Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-23 / 76. szám
2 EGER. (76 az.) 1911. szeptember 23. Ülések a vármegyén. A szeptember hó 25-én délelőtt 10 órára összehívott törvényhatósági bizottsági közgyűlést megelőzően a vármegye székházában a következő bizottságok tartottak üléseket: A jegyzői nyugdijválasztmány szeptember 20-án délelőtt s/410 órakor ülésezett Maj- zik Viktor alispán elnöklete alatt és a nyugdíjalap 1912. évi költségvetését és Navora Kálmán besenyőtelki jegyző nyugdíjazását tárgyalta. — A tiszti nyugdijválasztmány szintén Majzik Viktor alispán elnöklésével ugyanekkor egy negyedórával előbb ülésezett és néhány kérvényen kívül a nyugdíjalap 1912. évi költségvetését intézte el. — A számonkéröszék Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnöklésével ma, pénteken délelőtt 3/il0 órakor tartotta ülését. — Az állandó választmány, mely a közgyűlés tárgyait készíti elő, ugyancsak ma délelőtt 10 órakor tartotta és szombaton, szeptember 23 án délután 3 órakor folytatja ülését Kállay Zoltán dr. v. b. t. t. főispán elnöklésével. — A pénzügyi szakosztály a községi költségvetések és számadások felülvizsgálása végett szept. 23-án (szombaton) d. u. 3 órakor tart ülést Kassuba Domokos elnöklete alatt. Pártértekezletek, ügy Hevesvármegye egyesült ellenzéki pártja, mint, a vármegyei nemzeti munkapárt gyűlést tartanak vasárnap, az őszi közgyűlést megelőző napon. Mind a két gyűlés este hét órakor lesz és pedig: az ellenzékieké a Kaszinó könyvtárhelyiségében, a munkapárté pedig a Széchenyi-szálló nagytermében. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, szeptember hó 23-án, délelőtt 11 órakor rendes közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következő közérdekű dolgokat: A munkásházak létesítésére szükséges területek ügyének II. ízben való tárgyalása és ezzel kapcsolatban a fölveendő 300.000 kor. kölcsönre beérkezett ajánlatok. Az alispán rendelete az alapítványok számadásai és a Korona vendéglőhöz vezető aszfaltgyalogjáró ügyében. Az utak kiépítése tárgyában Reiner Soma vállalkozóval kötött szerződés. A tanács előterjesztése a villamostelep megújítása alapjára befizetendő összeg tárgyában. Az érseki major-terűt t megvétele tárgyában bizottsági javaslat. A Siketnéma intézet részére a Vásártéren kért közterület átengedésének III. ízben való tárgyalása. A Tündérpart rendezése ügyében az építészeti szakosztály javaslata. A török-mecset javítása ügyében a Műemlékek Országos Bizottságának kéhat. Meg kell menteni. Gyorsan gondolkodott, hogy az a levél, amelyet még ma este elküld, — G .........be előbb érjen, mint az elnök-papa é s hogy Ottónak legyen ideje előkészülni a vizsgálatra. Amint kigondolta, úgy tett! Tíz perc múlva készen volt a két.szei-esen gyöngéd levél, és rögtön rávette Milit, a szolgálóleányt, hogy elvigye a postára. De Mili a mészárosnál, péknél és a kereskedőnél való bevásárlási gondjai között (ezenkívül találkozott barátnőjével is) egészen megfeledkezett a levélről, s az még másnap délelőtt is a zsebe alján nyugodott, mikor Vörös elnök úr már G__utcáit járta. V örös úr tapasztalt ember volt, ki ismerte a világot és a terepet, — bárhová ment — mindig jól átkutatta előbb. Ma különösen szüksége volt a figyelemre, mert egy derék hivatalnokot és kedves unokaöccsét kellett