Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-14 / 82. szám
2 EGER. (82 sz.) 1911. október 14. A pénzügyi szakosztály javaslata az ideiglenesen alkalmazott személyzetnek az államsegélyből való részesítése iránt. A pénzügyi szakosztály javaslata az útépítésre felveendő 170.000 koronás kölcsönre vonatkozóan. Az 1912. évi kövezetvám-költségvetés. A polgármester jelentése az alapítványi női kórház ügyében. A villamos telep igazgatóságának javaslata 70.000 korona folyószámla-kölcsön felvétele iránt. Az egészségügyi bizottság véleménye a piaci és vásári szabályrendelet 10. §-ának értelmezése tárgyában. A serte-kapuűtcai lakosok kérelme az útca kiépítése iránt. A vármegyei alispán 15299/a. 911. számú véghatározata Mátékovics Mór fogy.-adópénztárnok és Eisenmann Ákos fogy.-ellenőr fegyelmi ügyében, ezzel kapcsolatban jelentés Mátékovics Mór elhalálozásáról s az örökösök kérelme a temetési járulék kiutalása iránt. A Hóhérparton eladásra kerülő 834Q-Ö1 közterület eladása tárgyában megtartott árlejtésről fölvett jegyzőkönyv. Az iparostanonc-iskola felügyelő-bizottságának megkeresése párhuzamos II. osztály felállítása iránt és ugyanannak kérelme a cipésztanosztály rajzoktatója részére 300 korona tiszteletdíj megszavazása iránt. A Telekessy-utca csatornázási ügyében a városi tanács előterjesztése. A gyümölcs-piac áthelyezése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági véghatározat. Megyebizottsági tag-választás. Eger város I. alválasztó kerületében (Város I. és Makiári I.—II. negyed), a Pásztor Bertalan dr. elhalálozásával megüresedett tagsági helyet a vármegye törvényhatósági bizottságában e hónap 16-án, hétfőn töltik be. A szavazás helye: a rendőralkapitányi hivatal; ideje d. e. 9 órától d. u. 4-ig. Választási elnök Ficzere József, helyettese Grober Ferenc. Népgyülés. A kápolnai kerület kisgazda- párti választó-polgárai vasárnap (15-én) d. u. 2 órakor, Kápolnán, a nagyvendégló udvarán népgyűlést tartanak a katonai Javaslatok ellen és az általános, egyenlő, titkos választójog mellett. A népgyűlésen több országgyűlési képviselő megjelenik, de képviselteti magát minden országos ellenzéki párt és a hevesmegyei függetlenségi párt is. Hevesvármegye közállapota. — Alispáni jelentés az 1910. évről. — II. A közigazgatás, ha ezer ágú is, valamelyik ág mégis csak első az ezer közül. A számsort Menni a biztos halálba Egyiknek sincs semmi kedve. Ali korbáccsal kezében Űzi őket a halálba... S egyre dúl-fúl, az ostromnak Mi eredményét se’ látva. Még egy utolsó rohamra Hajtja Ali basa népét. — S újra száz és száz törőkfő Veszti az ostromban éltét. Mind hiába! Áll a fészek, Áll a Dobó büszke vára, S az alkonyfény biborpiros Sugarait veti rája. S míg legyőzve odább vonúl A pogány török hada, Az ajkakon, fenn a várban — Felhangzik a — „Gloria !...“ A várnépnek hálás szíve Az Úrhoz imát meneszt... ... Győzött a félhold hatalmán, Győzött ím’ a szent kereszt!... Lórán József. is kezdeni kell, amiként az életet. Kezdjük tehát a vármegye közállapotának ismertetését az — anyakönyvi ügyekkel. Ezek állanak az ember privát életéhez is legközelebb. Hevesmegye 115 községe és 2 rendezett tanácsú városa 89 anyakönyvi kerületre oszlik. A pontosan vezetett anyakönyvek szerint, 1910-ben, a vármegye területén 11,399 születés, 2424 házasság és 6896 halálozás történt. Legkevesebb születés (11) Ujlőrincfalván, legkevesebb házasság (5) Örvényen és legkevesebb halálozás (4) Ujlőrincfalván volt. (Pedig nem ezek a vármegye legkisebb községei!) A végső eredményt tekintve, a születések száma 506-tal, a házasságoké 91-gyel és a halálozásoké 1110-zel csökkent vármegyénkben az előző év eredményéhez képest, ami a halálozások nagymérvű apadását számbavéve, eléggé kielégítő jelenség. A házasságkötéseknél az igazságügyminiszter a fejletlen kor alól 9 férfinek és 130 nőnek, unokatestvéri viszonyból 55 esetben adott fölmentést; a honvédelmi miniszter pedig 590 esetben adott engedélyt kivételes nősülésre. A megkötött házasságok közül csak 30 nem részesült egyházi áldásban; vegyes házasság 106 volt (keresztény és izraelita között 2); a születendő gyermekek vallására nézve 57 esetben egyeztek meg. Nagyobbrészt rőm. kát. vallásu népünk vallásosságára jellemző adat, hogy a böjti hónapokban nem köt házasságot; márciusban mindössze 47, decemberben 63 házasságkötés volt, míg ősszel, mikor a mezei munka megszűnik és a legények a katonáskodástól szabadulnak, tehát október és november hónapokban, rohamosan felszökik a házasságkötések száma. így a múlt év októberében 317, novemberben pedig 731 házasságot kötöttek. A törvénytelen szülöttek száma 507. Az alispán kiemeli, hogy Nagytálya, Tiszaörs, Visznek, Boconád, Tófalu, Egerszólát, Ujlőrincfalva, Örvény, Rózsaszentmárton és Al- debrő községekben egyetlen törvénytelen születés sem volt. A vármegye népesedési viszonyaira nézve egyébként igen érdekes adatokat tárt fel az 1910. évi népszámlálás, mely a december 31 diki állapotot rögzítette meg. Az Orsz. Statisztikai Hivatal ugyan még nem dolgozta föl a nép- számlálás egybegyüjtött adatait, az eredményt azonban nagyjából már meg lehet állapi'ani a községi összesítő ívek alapján is, amelyeknek másodpéldányát az alispánhoz kellett beterjeszteni. Martignac leütötte cigarettája hamuját és kellemes, meleg hangján kezdett el beszélni: — Vizsgálóbíró voltam akkor Montpelli- erben. Egy napon, úgy öt óra felé, lélekszakadva jöttek érettem. Mr. D’Artique, akivel néhányszor találkoztam már, haldoklóit Mr. Chantresnél, legjobb barátjánál és engem hivatott. Vidéken minden közel van és így elég gyorsan megérkeztem. D’Artique átlőtt mellel még hörgött és a Chantres szobájában feküdt a díványon. A háziúr szerencsétlen barátja körül forgolódott és segédkezett a doktornak. A revolver, melyből a gyilkos golyó kirepült, az asztal alatt hevert. D’Artique türelmetlenül intett kezével, amint engemet meglátott; föl- emelkedett helyén és Chantresre mutatva szólt: — Chantres a ... gyilkosom. A vérfagyasztó csöndben, mely e szavakra támadt, csak az utolsó hörgést lehetett hallani, mely a halál közelgését jelezte. Chantres rettenetesen elsápadt, egy székre rogyott és fejét keze közé szorította. A haldokló pedig Összesen 277263 lelket írtak össze a számláló biztosok, ami a vármegye lakosságának 1900. évi 253343 számához viszonyítva 22894 főnyi szaporodást és 946 főnyi fogyást jelent. A lakhelyöktől távol levők száma 11535; a tényleges szaporodás tehát 21920, vagyis 8'5 %. A népszámlálás eredményeit feltüntető számcsoportokat vizsgálva, legcsekélyebb a szaporodás a tiszafüredi (2-7%) és az egri (5’9%) járásban. Eger város szaporodása sem jár elől az ő 3'9%-val. Viszont a hatvani járás 17-1%, a gyöngyösi járás 12 3%, a pétervásári járás 9-2%, a hevesi járás 7 5% és Gyöngyös város 7’8% szaporodást mutat. Legnagyobb a szaporodás tehát a hatvani járásban, amelynek egyetlen községében sem fogyott a lélekszám, A népesség fogyását a következő községekben konstatálták: Feldebrő 7■ 9%, Kompolt 1‘7%, Mezőtárkány 2'3%, Tarnaszentmária 4'3%, Tófalu 2'1%, Pálosvörösmart 1.1%, Átány 5’8%, Tarnabod 5%, Bodony 6’5%, Bükkszék 0'2%, Recsk 2 2%, Szajla 4-9%, Terpes 5%, Nagyiván 0.1%, Örvény 34% és Tiszaigar 16-7 %. Ezekben a községekben tehát nem hogy növekedett volna, de fogyott a lakosság száma az utolsó 10 év alatt. Hogy mi okozta a fogyást? — nem mellékes kérdés. Jó ezt tudni, ha a nép bajának orvoslásával komolyan akarunk foglalkozni. Feldebrő községben a fogyás oka az, hogy a lakosok közül sokan dohánykertészettel foglalkoznak és e végből bár ideiglenesen, messze vidékre is elmennek. Kompolton, Bükkszéken, Szajlán, Terpesen és Recsken a kivándorlás okozza a lélekszám csökkenését. Ezekből a községekből igen nagy számban költözött a lakosság Amerikába. Me- zőtárkányon az Egyke-rendszer és a tüdővész sorvasztja a létszámot; ezen kívül Amerikába is sokan kivándoroltak. Tófalu községben a kivándorlás, az Aldunai állami telepekre való költözködés és a dohánykertészet a lakosság fogyatkozásának oka. Pálosvörösmarton a lakosság számottevő része kőműves-iparral foglalkozik és az év nagy részét idegenben tölti. Átány községből a földéhség vitt el igen sok családot, más vidéken szereztek olcsó földeket. Ezenkívül sokan dohánykertészkedéssel foglalkoznak és az Egyke-rendszer is divatos. Tarnabod lakosságának is kevés a földje és így más községekbe mennek cselédkedni, vagy a vasútnál vállalnak munkát huzamosabb időre. Bodony községben a lefolyt évtized elején a vörheny és kanyaró pusztította el a fiatal geoly tekintettel nézett reá, melyből meg lehetett érteni örömét. Majd még egyszer Chantresre mutatott és néhány érthetetlen szót mormogva lehajtotta fejét. Meghalt. Chantrest azonnal kihallgattam. Ártatlanságát oly meggyőző hévvel bizonyítgatta, hogy kételkedni kezdtem a haldokló állításában. Elmondta, hogy barátja látogatóba ment hozzá; sokkal szomorúbb volt, mint rendesen és banális beszélgetésük közepén fölkapta az asztalról a revolvert — mert ez a revolver a Chantresé — és vele mellbelőtte magát. Azt mondotta, hogy ennél többet nem tud és mikor azt kérdeztem tőle, vájjon mi oka lehetett a halottnak épen nála elkövetni véres tettét, csak ezt ismételte: — Nem tudok semmit. Csak annyit, hogy én ártatlan vagyok. Kötelességem volt, hogy letartóztassam. A következő napok semmi új bizonyságot nem hoztak. Chantres állhatatosan megmaradt állítása mellett és az elhunytnak felesége (elegáns, szép asszony) szintén azt vallotta, hogy nem tud A vetélytárs bosszúja.
