Eger - hetente kétszer, 1911

1911-10-18 / 83. szám

2 EGER. (83 sz.) 1911. október 18. egyszer csak beüt a krach. Elvégre az archimedesi csavarnak csak a neve „végtelen“, de azért van vége. A pénz­ügyminiszter csavarjának is kell már egyszer végének lennie. ügy gondoljuk, hogy ezt mindenki érzi az országban. Nem is annyira az tetszik tehát, hogy már ennyit ki bírunk izzadni, se nem az, hogy marad is egy pár fillérünk: az idén inkább az tette rokonszenvessé a Lukács László expozéját, hogy születésnapjának 60. évfordulóján nyújtotta be Rokonszenves jelenség is az, ha valaki hatévtizedes kitartó munkálkodás után ilyen dolgokra képes. Rokonszenves még nálunk is, ahol pedig általában véve — nem igen szeretik a munkát. A törvényhatósági bizottság megüresedett tagsági helyeit hétfőn töltötték be. A válasz­tások eredménye a következő: az egri I. al- választó kerületben Grónay Andor iparostanonc- isk. igazgató (függetlenségi) 160 szavazatot kapott, míg Simácius Andor járási számvevő (munkapárti) 57-et, vagyis a függetlenségi je­lölt így óriási többséggel győzött. Két vidéki választás igen csöndesen folyt le. — Az eger- baktai kerület Timon Zsigmond felnémeti es- peres-plebánost választatta meg a törvényha­tósági bizottság tagjává. Husbiztos-választás. A Nagy Bsrnát halálá­val megüresedett husbiztosi állást október 20-án (pénteken) délután 3 órakor tölti be a város képviselőtestülete. Eger város közgyűlése. Eger város kép­viselőtestülete ma, október hó 17-én, délelőtt 11 órakor, Jankovics Dezső kir. tanácsos, pol­gármester elnöklete alatt, rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen a következő ügyeket in­tézte el: Napirend előtt Mélypataki Ignác városi képviselő a külvárosokban a közlámpák szapo­rítását kérte, mert kivált a forgalmasabb he­lyeken a mostani „villamos-sötétség“ türhetet­volna föl. Már ez csak mégsem lehet igaz ? Minden jó a papoktól eredjen? — Ez tény és igaz. Az említett műszere­ket a franciskánus Roger Bacon találta föl. Megjegyzem azorfban, hogy Roger Bacon mo­dern szellemű barát volt, nem holmi sötétben bujkáló csuhás. — Mikor is élt Roger Bacon ? Úgy-e 1292- ben halt meg? Hm, hm, tehát már akkoriban is voltak modern papok ? Még valamit! Ugy-e kérem, aki elsőnek tanította, hogy a nap áll, a földpedig forog, nem Galilei volt ugy-e, tanár úr. — Nem bizony, hanem Kopernikusz. — Megint csak pap ? Sőt azt mondják, még ez a kanonok sem a legelső volt, mert már vagy száz évvel azelőtt tanította ugyanezt a regensburgi püspök: Regiomontanusz. — Lehet! — Még egy kis türelmet kérek, tanár űr! Vájjon miért hívják azt a korszakot, melyben a tudományok, a művészet és az irodalom oly nagy mértékben virágoztak, X. Leó aranykorának? — Miért ? Mert X. Leó különös pártfo­gója volt a tudósoknak, művészeknek és íróknak. — De hogyan lehet ez? Hiszen X. Leo tudtommal pápa volt. — Uram, én, úgy veszem észre, hogy ön csak azért jött... len. A polgármester a szükséges intézkedése­ket kilátásba helyezte. A napirend első tárgyaként a szokásos év- negyedes jelentéseket olvasták fel. Különösen a tiszti főorvosnak a város közegészségügyi állapotára vonatkozó jelentése keltett feltűnést. Ezzel egyébként mi is foglalkozni fogunk. A közgyűlés a főorvos jelentését kiadta az egész­ségügyi bizottságnak véleményezés végett, a többi jelentést pedig tudomásul vette. A Korona-, Karéj- és Görög utcák csator­názását és kiépítését elrendelték. A Korona­utcát aszfalttal, a másik kettőt makadámmal burkolják. A rendőrlegénység egyenruhájának és föl­szerelésének szállításával — 8 pályázó közül — a Bauer H. egri céget bízta mega közgyűlés; a város tanácsát pedig felhatalmazta, hogy a 16,921 koronás vállalatból a rendőrség téli ru­házatát még abban az esetben is rendelje meg, ha ezt a határozatot valaki megfölebbezné. Az irodai szerek szállításával is a Bauer H. céget bízta meg a közgyűlés. A városnak kiutalt 25.000 korona állam­segélyből, a tisztviselők fizetésének kiegészítése után fölmaradt 2869 koronára nézve a pénzügyi szakosztály azt javasolta, hogy ez az összeg a vá­rosi alkalmazottak között osztassák föl a szol­gálati idő és a fizetés arányában. A közgyű­lés az egyidejűén bemutatott fölosztási tervet elfogadta. Az útépítésre fölveendő 170.000 koronás kölcsönre vonatkozóan a pénzügyi szakosztály azt javasolta, hogy a kölcsön összegét, a több­let-kiadásokra tekintettel, 180.000 koronára emeljék és a kölcsönügyletet a Hevesm. Agrár­takarékpénztárral kössék meg. A közgyűlés a javaslatot névszerinti szavazással elfogadta. A husosboltok bérlői sokallják a 1/2 évi lakbérnek megfelelő