Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-06 / 71. szám
4 EGER. (71. sz.) 1911. szeptember 6. gázsiját sorolta föl és megállapíthattuk, hogy szinigazgatónk sokkal nagyobb áldozatot hoz a társulat tagjainak fizetésénél, mint amennyire a szinikerülettel kötött szerződése kötelezi. Természetesnek találtuk ezek után, hogy a Palágyi társulata most is olyan előkelő, mint a múltban éveken át volt. Megnyugvással tekintettünk az őszi szezon elé is, amelynek műsora pedig természetszerűen soványabb, mint a tavaszié. Ez a megnyugvásunk annál erősebb alapon épülhetett föl, mert hiszen a Palágyinál való alkalmaztatás valóságos — iskola. Tapasztalhattuk, hogy társulatának tagjai működésüket gradus ad Parnassumaak tekintik és minden változáskor a fővárosi színházaknak, vagy a legelsőraDgu, legnagyobb kerületeknek igazgatói szerződtetik társulatunk jobb erőit. Ez a körülmény mig egyrészről a Palágyi igazgató rátermettségét dicséri, addig másrészt eléggé káros reá nézve, mert folyton uj tagokat, uj társulatot kell toboroznia összeszoktatnia és fegyelmeznie. Ezzel a nehézséggel azonban könnyen meg tud küzdeni Palágyi, mert — mint a most toborzott társulat össz- játéka is bizonyítja — a szereplők fegyelmezettsége már most is erős. Az első négy előadásra összjáték tekintetében mi panaszunk se lehet. A szélrózsa minden irányából összegyűjtött társulat úgy játszott, mintha már évek óta együtt működött volna. Az uj tagokra biztató lehet az a lelkes fogadtatás, amelyben közönségünk régi kedves embereit: Batizfalvit, Verőt, Patáéit, fíátkayt stb. fogadta. Első megjelenésükkor szűnni nem akart a taps és az elismerésnek ez a kifejezése időről-időre megújult. Láthatják most szerződtetett szinészeink, hogy az egri közönség nem fukarkodik az elismerés kifejezésében, ha szorgalmat, tehetséget kell véle honorálni. De meggyőződhettek a társulat uj tagjai arról is, hogy — még dolgozniok kell, ha arra a színvonalra akarnak jutni, ahol a most említett művészek vannak. Evvel nem azt akarjuk mondani, hogy az uj .társulat gyönge volna, hanem azt, hogy nincs a réginek színvonalán. Ebbe azonban annál inkább belé kell nyugodnunk, mert hiszen olyan vidéki társulatot, mint aminő a legutóbbi volt, csak 8—10 évben egyszer tud összehozni még a leggazdagabb és legügyesebb igazgató is. Az általánosságokhoz tartozik még az is, hogy közönségünk rokonszenve az uj tagok iránt már eddigelé napról-napra növekedett és hisszük, hogy mihamarább teljes és kölcsönös lesz az elégedettség mindkét részről. Legfeljebb egy a kiba: eddig még nem láttunk telt hazat, pedig például a tegnapi előadást végigélvezni nem csekély gyönyörűség volt. Úgy látszik, hogy közönségünk fázik a — melegtől és azért nem jár a színházba. irodalom. Bosnyák földön. Irta Eöttövényi Nagy Olivér dr. kassai kir. jogakadémiai tanár. Kiadja a „Mosonvármegye“ könyvnyomdája Ma- gyaróvárott. Eöttövényi Nagy Olivér dr. kassai kir. jogakadémiai tanár, kinek jól ismert neve vau a tudományos irodalomban és a publicisztikában, tanulmányai és a helyszínén szerzett tapasztalatai alapján terjedelmes művet írt az annektált tartományokról. A mű célja, hogy az intelligens magyar közönséggel Bosznia és Hercegovina történetét és közjogi helyzetét, valamint közgazdasági, néprajzi, társadalmi és kulturális állapotát könnyed modorban, rendkívül sikerült illusztrációkkal tarkítva megismertesse. Reánk, magyarokra mindezeknek alapos megismerése rendkívül fontos és ép azért az iró nemcsak politikai szempontból világította meg, történelmi alapon, az annektált tartományoknak Magyarországhoz való viszonyát, hanem arra is rámutat, hogy nekünk e tartományokat tulajdonkepen még csak ezentúl kell meghódítanunk, minthogy ezek ma még köz- gazdasági, tehát mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari szempontból reánk nézve majdnem teljesen ismeretlenek. — Egyenes felhívás ez a mű annak a parlagon heverő és kiaknázatlanul hagyott vagyonnak a megszerzésére, amely a magyarság számára Bosznia és Hercegovina hegyeiben, legelőin, erdőiben, bányáiban és fejlődő iparában s kereskedelmében kínálkozik. Bo kifejtése lesz ez a munka annak az eszmének, amelyet lapunkban (1910. évi 35. és 36. sz.) Molnár Kálmán dr. egri érs. jogakademiai tanár bővebben fejtegetett. Az író ezúttal közzétett tanulmányainak egy részét sok magyar, valamint németországi városbau tartott előadás keretében közölte már a nagyközönséggel, mindenütt a legnagyobb érdeklődést keltve tárgya iránt. Ezek az előadások alkotják a mű tulajdonképeni gerincét, melyet különben gazdag tartalma rövidesen közkedveltté fog tenni mindazok előtt, akiknek figyelme bármily okból Bosznia és Hercegovina felé irányul. A munka nyolcadrét alakban, mintegy 200 oldal terjedelemben, igen szép képekkel, mintegy 20—22 műlappal illusztrálva, (amelyek Bosznia és Hercegovina regényes vidékeit, érdekes, keleties stílusú városait, népviseletét s egyéb, figyelmet érdemlő nevezetességét rögzítik meg a legizlésesebb kiállítá>ban,) legkésőbb szeptember hóban fog megjelenni. A mű előfizetési ára 3, bolti ára 4 korona. Akik e munkát megrendelni óhajtják, az előfizetési összeget szíveskedjenek a kiadó céghez (a „Mosonvármegye“ könyvnyomdájához, Magyaróvároti) beküldeni, annál is inkább, mert a könyv korlátolt számban jelenvén meg, a könyvpiacra csak csekélyebb mennyiségben kerül. Azoknak, kik a munkára öt előfizetőt gyűjtenek, tiszteletpéldányt ad a kiadóvállalat. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda.__I ■ hgri érseki L yceumi Kő- és Könyvnyomda Lakodalmi és mulatsági meghívók, körlevelek, falragaszok, árjegyzékek, zárszámadások, rovatos nyomtatványok, bármily terjedelmű művek, levélpapír- és borítékok, cimkártyák, számlák, bármily természetű egyszerű és több színben nyomandó munkák, gyászjelentések, címkék, névjegyek és mindennemű Nyomtatványok a legcsinosabb kivitelben és jutányos árak mellett elvállaltatnak BBBBBBBBBBBBBBBBBBBB " Ba^SBB^aaaBBBiJBflBB^B^ Egyházi és ipartestületi nyomtatványok állandóan raktáron vannak. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek. ALAPÍTÁSI EV 1754. ■ BBBB ff ■ E utr ’SB 4 Eger, 1911. Az érseki lyeeurn könyvnyomdája.
