találtunk benne. Egyébként — ha a magyar újságírás nem lenne oly felületetes (hogy ne mondjuk: lelkiismeretlen) — tudhatná a Pesti Napló, hogy: 1.) 37 éves embereket nem igen vesz be tagul a cisztercita-rend; de 2.) ha bevenne is, nem a rendházak veszik be. Csinos kis novicius lett volna Podolevszky uram, 37—38 éves korában, mikor ebben a korban már a rendtagok háta mögött 13—14 évi tanári működés van. Az is különös végre, hogy 62 éves tanár-ember szálloda-szolgának áll be, hogy megélhessen. Ekkora intelligenciával már csakugyan jobb helyzetet teremthet az ember magának még — Magyarországon is. Az egész hírnek különben nagyon olyan az íze, mintha bármily kis mértékben is, de diszkreditálni akarná ezt a nagyérdemű rendet. HÍREK. Eger, 1911. augusztus 4-én. Vértesi Arnold meghalt. A régi magyar iró gárdának egyik érdemes alakja dőlt ki az élők sorából. Vértesi Arnold, a Kisfaludi- és Petőfi-Társaság tagja halt meg Budapesten, 75 esztendős korában. Halála, magas korát nem tekintve, sem jött váratlanul. Vértesi Arnold hosszabb ideje betegeskedelt már, úgy, hogy a legutóbbi három hónap alatt már nem is igen dolgozhatott. Pedig Vértesi Arnoldnak a munka volt az eleme és majd hatvan esztendős írói pályája nem közönséges termékenységről tesz tanúságot. Kedves, közvetetten elbeszélő talentuma a magyar olvasó- közönség széles rétegeit meghódította. Valamikor divatos, közkedvelt író volt, de elbeszélő köteteit ma is szívesen olvassák. Vertest Arnold Egerben, 1836. augusztus 16-ikáu születeti, hol atyja, Vichiida .Arnold, a tanítóképző tanára volt. Később Misaolczra költözött s Vértesi ott végezte tanulmányait. Koran verseigetett, Garay nyomán balladákat írt, majd drámával is kísérletezett. A szabadságharc alatt, mint tizenhárom éves ifjú, beállt honvédnek s résztvett a temesvári csatában is. A szabadságharc után beiratkozott a pesti egyetemre, hol jogot hallgatott, de emellett elbeszéléseket is kezdett írogatni. Első novelláját a Hölgyfutár közölte 1856. évfolyamában „Mór király“ címen. Egymásután követték ezt a novelláját többi elbeszélései, amelyek csakhamar népszerűvé tették nevét s arra bírták, hogy ezentúl kizáróan az irodalomnak éljen. Szépirodalmi működése mellett a „Fekete leves“ című élclapot is megindította, majd szerkesztője volt a Divatcsarnok, Harang, Képes Világ című lapoknak s egy ideig a Magyar- ország és a Nagyvilágnak. Mint szerkesztő, vidéken is működött; Debreczenben a „Deb- reczeni Ellenőr“-t szerkesztette a nyolcvanas években; a kilencvenes évek elején azonban újra visszatért Budapestre s azóta állandóan itt tartózkodott. Irodalmi működése elismeréséül a Kisfaludi- és a Petőfi-Társaság már régebben tagjai közé választotta. Munkái: Tiz beszély (1867), Dicsőség tengeréből (1868), A világ folyása, Apostol, Eltévesztett életutak, Nyomorúság iskolája (1877) stb. 1888 óta „Ezer elbeszélés“ címeu foglalta egy tömegbe novelláit. 1897-ben jelent meg Az ugaros-karádi közbirtokosság, majd a Kisvárosi történetek című kötete és egyéb munkái. Gyémánt-mise. Egyházmegyénk egy érdemes nyugdíjazott papja, Sebestény Ferenc, volt mezőtárkányi plébános, vasárnap (f. hónap 6-án) mondja gyémántmiséjét Kunmadarason, az ottani róni. kát. templomban. Sebestény Ferenc 1828-ban született és teológus volt, mikor a szabadságharc kitört. Sebestény a szemináriumból a harctérre ment s végigküzdötte a szabadságharcot Bem seregében. Majd visszatérvén, befejezte tanulmányait és 1851-ben lett áldozópappá. Legutóbb Tállyán lakott, Zemp- lénmegyében; jelenleg Erdélyben utazik s még egyszer megtekinti azokat a helyeket, ahol a szabadságharc alatt küzdött. Ma érkezik Kunmadarasra, ahol bemutatja gyémánt-miséjét. Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Szőke Jenő napidíjas mérnököt az egri kir. államépítészeti hivatalhoz kir. segédmérnökké nevezte ki. Uj gyakornokok. A pénzügyminiszter Krivos Árpád és Kardos Elemér végzett egri joghallgatókat. ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi fogalmazógyakornokokká, a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke pedig Mlinko Vencel egri ügyvédjelöltet a budapesti Ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja a gyöngyöspüspökii anyakönyvi kerületbe Molnár Ferenc oklev. segédjegyzőt, a vécsi anyakönyvi kerületbe pedig Fekete Ödön jegyző- gyakornokot anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. Búcsú a sírok között. Vasárnap, augusztus hó 6-án tariják meg hagyományos fénnyel és kegyelettel az egri Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben az évenkint szokásos Havi Boldog-Asszony napi búcsút. A temető kápolnájában tartandó istentiszteleteken és szentbeszéden kivül körmenet is lesz az ezen alkalomból virágokkal és koszorúkkal fölékesített sírok között. Szombaton d. u. 4 órakor vespe- rás lesz a kápolnában, vasárnap reggel 6 órakor kis mise, 7*10 órakor ünnepies nagy mise szentbeszéddel és körmenet az Oltáriszentség- gel; d. u. 4 órakor vesperás, utána körmenet. Hétfőn reggel 6 órakor kis mise. Igazgatótanács-ülés. A Borsod-, Gömör-, Hevesmegyei községi és körjegyzők Egri Tápintézetének igazgatótanácsa holnap (szombaton) d. u. 4 órakor ülést tart Majzik Viktor elnöklésével. Ez a gyűlés tölti be a kedvezményes, és ingyenes helyeket is, ezenkívül a folyó ügyeket intézi el. A parádiak kegyelete. Kecskemétről jelentik, hogy Kálmán Gusztávué, a kereskedelmi államtitkár felesége, aki az idén Párád fürdőn üdül, 654 koronát küldött a kecskeméti földrengés károsultjainak segélyzésére, mely összeg az általa Párád fürdőn rendezett műkedvelői szi- nielőadás jövedelmeként folyt be. Az agghonvédek nyári mulatsága. A hevesmegyei 1848—49-iki honvédegylet szokásos nyári táncmulatságát az idén augusztus hó 27-én tartja az Ersekkertben. A fehér cár birodalma. Az egri Uránia színház holnap, szombaton este 8 órakor a fehér cár birodalmát, a hatalmas Oroszországot fogja bemutatni mintegy másfélszáz színesen vetített és tizenkét mozgófényképen. A£%rosz-zeneszá- mokkal élénkített előadás konferenszierje ezúttal is Damó Oszkár, az egri Uránia igazgatója lesz. A helyárak ennél az előadásnál mérsékelten fölemeltetnek. Villamvilágítás Pásztón. Pásztó község elhatározta, hogy a községet villamvilágítással látja el. Az üzem kérdését úgy oldják meg, hogy 50 évre szóló koncessziós szerződést kötnek a munkálatot elnyerő vállalkozóval. Puska-szó a határban. Augusztusban megszólal a puska a határban. Vége a vadászati tilalomnak. Szabad a vásár. Elsején a fogolyvadászat vette kezdetét, tizenötödikén pedig a nyul-, fácán- és túzok-vadászat kezdődik. Legalább igy van beiktatva a törvénybe. Ámde az igazi vadász, bár szívrepesve várja vadászszenvedélyének kielégíthetését, még sem él a szabadalommal, ha úgy találja, hogy a vad-állomány még nem eléggé fejlett és megerősödött. Az igazi vadász szereti, óvja, kíméli a vadat és csak akkor vadászik, amikor már erőteljes, kifejlett példányok kerülnek a csöve elé. Az, aki mindent elpusztít, amit lőtávolon belül meglát, ha szenvedélyes vadásznak tartja is magát, mégis csak — „puskás.“ Nem a vadirtása célja a jó vadásznak, hanem annak a gyönyörűségnek az élvezése, amely egy-egy kifejlett vad elejtésével együtt jár. Ezért a tulajdonképeni vadász-szozon nem annyira a tilalom megszűnése napján, mint inkább akkor kezdődik, amikor a fiatal vad már annyira megerősödött, hogy akkor is megél, ha az őt tápláló „öreget“ találja a puskagolyó. Ez az időpont pedig nem mindig esik össze a törvényes szabadalom kezdőidejével. Gyomor-bélhurutnál és elhájasodásnál a Ferencz József-keserűvíz gyógyhatása páratlan. Leube dr. tanár, a würzburgi klinika igazgatója, különösen ebben az irányban próbálta ki ezt a csodás összetételű gyógyvizet és véleményét a következőkben összegezte: „Belkorodámon nyert eredményeim alapján biMT A szüreti idényre ajánlunk: mint a Köck István gépgyár részvénytársaság főelárusitói, borsajtókat, Rock-féle külömbözéki szerkezettel és víznyomásu hydraulikus borsajtókat, szőlözuzókat, rovátkolt és kúpos hengerekkel; bogyózókészüléket. Borszivattyukat; amerikai gummitömlőt és minden, a szüreteléshez és borkezeléshez szükséges anyagot és eszközt. ==■-■ ■ LIGETI és BIRO pincegazdasági szaküzlet Budapest, V., Vigszinház-utca 5. A Röck-féle borsajtók városi raktára. — Árjegyzék ingyen és bérmentve!