ovadékot. A közgyűlés ezt V* évi lakbérnek megfelelő összegre szállí­totta le. Az 1912. évi kövezetvám költségvetését 66,307 korona szükséglettel és ugyanannyi fö- dözettel elfogadták. Az alapítványi női kórház újjászervezésére nézve kiküldött bizottság 1907. óta nem tar­tott ülést és igy ez a fontos közérdekű kér­dés egy lépéssel sem juthatott előbbre. Minthogy — Hogy kétségeimet, zavaró kétségeimet eloszlassam, tanár űr. Nem tudom rásütni a papokra a maradiság, a szellemi jsötétség bé­lyegét, mig ezek a szörnyű kételyek kínoznak. Folytathatom a kérdéseket, tanár űr? Igaz-e, kérem, hogy az első népiskolákat de la Salle János alapította? — Igen, a francia de la Salle. — A pap de la Salle? A szent? — Igen, a pap! — Meg hogy a siketnémák ügyét először a spanyol Pedro de Ponce karolta föl, utána pedig abbé de l’Epée? — Tény, hogy a spanyol de Ponce, utána pedig abbé de l’Epée. . . —- A barát de Ponce és l’Epée, a pap? Különös! Nem volt tehát elég, hogy a szerze­tes Schwarz Berthold találta föl a puskaport, a szerzetes Guido d’Arezzo a hangskálát, egy tegernseei bajor barát az üvegfestést, a jezsuita Cavalieri a polychromiát, a jezsuita Secchi a spektrálanalizist? — Uram, ha ön csak engem boszantani jött. . . Ezer mennykő és villám! — Dehogy, tanár ur! Hanem igaz, a vil­lámhárítót sem Franklin találta ki voltakép, mert már 1754 ben készített villámhárítókat a négy év alatt a bizottságnak több tagja meghalt, a közgyűlés most uj tagokkal egészí­tette ki a bizottságot és fölkérte a bíbornok- érseket, hogy a maga részéről is küldjön ki uj megbízottat, az időközben elhunyt Imre Miklós jogtanácsos helyett. A képviselőtestület ezután tudomásul vette, hogy a tanács Bablonkay Gyula vállalkozó 900 korona és ifj. Wind István vállalkozó 4800 korona óvadékát a törzsvagyon alapból kiu­talta. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi szakosz­tály javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy a városi „törzsvagyon-alap“ címét a céljának és rendeltetésének inkább megfelelő „rendel­kezési alap“-ra változtatja. A villamos-telep igazgatóságának, előter­jesztésére 70,000 koronás folyószámla-kölcsön fölvételét engedélyezte a közgyűlés. Ez a pénz üzleti befektetésekre, motorok és villamos áram­mérők (órák) beszerzésére kell a villamos te­lepnek. Majd elfogadták a füzesabonyi villamos vezeték építésére a Reiner Soma és Szabó Frigyes vállalkozókkal kötött szerződéseket is. A tanács bejelentette, hogy a városi bolt­bérlők egy része vonakodik megkötni a bér­leti szerződéseket. A közgyűlés 8 napos határ­időt adott a bérletek megkötésére. Az egészségügyi bizottság a piaci és vá­sári szabályrendelet 10. §-át akként kéri ér­telmezni, hogy az élelmiszer-árusok csakis kosarakban, edényekben és állványokon áru­síthatják portékáikat. A közgyűlés igy hatá­rozott. Az Osztrák-Magyar Banknak részvényeiből a nyáron 20 darabot rendelt megvásárolni a köz­gyűlés. A 40.000 korona értéket képviselő részvények beszerzését azonban most nem ja­vasolja a pénzügyi szakosztály, mert, a pénz­piac megdrágult. A részvény-vásárlást tehát máskorra halasztották. A Sertekapu-utcai lakosok az utca kiépí­tését kérték. A közgyűlés elismeri és szük­ségesnek tartja ennek az utcának a gyökeres rendezését, a munkálatokat azonban csak ké­sőbb fogja elrendelni, mert a szakadékos utca kiépítése tetemes költségbe kerül, amire most fedezettel nem rendelkezik. A fogyasztási pénztárnál 2730 korona hi­ányt állapított meg az alispán és ezért az egy premontrei plébános, Divisch Prokóp. így olvasom Kürschner Lexikonjában is. — Az ön nyelve, úgy látszik, soká nem fárad el. — Ad vocem ! korunk legnagyobb nyelvmes­tere ugye a poliglott Mezzofanti bíboros volt? — Ez nem akadályozta meg abban, hogy maradi legyen. — A legmaradibb ember pedig bizonyára Mai kardinális volt, a XIX. század legnagyobb paleografusa, aki a tudós világ előtt a palimp- szesztek titkait földerítette. — Jó, jó, fiatal úr. Innen hová szándé­kozik távozni? — Hogy hová ? hogy milyen irányban ? Ezt Flavio Giojától kell megkérdeznem, ki 1300.körül tette használhatóvá az iránytűt. De ez is pap! — Ej, ej, ön igazán tűzbe jött! — Tűzbe? Nos, az ellen a vízi-fecskendő segít legjobban. Csakhogy az első tűzifecsken- dőt szintén papok, ciszterciták, szerkesztették meg. A párisi kapucinusok pedig egészen a XVII. századig Páris tűzoltói voltak. — Ha nem fecsegne ily érdekesen, ki­röpíteném. — Ugyan hová, tanár úr? Talán a szellős magasba? Erről meg a léghajó jut eszembe. Az első léghajót, úgy tudom, már 60 észtén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom