Eger - hetente kétszer, 1911

1911-09-13 / 73. szám

4 EGER (73. sz.) 1911. szeptember 13. gyösi állami elemi iskolai tanítókat illetve ta­nítónőket, a népnevelés terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül igazgató-tanítókká, illetve igazgató-tanítónőkké nevezte ki. Változások a teológia tanári karában. A bíbornok érsek Böhm János dr. prépost-kanono­kot fölmentette a teológiánál eddig betöltött tanári tisztétől s helyére a lelkipásztorkodás tanárává/Va^y János dr.-t nevezte ki, mig az ő helyét Bozsik Pál dr. szemiuáriumi spirituális fog­lalja el az ószövetségi szentírás és a latin ny. katedráján. Nagy János dr. a pasztorális mellett megtartotta a szociológiát is. A cistercita apátválasztás. Őfelsége szep­tember 19-re, a jövő keddre, tűzte ki a ma­gyarországi cisterci rend apátválasztását. Erre a napra a rend minden tagja Zircre megy s éppen ezért a közokt. miniszter 18-tól 21-ig szünetet engedélyezett a cisterci rend vezetése alatt álló gimnáziumoknak. Az Uránia-szinház támogatása ügyében Molnár Viktor, közokt. min. államtitkár, levél­ben kereste meg az egri iskolák igazgatósá­gait, kérve őket, hogy az ifjúsági előadások meg­honosítását lehetővé tegyék. Az egri Uránia- szinház vezetősége 30 — 35 olyan előadást vett föl programmjába, amelyek ifjúsági előadásra kiváltképen alkalmasak. A tüzóltó-nap. Említettük már, hogy a Ma­gyar Országos Tűzoltó Szövetség negyven éves fennállásának megünnepléséle a m. kir. belügy­miniszter folyó hó 24—26. napjain a Tüzóltó- Olthon céljaira gyűjtést, u. n. tűzoltó-napot en­gedélyezett. A tűzoltónap rendezése ügyében ma délután 4 órakor a vármegyeház kister­mében értekezletet hívott össze Majzik Viktor alispán, vármegyei szövetségi elnök. Az érte­kezlet. részletesen megállapította a teendőket. Leégett tanya. Hevesről jelentik, hogy Német Lajosnak a Berecki-tasrban levő tanyája csütörtökön teljesen leégett. A kár igen nagy, bár minden biztosítva volt. Csőd-ügyek. Rosenberg Gyula tiszafüredi kereskedő vagyonára csőd nyittatott. Ellenben Reiner Samu apci, Kovács Bernát egri, Áldor Tódor egri, Vona Lajos nagyiváni és Berényi Sándor pásztói lakosok vagyouára elrendelt csőd megszűnt. Cégtörzskönyv. Az egri kir. törvényszéknél augusztus hó folyamán a következő cégbejegy­zés történt: a Hevesmegyei Általános Bank r. t. gyöngyösi cég egyesült a Mátra vidéki Közgazdasági Bank r. társasággal; a cégszöveg marad; : Hevesmegyei Általános Bank r. t. Gyöngyös. — Cégtörlés nem volt. Apró hírek. Élve eltemetve. Gyöngyösön, a Halottak-közével szemben, a Mérges-patak med­réből kavicsot szedtek a munkások, miközben annyira aláásták az öt méter magas partot, hogy az rájuk szakadt. Az eltemetett munká­sok közül Takács Jánosnak a mellkasát zúzta össze a leomlott földtömeg és azonnal meghalt, Szűcs Imre és Kulc.-ár János pedig súlyos sé- léseket szenvedtek. Az elhunyt Takács János hat árvát hagyott maga után. Ma arról értesí­tenek bennünket, hogy Kulcsár János is meg­halt két napi szenvedés után a gyöngyösi kór­házban. — Betegség elöl a halálba. Tóth Imre 65 éves ti.-zaigari foldmíves, gyógyíthatatlan be­tegsége miatt fölakasztotta magát. — Csata az országúton. A tiszafüred-poroszlói törvényható­sági utón Marinovics István bolgár kertész, aki a tiszafüredi piacról hajtott hazafelé a telepére, egy kóbor cigánycsaláddal összeve­szett, amiért ezek a kocsijáról lehullott para­dicsomot összeszedték a maguk részére. Ma­rinovics a cigánycsaládot az ostorával meg­verte, mire ezek, az időközben hozzájuk csat­lakozó többi cigánnyal együtt űzőbe vették a már ekkor menekülő bolsrárt, aki a kocsijá­ról négy revolver-lövést tett a cigányokra. Az egyik golyó Joni János cigány mellébe fúródott és életveszélyesen megsebesítette. A lövöldöző bolgár kertészt letartóztatták. — Halál az erdő­ben. A gyöngyösi erdőőrök a Mátrában Csaba Ferenc városi gulyás holttestére bukkantak, akit a gondjaira bízott gulya őrizése közben szívszélhüdés ért és meghalt. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 6739 sz. HIRDETMÉNY. Közhírré tétetik, hogy az 1911. évről szerkesztett Fegyveradó kivetési laj strom hirdetmény a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadattak. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 10 tői 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órák alatt — min­denki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat: a) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adóval a kivetés évében első ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1911. szeptember hó 9-én. Derszib Ödön, v. föszámvevő. Magyarázat ártól, hogy miért éppen a Schicht- «Szarvas» mosószappannal lehet a következő mosási eljárásnál a jobb eredményt elérni: 1. A Schicht-«Szarvas» mosószap­pan az összes szappanok között a legjobb. 2. Kiadóssága folytán a legolcsóbb is egyúttal. 3. Tiszta voltáért 25.000 koronával szavatolnak. 4. Rendkívül enyhe és konzerválja a szöveteket. 5. Mert ezen szappan maga is köny- nyen oldódik, tehát a szennyet is könnyen feloldja. 6. Hideg vízben is nagyszerűen lehet vele mosni és meggátolja a szöve­tek szétesését és összemenését. 7. A Schicht-,,Szarvas“ mosószap­pannal való egyszeri átsimítás megfelel más szappannal való 3—4-szeri átsimításnak. 8. A Schicht-„Szarvas“ mosószap­pan használata által időt, fárad­ságot és pénzt takaríthat unk meg. 9. Fehéríti a ruhát és feleslegessé teszi a napon való fehérítést. 10. Készítési módja egészen különle­ges és erre a célra csakis a legjobb nyersanyagok használtatnak fel. 11. Gyártásánál évtizedek tapaszta­latait használják fel. 12. Ezen szappan tökéletesítésén foly­tonosan dolgoznak és e célból minden találmányt felhasználnak. Mindez az „Asszonydicséret“ mo­sókivonatra is érvényes. Hirdetmény! Aki pénzt, időt és fáradtságot akar megtakarítani, kövesse ezen mosási el.jáiást: A ruha beáztatása. Csak annyi izet veszünk, hogy az egész ruhát pen ellepje és a vízbe annyi „Asz- /.onydicséret“ mosókivonatot te- zünk, hogy a felkavarásnál habozzék s azután a ruhát éjjelen át áztatjuk. A tulajdonképeni mosás azután csak nagyon kevés fáradtsággal fog járni, ha Schicht-szappant, szarvas védjegyűt használunk. Mert minden tisztátalanságot már feloldott az „Asszonydicséret“ mosókivonat és most már csak az szükséges, hogy ezen feloldott szenny a Schicht- „szarvas“ mosószappan habja által leköttessék. Minden fáradságos dör­zsölés és zörömpölés elkerülendő; a ruhába erősen beleevődött foltokat úgy távolítjuk el, hogy a ruhát a fol­tok helyén mindkét oldalán Schicht- „szarvas“ mosószappannal beken­jük és azután összegöngyölve, egy óra hosszáig állni hagyjuk. Ilyen módon minden szennyet könnyen lehet kimosni. Ha a vízbe, amelyben a ruhát főzzük, kevés Schicht-„szarvas“ mosószappant vagy „Ásszonydi- cséret“ mosókivonatot teszünk, az nagyon célszerű. Igen fontos, hogy a ruhát bőséges vízben többször gondosan kiöblítsük, amig az összes, a Schicht-„szarvas“ mosószappan által feloldott szennyrészecskék el vannak távolítva és az öblítővíz tel­jesen tiszta marad. Eger, 1911. A* érseki lyoeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom