Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-28 / 8. szám
2 EGER. (8. sz.) 1911. január 28. Képviselőtestületi gyűlés Eger város képviselőtestülete holnap (szombaton) d. u 3 órakor rendkívüli ülést tart a város közháza nagytermében. A gyűlés 30 tárgya közül kiemeljük a következő fontosabbakat: A városi tanács előterjesztése az útépítési programot végrehajtása iránt; ugyanannak jelentése az állami internátus felállítása ügyében. A városi villamos telep igazgatóságának előterjesztése az igazgatósági hivatalnak a város közházában leendő elhelyezése iránt. Kérelem a Kisasszony-utca folytatólagos kiépítése iránt. Bizottság kiküldése a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására. Az egri iparos-és keresk. tanonciskola felügyelő bizottságának átirata korpótlékok megállapítása iránt. Tóth Ernő kérvénye egy létesítendő tejcsarnok felállítsa iránt. Kazári József dr. szervitarendi perjel kérelme aszfalt-átjáró kiépítése iránt. Az egri m. kir. dohánygyár igazgatóságának megkeresése a beszakadt dohánygyári csatorna építési költségeinek megtérítése iránt. Ajánlat a város rendezett utcáinak és parkjainak ingyen padokkal leendő ellátása iránt. Eiszenmann Ákos fogyasztási adóhivatali pénztári ellenőr kérelme fizetésének rendezése iránt. A cselédlakások átalakítása. Hevesvármegye törvényhatósági {bizottságának azt a humánus és mélyreható szociál-politikai intézkedését, mellyel a vármegye területén lakó földbirtokosokat és bérlőket arra kötelezte, hogy a gazdasági cselédlakásokat 10 év alatt, vagyis — 1907-ben hozatott ez a szabályrendelet, — 1917. november 17-ig feltétlenül alakítsák át, illetve építsék újra a közegészségügy és a közerkölcsiség kívánalmai szerint: immár csaknem az egész vonalon végrehajtották. Vármegyénk agilis alispánja, Majzik Viktor, mindazonáltal nem tartotta feleslegesnek most körrendeletben felhívni a főszolgabírókat és polgármestereket arra, hogy ha netalán még volnának a vármegyében ilyen átalakítást, vagy újraépítést igényelő cselédlakások, figyelmeztessék az illető tulajdonosokat, hogy kötelezettségüknek még idejekorán tegyenek eleget. Eger város vízmüve. Régi óhajtás készül valóra válni. Eger város vízvezetéket kap. A vízmű szervezeti és üzleti szabályzatát már elkészítette Hanák Gyula városi főjegyző és Bárány Géza városi mérnök. Csak még a képviselőtestület jóváhagyása hiányzik hozzá és maga a — vízmű. De hát meg lesz ez is. A város képviselőtestülete ugyan előbb jól meghányja-veti majd ezt a szabályrendelet-tervezetet, ami nemcsak joga, de kötelessége is, mert hát nagyon is főbenjáró dologról van szó, azután majd csak kiépül a vízmű is, mint ahogy kiépültek a villamos művek és a városi jéggyár. A városi vízmű szervezeti és üzleti szabályzatát, füzet alakjában kinyomatva, most küldik szét a város képviselőinek. Olvasóink tájékoztatása végett bemutatjuk ennek a szabályzatnak fontosabb szakaszait a következőkben : Eger város közönsége által, a Felsőtárkány és Felnémet községek határában fakadó forrásvizek felhasználásával, létesített vízvezeték célja első sorban a város lakosságának kifogástalanul tiszta, jó minőségű és egészséges ivóvízzel való ellátása; másodsorban a lakosság házi használatra szánt vízszükségletének fedezése; harmadsorban az utcák, közterek locsolására, a csatornák öblítésére, valamint tűzoltási célra megfelelő vízmennyiség előállítása és végül a gyári és ipartelepek vízszükségletének szolgáltatása. A vízvezetéket a város közönsége mint önálló iparvállalatot., a kereskedelmi és ipartörvény szabályai szerint kezelteti; reá nézve kizárólagosságot tart fenn és kötelezettséget vállal a város jelenlegi és jövendőbeli területén létesített és létesítendő lakóházak, iskolák, kaszárnyák, kórházak s más enemű intézmények ivóvízzel való ellátására, amennyiben az építendő házak magassági viszonyai ezt megengedik. Gazdasági, ipari és gyártási célokra azonban a város vizet szolgáltatni nem köteles. A víznek a lakosság részére leendő kiszolgáltatása, részint a városi csőhálózat mentén fekvő házaknak és telkeknek a városi csőhálózattal házi csatlakozások által való öszszekapcsolása, azaz magánvezetékek létesítése, részint a városi csőhálózat különböző pontjain elhelyezett nyilvános utcai közkutak utján történik. Az I. építési körben minden háztulajdonos köteles lakóházába, illetőleg az abban lévő lakosztályokba ivó- és használati víz szolgáltatása céljából a vízvezetéket bekapcsoltatni, a vízvezeték üzemének megindítása napjától számított egy esztendő leforgása alatt. Fürdőszoba ellátása és árnyékszékek öblítése céljából a vízvezeték bekapcsolása a ház- tulajdonosra nem kötelező. A II. építési körben a vízvezeték bekapcsolása nem kötelező, azonban a háztulajdonos kívánságára a bekapcsolást a vízmű igazgatósága foganatosítani tartozik ott, ahol utcai csőhálózat van lefektetve. Ahol csőhálózat nincs, a bekapcsolás módozataira vonatkozóan a városi képviselőtestület határoz. Ezen építési körben a lakosság ivó- és használati vízzel való ellátása közkutakból történik, kivévén az iskolákat, kaszárnyákat, kórházakat és egyéb enemű intézményeket, ha azok az I. építési kör területén kívül esnek és amelyekre ennek dacára a vízvezeték bekapcsolása kötelező. Ha valamely háztulajdonos, akinek háza az I. építési körben van, a bekapcsolást megtagadja és arra a hozzáintézett felszólításra sem hajlandó, a kiszabott évi vízdíjat, annak dacára, hogy a vizet nem használja, rendszeresen fizetni tartozik. A fizetendő vízdíjak a következők: 1. Az I. építési kőiben lévő házaknál: a) minden üzlethelyiség után 8 korona, b) minden raktárhelyiség után 4 korona, c) minden L2m2 nagyságú és annál nagyobb előszoba (veranda, hall) után 4 korona, d) minden 40m2 nagyságú és annál kisebb lakszoba után 5 korona, e) minden 40 mm2-nél nagyobb lakószoba után 8 korona, f) minden konyha után 6 korona, g) minden vízöblítéses áruyékszék után 20 korona, h) minden fürdőszoba után évi 30 korona, i) minden állat után (ló és szarvas- marha) 6 kor. Ezen évi átalányösszeg ellenében elhasználható a következő vízmennyiség egy év leforgása alatt: üzlethelyiségenként 20 m8, raktáronként 15 m3, előszobánként 10 m3, 40 mm2 mint mikor azt képzeljük, hogy kívánságunk beteljesült. * A buta és az okos emberek egyformán ártalmatlanok. A félbolondok és a félbölcsek azonban igen veszedelmesek. * Komornyikja előtt, — úgy mondják — senki sem hős. Ez onnét van, mert a hőst csak a hős ismeri el; a komornyik viszont a maga fajtáját becsüli meg. * Nincs nagyobb vigasztalás a középszerűség számára, mint az, hogy a lángész sem halhatatlan. * A nehézségek annál inkább szaporodnak, minél inkább közeledünk a célhoz. * Ki sokat él gyermekek közt, tapasztalni fogja, hogy lelkületűkre egyetlen külső hatás se marad ellenhatás nélkül. * Tulajdonképen csak akkor tudunk valamit, ha keveset tudunk; a nagy tudással növekedik a — kételkedés. * Az irigység és gyűlölet a szemlélőt a felületre szorítja még akkor is, ha ezekhez az éleslátás is járul; de ha ez utóbbi jósággal és szeretettel párosul, akkor áthatja a világot és az emberiséget, sőt remélheti, hogy a legma- gasztosabbat is eléri. * Az élet legnagyobb művészete ez: áldozzuk fel életünket, hogy élhessünk. * Ha olvasni tudsz, értsd meg; tudsz írni, akkor valamit tudnod kell; tudsz hinni, akkor legyen fölfogásod; kívánsz valamit, azért valamit tenned kell; ha követelsz, nem kapsz; ha vannak tapasztalataid, használj általok. * A kovács-műhelyekben úgy puhítják meg a vasat, hogy a tüzet élesztik s a vasrúdból elveszik a fölösleges tartalmat. Mikor aztán megtisztult, akkor ütik és hajlítják s a hideg víz által megint megerősítik. Az emberrel is ezt teszik a tanítói. * Nem szeret az, aki kedvesének hibáit nem tekinti erénynek. * Csak azokat ismerjük, kik által szenvedünk. * Senkit sem figyelünk meg, csak azt, aki által szenvedünk. Ha ismeretlenül akarunk maradni a világban, ahhoz csak annyi kell, hogy senkinek fájdalmat ne okozzunk. * Jobb, ha mi csalatkozunk barátainkban, mintha mi csaljuk meg barátainkat. * Ki örömest munkálkodik és elvégzett dolgainak örül: az boldog. * Ha két ember nincs megelégedve egymással : biztosra vehetjük, hogy tévednek. * Korunknak, mely semmiféle dolognak nem enged időt a megérésre, az a legnagyobb átka, hogy mindeu következő pillanat elnyeli az előbbit, a napot a nappal üti agyon s igy semmi állandót nem alkot. * A napnak minden szakában megjelennek már a lapok! (Jó koponya meg is emészthetné egyiket-másikat.) Ezáltal minden, amit más tesz, művel, költ, sőt amit gondol: a nyilvánosság elé kerül. Senkinek sem szabad örülni vagy szenvedni, hacsak nem úgy, hogy másoknak a szórakoztatására. így ugrál a hir ház-