megmentenie az erkölcsi bukástól. Ezért az elnök nem ajtóstúl tört be a kishivatalnok szentélyébe, hanem előbb egy kényelmes, a törvényszékkel éppen szemben levő szállóban pihentette meg úttól fáradt tagjait. Egy ékesebb reime. A tanács előterjesztése az alsó dézs- maszék bérbeadása tárgyában. Az uj bérkocsiszabályrendelet kihirdetése. Az egri zeneiskola segélyezése tárgyában kiküldött bizottság előterjesztése. Eger pályaudvara, Polgár Iván dr., ciszterci r. tanár Székesfehérvárott, a Budapesti Hírlap egyik utóbbi (220.) számában hosszabb cikket szentel ezen a címen a mi állomásunk ügyének. Ez a cikk — tekintve annak a lapnak súlyát és előkelőségét, amelynek közgazdasági rovatában megjelent, továbbá szerzőjének ismert nevét a vasútügyi szakkérdésekben — mindenesetre használ az egri állomás ügyének, amely immár valóságos tengeri kígyó lett. A cikk, amelyen nagyon erősen meglátszik a szülőföld szeretete, a következőkben ismerteti és illetve támogatja állomásunk átalakításának és kibővítésének ügyét: Negyven esztendeje már annak, hogy He- vesmegyében hozzáláttak az Egert Füzesabonnyal összekötő vasút építéséhez. A város, mint megyei székhely és tudományos középpont, már akkor is érdemes volt arra, hogy Budapesttel vasúti kapcsolatot nyerjen. Mellőzzük itt a jóvá nem tehető hibát s a tudatlanságból eredő ballépést! Eger kimaradt a budapesti fővonalból, mikor 1872. november 3-án megnyitották 17 kilométeres szárnyvasútját. Azóta csaknem négy egész évtized vonult el feje föiött és vasútja mit fejlődött? A szomszédos forgalmú kis pálya ma is abban az állapotban van, mint volt megnyitásakor. Míg Füzesabony falu állomása, Eger átszálló személyforgalma kedvéért, hatalmas méretekben fejlődött, addig a kulturváros pályaudvarán a fölvételi épület ma is oly szűk és szegényes, hogy az ember röstellkedve néz rá. Hanem igenis nagyot növekedett negyven év alatt ezen a kis pályán is a szállítás utas- bau, árúban egyaránt. Egernek 27 ezer lakója, sokfajta közép- és felsőfokú tanintézete, aztán gyümölcs, zöldség, tűzifa és bor-szállítása a rövidke zsákvasút természetéhez viszonyítva, hihetetlen forgalmat idjz elő. Eltérnénk az igazságtól, ha azt mondanók, hogy e hosszú idő alatt maga az egri pályaudvar sem változott semmit. Igenis, a növekvő forgalom föltétlenül megkövetelte, részint a teherárúk miatt egy-két sínpár beiktatását és egy rövid kihúzó vágány fölszerelését, részint pedig néhány évvel ezelőtt föltétlenül megkövetelte, különösen a teherárúk miatt, egy kis toldalék-épület emelését. Sőt 1908. november 11. óta Eger pályaudvar déli végétől ágazik ki a putnoki helyiérdekű vasút, ami nemcsak zsákvasút jellegét szüntette meg, hanem egyúttal a teherforgalomnak is nagyarányú lendületet adott. A városban levő tekintélyes iparvállalatok, mint a nagyszabású hengermalom, dohány-, szeszfinomító- és gőztéglagyár, a virágzó első magyar Lakatos- és Lemezárúgyár eddig is elég munkát adtak a szűk pályaudvarnak; most mindezt-khez járul az eger—putnoki vonal szállításának legnagyobb része. Itt csak az Egerbe torkolló teherforgalomra hivatkozunk. Bélapátfalva szállít évenkint 4000, naponkint átlag 11 waggon cementet s a közelben bányászott barnaszénhez még naponkint 4—5 waggon porosz szenet; Egercsehi naponkint 25 waggon, de télen 35—40 waggon kőszenet, úgy, hogy