Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-18 / 83. szám
1911. október 18. EGER. (83. sz.) 3. azóta már meghalt Matékovics Mór pénztárnokot felfüggesztette állásától, Eisenmann Ákos ellenőr ellen pedig megindította a fegyelmi vizsgálatot. A közgyűlés a bejelentést tudomá- súl vette, mert az okozott kár a pénztáros óvadékából és a család hozzájárulásából megtérült. Hanem utasította a tanácsot, hogy a fogyasztási pénztárnak a városi közpénztárral való egyesítésére nézve dolgozzon ki javaslatot és addig is, mig az egyesííés megtörténik, a pénztárak ellenőrzését szigorítsa. Ezután gyorsan végzett a közgyűlés a napirend hátralévő részével. Tudomásul vette, hogy a Hóhérparton 384 □-öl terület árlejtésen elkelt, valamint azt is tudomásul vette, hogy az iparostanonciskolában a tanoncok nagy létszáma miatt a II. osztályt párhuzamo- sították. Az iparostanonc-iskola felügyelőbizottságának azt a kérelmét azonban, hogy a cipésztanfolyam rajzoktatója részére 300 korona tiszteletdíjat szavazzon meg, — nem teljesítették. Portkó József iparostanonc-iskolai szolgát fizetésjavítás iránti, Hrabovszky Gézát pedig közterület eladása iránt beadott kérelmével elutasította a közgyűlés. A Telekessy-utca csatornázását elrendelte. A márciusi hónapos állatvásár kivételes idejének áthelyezését akként oldották meg, hogy az állatvásárokat minden hónap első péntekjére helyezik át. Végül tudomásul vette a közgyűlés, hogy a gyümölcspiacnak a Knezich-utcába való áthelyezésére vonatkozó közgyűlési határozatot a vármegye törvényhatósága, az ellene beadott fölebbezés elutasításával, jóváhagyta; majd néhány köszönő levél és illetőségi ügy elintézésével a közgyűlés délelőtt l/sl órakor véget ért. Hevesvármegye közállapota. — Alispáni jelentés az 1910. évről. — III. A közigazgatás két fontos ága a tűzrendészet és a közegészségügy. Ezekkel foglalkozunk most. A tűzrendészet nagy lépéssel haladt előre vármegyénk területén az 1910. évben. A megelőző tűzrendészet javúlt elsősorban. A törvény- hatósági bizottság ugyanis a vármegyei építdővel Montgolfieri előtt Gusmae Bsrthold barát találta föl. 1720-ban léghajójával föl is szállt az egész portugál udvar jelenlétében ... Tanár úr a pápaszemét törüli. Az is papok talá'má- nya! A szemüveget a XIII. században a dominikánus Spina Sándor találta föl... Olyan sürgős a dolga, hogy az óráját nézi? Ez is papi találmány: az első órát Cassidorius szerkesztette meg, a nagynevű egyházi író; Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa, tökéletesítette e találmányt. Az első asztronómiai órát pedig Wallisfort Richárd apát késztette 1316-ban... Terhére vagyok, tanár úr ? Megyek már! Künn égnek már a gázlámpák. Ön előtt nem lehet már ismeretlen, hogy a gázlángot a jezsuiták fedezték föl, ezek a sötétségterjesztő emberek. 1794-ben Stonyhorstban, Angliában, alkalmazták először a gázvilágot, A Jézustársasági Duan alapította meg 1815-ben Prestonban az első gázgyár-társaságot. Ajánlom magam, professzor úr! Bocsánat... Ni, önnek kerékpárja is van ? Ezt a gépezetet a pap Pianton találta föl, ki 1845-ben már biciklin járt. Jó éjszakát! Még egyszer bocsánatot kérek. De tetszik tudni, nekem nincs nyugtom, mig az igazságot meg nem tudom... . . . Egy hatalmas ajtóbecsapódás fejezte be az érdekes párbeszédet. kezési szabályrendeletet akként revideálta, hogy ezentúl az új épületeknél, vagy az egészben uj fedéllel ellátandó régi lakóházak és egyéb tűzveszélyes épületeknél a tetők befödésére, csak tűznek ellentálló anyag: cserép, pala, eternit, bádog, stb. alkalmazható. Ez a szabályrendeleti intézkedés azért is fontos, mert áthidalja azokat az ellentéteket, amelyek ma a nép gazdasági és közbiztonsági érdekeit elválasztják. A gazda-közönség ugyanis a mezőgazdasági termények behordását a lakóházak közvetetlen közelébe, elsőrendű gazdasági szükségletnek tartja. Ha tehát sikerűi a lakóházakat és a tűzveszélyes melléképületeket legalább a külső tüzek ellen ellentállóbbakká tenni, akkor a közigazgatási hatóságok uyu- godtabban engedhetik meg a tűzveszélyes rakományoknak az ilyen közbiztonsági tetőzettel ellátott épületekhez közelebb való lerakását, mert a hő és a szálló-tűz az ilyen épületek között kevésbbé veszedelmes. A tűzrendészed szabályrendeletünk ügye is lényegesen előre haladt. A belügyminiszter ugyan még nem hagyta jóvá magát a szabályrendeletet, hanem azt megengedte, hogy a tűzrendészed felügyelettel járó kiadások fedezésére a vármegye az egyes községekre — a házak száma arányában — adót vethessen ki. Az is nagyfontosságú megelőző tűzrendészed intézkedés, hogy az alispán — az ököri- tói dráma borzalmainak hatása alatt — szigorúan meghagyta a hatóságoknak, hogy a mulatóhelyeket ezentúl minden egyes esetben, a hely- hatósági engedély megadása előtt, tűzbiztonsági szempontból vizsgálják meg és azokban a szükségesnek bizonyuló óvó- és mentőintézkedéseket tegyék meg. A tűzoltáshoz szükséges vizet ma már 62 artézi kút és 133 bővizű kút szolgáltatja a vármegyében. A viz szállítására 203 vizhordó kocsi és 54 kád áll rendelkezésre. Az 1910. évben létesült kutak (22 darab), vizfogók és vízmedencék összesen 14,729 24 koronába kerültek. Tűzoltási eszközökre 16,230‘33 koronát áldoztak a községek; szertárak építésére és átalakítására pedig 2450'46 koronát. A tűzoltó testületek száma a következő: van 43 önkéntes tűzoltó-egyletünk 1412 taggal, azután 74 kötelezett tűzoltóságunk 7776 taggal és | gyári tűzoltóságunk 101 taggal. A két rendezett tanácsú város és a községek az év folyamán 26,305’43 koronával segélyezték a tűzoltókat. A tűzesetek száma 261 voft az 1910. évben. A kár 452,675 korona, amiből 377,222 K biztosítás útján megtérült. A legtöbb tüzeset (36) Egerben volt; azután Verpelét következik 24, Gyöngyös 17, Tiszafüred 17, Tarnalelesz 14, Kál 10, Hatvan 9 tűzesettel. Az egri 36 tüzeset közűi azonban 18 kéménytűz volt, 2 pedig vak tűzi lárma. Legtöbb kárt Gyöngyösön okozott a tűz (94,325 K); Tiszafüreden 73,308 K, Gyöngjöstarjánban 60,350 K, Istenmezején 40,442 K, Egerben 34,490 K, Apcon 20,020 K, Hatvanban 17,535 K, Tarnaleleszen 10,000 K, Tófalun 9960 K, Verpeléten 8143 K, Csányon 7500 K, Ecséden 6940 K és Ka- rácsondon 6024 K volt a kár. A közegészségügy mérlege sokkal kedvezőbb vármegyénkre nézve, mint volt az előző, 1909. évben. Fertőző-ragadós bajban megbetegedett összesen 2415 személy és meghalt 250, tehát a betegülés 613-mal, a halálozás 85-tel kevesebb, mint volt az előző esztendőben. A ragadós betegségek közűi különösen a kanyaró és a vör- heny öltött nagyobb mérvet. A kanyaró nagyobb mértékben Gyöngyösön és a hevesi járásban, a vörheny pedig az egri, gyöngyösi és péter- vásári járás községeiben dühöngött. A difteri- tisz különösen a hatvani járásban lépett föl. Összesen 105 megbetegülés és ebből 17 halálozás volt az arányszáma. Trachomás beteg 308 volt és pedig leginkább a két rendezett tanácsú városban és a pétervásári járásban. A vármegye területén összesen 52 orvos és 2 sebész működött. A hatósági orvosok száma: 1 tiszti főorvos, 6 járási orvos, 4 városi orvos, 4 községi és 18 körorvos. A gyógyszertárak száma 28. Ezek közül 6 reál-jogú, 20 személy-jogú és 2 kézi gyógyszertár. Az okleveles szülésznők száma 180; az igazolványosaké 27. Kórház 4 van a megyében : Egerben 2, Gyöngyösön 1 és Pásztón 1. Az alispán melegen említi meg a köz- egészségügy érdekében a vármegye községeiben tartott népies közegészségi előadásokat is. Ilyen előadás 16 volt a múlt évben. A dormándí kolera-veszedelemről hosszabb és kimerítő jelentés számol be. Összesen 6 férfi, 6 nő és 7 gyermek, (tehát 19-en) betegedtek meg ebben a veszedelmes ragadós betegségben. Maghalt közülök 3 férfi, 2 nő és 3 gyermek; tehát a megbetegűltek 42>%-a. HÍREK. Eger, 1911. október 17-éu. Tájékoztató. Okt. 20. Eger város közgyűlése. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22, 23. OrszágoB vásár Hevesen. „ 23. Katonai felülvizsgálat. „ 26. A papi nyugdíjintézet közgyűlése. „ 29. A Jogakad. Kör. Vörösmarty-matinója. „ 30. Országos vásár Verpeléten. Siketnémaintézetünk tiz éves jnbileuma. A siketnémák helybeli intézetének története egy jelentős eseménnyel gazdagodott: vasárnap ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját. Csak tiz évről van szó, de az intézet rohamos fejlődése és annak áldásos működése nem engedi, hogy e határpontnál egy pár percre meg ne állapodjunk. A siketnémák egri intézete Scossa Dezső kir. tanfelügyelő kezdeményezésére létesült. Hevesmegyében ő volt az első, aki felismerve a siketnémák oktatásának szükséges voltát, az emberiségnek ez újabb kulturális és humánus szükségét, a megyei körökkel folytatott hosszas tárgyalások után tüzetes és terjedelmes memorandumot intézett e tárgyban a megye törvény- hatóságához. Fáradozásának meg is volt a kellő sikere. A megyei közgyűlés 1901. március 19-én kimondotta, hogy Egerben hajlékot létesít a természet árváinak, a siketnémáknak és ugyanakkor a költségek fedezéséről is gondoskodott. Eger város képviselőtestülete is tekintélyes évi segélyt szavazott meg az intézet céljaira. így az intézet létesítésének mi sem áll- ván útjában, a közoktatásügyi kormány a siketnémák váczi orsz. intézetétől Mlinkó István küldte ki az intézet szervezésére és a vezetéssel is őt bízta meg. Az intézet 1901. október 15-én nyílt meg 8 növendékkel s azóta folyton fejlődik. Ma már az intézet hatosztályú és 65 növendéke van. A tanári testület 6 tagból áll. Tervbe van véve egy iparostanonc-iskola felállítása is, mely valószínűleg még a folyó tanévben nyílik meg. Az intézetnek nyolcosztályúvá való kifejlesztése pedig már csak rövid idő kérdése. Az intézetnek ily gyors fejlődése körül hervadhatatlan érdemei vannak Samassa József bíbornok érseknek, aki több szegénysorsú siketnéma gyermek eltartási költségeit fedezi,
