Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-16 / 74. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — - intézendők. -----K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 74. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szombat, szeptember 16. A föld munkája. Eger, 1911. szeptember 15. A múlt alkalommal arra mutattunk, hogy pusztulunk, hogy napról-napra fogy a vagyonunk és hogy kihúzzák lábunk alól a földet. És ez a körülmény annál különösebb, mert a magyar paraszt éhes a földre. Ha nincs neki: minden áron szerezni akar (még a méregdrága parcellázás útján is!); ha pedig van egy kis földecskéje: úgy ragaszkodik hozzá, mint a fa gyökérzete a talajhoz. Nem akar megválni tőle. Különösebbnek tűnik föl ez, ha meggondoljuk, hogy a földgolyó megművelhető területeinek egyharmad része lakatlan s igv munkás kezekre vár, amelyek őserejét értékesítsék, kamatoztassák. Joggal sóhajtanak föl tehát a világutazók, a földrajzi kutatók: „A mi vén Európánkban egymás hátán, egymás tetején élünk. Alig férünk egymástól. Nagy tömegünket nem bírja élelmezni a tőid és mégis ott vagyunk zsúfoltan: pedig Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, sőt Ázsiában is beláthatatlan dús területek hevernek parlagon és nincs aki ezeket megművelné, kihasználná.“ Persze, könnyű volna ezen is (no meg a küzdő embereken is) segíteni, ha nem volna szív, ha nem volna a lélekben ragaszkodás a földhöz, „ mely ápol s eltakar.“ A kényszerítő szükség és a megélhetés hiánya idézi elő a kivándorlást, mely nálunk rendes, állandó vérveszteség a nemzettesten. A szegény kivándorló azonban leg- többnyire a tömegmunkásság helyére siet, ahol csak reményeiben csalódik. Másrészt lelketlen kizsákmányolók kezébe kerül s az ő megélhetésre való törekvéséből — mások élnek meg urasan. Pedig — legalább nálunk — nincs szükség a kivándorlásra. Igaz, hogy nagyon kevés a lakatlan, illetve műveletlen területünk, de viszont nem is lakunk egymás hátán. A népsűrűségünk még mindig olyan csekély, hogy a magyar hazai föld sokkal nagyobb szaporulatot is elbír akár még évtizedekig, mint aminő eddig volt nálunk. Csak egy a bajunk: nem használjuk ki eléggé a földet. Nem ismerjük eléggé, mert nem tanultuk ki a természetét és épen ezért nem gondozzuk eléggé s nem fordítunk elég erőteljes munkát a megművelésére. A föld jó anya, de nem szereti, ha n^m szeretik; ha nem gondolnak vele, szűk marokkal osztja az áldást. Nincs más módunk, mint az intenzivebb földművelés. Olyan földmunka, mely nem kíméli a fáradságot. És persze olyan ember, aki szeret dolgozni; különösen pedig hozzáértően tud dolgozni. A magyar nép tud is, szeret is dolgozni. Példa reá az a — nem is emberi, hanem állatnak való — munka, amelyet a kivándorlók végeznek Amerika gyáraiban és bányáiban. De az a nagy baj, hogy népünk legtöbbnyire csak a nyers-munkához ért. Ez pedig édeskeveset ér a gazdálkodásban, amelyhez nemcsak kéz, hanem ész is kell. A nyers-munka emészti föl az erejét, ez vonja el tőle a nagyobb jövedelmet és ez készteti tétlenségre négy-öt téli hónapon át. Azok lennének a magyar nemzetnek legnagyobb jótevői, akik népünket az intenzív gazdálkodás titkaiba bevezetnék és módot is nyújtanának arra, hogy a gazdálkodásnak ezt a módját, ahol csak lehet, meg is honosíthassák. A kisgazda megélhetésére, életviszonyainak tetemes javulására, valóságos úri módjára — gyönyörű példákat mutat Dánia, Hollandia, Belgium, Németország. Ezeknek a külföldi példáknak követése, helyesebben alkalmazása a hazai és vidéki viszonyokhoz (összevetve az alföldi gazdálkodó magyarságnak munkára való képességével és szorgalmával) — hihetetlen mértékben fokozná a jólétet, anélkül persze, hogy kihasználná, elsoványítaná a talajt. A fődolog, hogy kisgazdáinkat kizökkentsük maradiságukból, amely éppen a föld munkájánál bosszulja meg magát. Ha látja majd, hogy a föld többet is tud nyújtani, mint amennyit eddig elődjeinek és neki adott: lassankint kapható lesz az intenzív gazdálkodásra, sőt azt is belátja, hogy az esztendőnek mind a tizenkét hónapjában kell dolgozni, nemcsak két hónapon át. Hevesvármegye háztartása. Hevesvármegye közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásairól és eme kiadások fedezésére szükséges bevételekről szóló 1912. évi költségelőirányzata a következő végösszegekkel zárul: Rendes kiadások I. a) Tisztviselők, segéd- és kezelő személyzet illetményei ........................ 224175 b ) Díjnokok járandósága .... 27604 II. Altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és lakpénze.............................. 22960 III. Altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és egyéb felszerelése . . . 6240 IV. Hivatalos helyiségek és fogházak bére................................................. 3500 V . Irodai költségek....................................11700 VI . Fűtési és világítási költségek . 6800 VII. a) Úti általányok.................... 14400 b ) Napidíjak és útiköltségek. . 2950 VIII. Épületek fenntartása .... 3492 IX. Különféle egyéb kiadások . . . 11528 X. Rabtartási költségek.................... 2000 X I. Hivatalos lap költségei .... 3600 Rendes kiadások főösszege 340949 Rendkívüli kiadások a) Átmeneti kiadások I. Távbeszélő-hálózat kibővítése . . 5000 b) Beruházások I. Járási székház létesítésére . . . 3585 II. Főispáni lak helyreállítására . . 2830 Rendkívüli kiadások összege 11415 Kiadások főösszege 352364 Rendes bevétetek I. a) Állami rendes javadalmazás. . 141721 b) Állami pótjavadalmazás. . . . 174779 H. Cselekvő tőkék kamatai. . . . 626 III. Ingatlanok jövedelme .... 1510 ÍV. Alapok járulékai.......... 7494 V . Különféle egyéb bevételek . . . 1785 VI. Pótadó ........................................ 9984 VII . Hivatalos lap bevételei . . . 3600 Rendes bevételek összege 341499 Rendkívüli bevétetek I. Távbeszélő hálózat kibővítésére állami javadalmazás............ 5000 I I. Járási székház létesítésére állami javadalmazás................................ . 5865 Rendkívüli bevételek összege 10865 Bevételek főösszege 352364 Vagyis: a rendes kiadások 9711 korona 82 fillérrel, a beruházások pedig 5290 koronával, összesen 15,001 korona 82 fillérrel emelkednek a jövő évben, a törvényhatósági bizottság által elfogadott és kormányhatóságilag jóváhagyott idei költségvetéssel szemben. Ezt az emelkedést részben a tisztviselői fizetések emelkedése (1271 K.), a díjnokok illetményei, az altiszti és szolgaszemélyzet járandósága, ruházata és felszerelése (minden harmadik évben újítódik), továbbá a fűtőanyagok és irodai sze-