mivel a pálya lejtőviszonyai miatt csak rövid tehervonatok járhatnak, az egri pályaudvarra Egercsehi is, Bélapátfalva is 2—2 vonatot küld minden nap. Szilvásváradról fut le naponkint 1—1 vonat, Nagyvisnyó- ról pedig 4—5 waggon tűzifa és vasúti talpfa. Végül az egész vonalról mész és faszén évenkint 150 — 200 waggonnal. A szállítmányok ilyen fokú emelkedésével szemben mit bővítettek a pályaudvaron? A putnoki vasút-megnyitás óta egy sínpárt házilag betoldottak s a késő esti órák kihasznál- hatása végett a villamvilágítást bevezették. Ily körülmények közt hat sínpár teljesen elégtelen, annál is inkább, mert a rövid vonatokat itt kell hosszabbakká összeállítani Füzesabony felé. Ezek után azon csodálkozik az ember, hogy oly szegényes viszonyok közt még egyálttlán fönn nem akad a teherárú- forgalma. Ha tapasztalt és energikus vezetés le bírja is azt bonyolítani, kétségtelen, hogy a helyszűke mégis sokfelé érezteti káros hatását. Egercsehi szénbányája például nem is tud úgy fejlődni, ahogy kellene, mert nincs hely a pályaudvarokon. Másik baj az, hogy a pályaudvar dél felé is oly rövid, hogy a tolatással mindig át kell lépni a forgalmas országúton, miközben kocsiút és vaspálya csak akadályozzák egymást. Sőt ezen a déli oldalon tizennégyszer jár ki és be napjában a füzesabonyi személyvonat, ami azt jelenti, hogy naponkint legalább 14 negyedóráig nem lehet tolatni. pincér hozott neki vajas kenyeret és egy pohár sört és felszólítás nélkül kezdte elbeszélni G . . . . városának egész történetét: kezdve Barbarossa Frigyes által történt alapításától egész napjainkig, tegnap estig, mikor a városi orvos, a polgármester és túlról — a törvényszékre mutatva — az ülnök ur ebben a teremben kártyáztak. „Csinos, vigkedélyű ember az ülnök ur; az egész városban kiváló tiszteletnek örvend. Sőt a csavargók is szívesebben Ítéltetik el magukat vele, mint valaki mással. De most ki kell szolgálnom, épen most sürgönyzött!“ „Mit csinált?“ — kérdezte az elnök — „táviratozott ?“ Igen mosolygott a pincér. Látja az ur a törvényszék ablakát, mögötte egy papír tábla „polgári per“ felírással csüng? Nos, az azt jelenti, hogy az ülnök ur vajas kenyérre éhezett meg; azt így szokta minden reggel. U.. u.. úgy — mondta a vendég. A polgári „vajas kenyeret“ jelent. Mit ad neki, ha „fe- nyítő per“-rel jelenik meg a tábla. „Na — vájjon“ felelte a pincér. A „fenyítő per“ mindig egy pohárral az igaziból. Ej-ej, mondta Vörös ur, — ez érdekes. Van még több telegraf-jele? Természetesen, Uram ! Ha fent „Önkéntes bíráskodás“ jelenik meg, akkor „keserű pálinka“, ha „telekkönyv“ akkor „Cognac“, és ha a táblán „Csőd“ van, akkor ha . . . ha .. . ha . . . Mi történik akkor? Akkor az ülnök ur mézet és forrásvizet kívánt meg. „Akkor verje meg az örd . . . Pincér, fizetek !“ kiált Veres ur, hirtelen elváltoztatott hangon úgy, hogy az öreg Ganymedes összerezzent. Nektek ugyancsak nevezetes szokásaitok vannak itt G . . . . ben. Kár, hogy nincs egy üveg pezsgőre is, az hiányzik még“. „Van, van“, ujjongott a pincér, de sajnos mind ritkábban fordul elő. A jelet „kényszer- végrehajtásának hívják, s az ülnök választotta, mert azt állítja, hogy nincs semmi baj. Egy üveg a javából helyrehozza a gyomrot.“ Az elnök nem szólt többet; vette a kalapját és az utcára lépett. Öt perc múlva a
