Eger - hetente kétszer, 1911

1911-01-28 / 8. szám

2 EGER. (8. sz.) 1911. január 28. Képviselőtestületi gyűlés Eger város kép­viselőtestülete holnap (szombaton) d. u 3 óra­kor rendkívüli ülést tart a város közháza nagy­termében. A gyűlés 30 tárgya közül kiemeljük a következő fontosabbakat: A városi tanács előterjesztése az útépítési programot végrehajtása iránt; ugyanannak je­lentése az állami internátus felállítása ügyében. A városi villamos telep igazgatóságának előterjesztése az igazgatósági hivatalnak a vá­ros közházában leendő elhelyezése iránt. Kérelem a Kisasszony-utca folytatólagos kiépítése iránt. Bizottság kiküldése a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására. Az egri iparos-és keresk. tanonciskola fel­ügyelő bizottságának átirata korpótlékok meg­állapítása iránt. Tóth Ernő kérvénye egy létesítendő tej­csarnok felállítsa iránt. Kazári József dr. szervitarendi perjel ké­relme aszfalt-átjáró kiépítése iránt. Az egri m. kir. dohánygyár igazgatóságá­nak megkeresése a beszakadt dohánygyári csatorna építési költségeinek megtérítése iránt. Ajánlat a város rendezett utcáinak és park­jainak ingyen padokkal leendő ellátása iránt. Eiszenmann Ákos fogyasztási adóhivatali pénztári ellenőr kérelme fizetésének rende­zése iránt. A cselédlakások átalakítása. Hevesvár­megye törvényhatósági {bizottságának azt a humánus és mélyreható szociál-politikai intéz­kedését, mellyel a vármegye területén lakó földbirtokosokat és bérlőket arra kötelezte, hogy a gazdasági cselédlakásokat 10 év alatt, vagyis — 1907-ben hozatott ez a szabályrendelet, — 1917. november 17-ig feltétlenül alakítsák át, illetve építsék újra a közegészségügy és a közerkölcsiség kívánalmai szerint: immár csak­nem az egész vonalon végrehajtották. Vár­megyénk agilis alispánja, Majzik Viktor, mind­azonáltal nem tartotta feleslegesnek most kör­rendeletben felhívni a főszolgabírókat és pol­gármestereket arra, hogy ha netalán még vol­nának a vármegyében ilyen átalakítást, vagy újraépítést igényelő cselédlakások, figyelmez­tessék az illető tulajdonosokat, hogy kötele­zettségüknek még idejekorán tegyenek eleget. Eger város vízmüve. Régi óhajtás készül valóra válni. Eger város vízvezetéket kap. A vízmű szervezeti és üzleti szabályzatát már elkészítette Hanák Gyula városi főjegyző és Bárány Géza városi mérnök. Csak még a képviselőtestület jóváhagyása hiányzik hozzá és maga a — vízmű. De hát meg lesz ez is. A város képviselő­testülete ugyan előbb jól meghányja-veti majd ezt a szabályrendelet-tervezetet, ami nemcsak joga, de kötelessége is, mert hát nagyon is főbenjáró dologról van szó, azután majd csak kiépül a vízmű is, mint ahogy kiépültek a villamos művek és a városi jéggyár. A városi vízmű szervezeti és üzleti sza­bályzatát, füzet alakjában kinyomatva, most küldik szét a város képviselőinek. Olvasóink tájékoztatása végett bemutatjuk ennek a sza­bályzatnak fontosabb szakaszait a követke­zőkben : Eger város közönsége által, a Felsőtárkány és Felnémet községek határában fakadó forrás­vizek felhasználásával, létesített vízvezeték célja első sorban a város lakosságának kifogástala­nul tiszta, jó minőségű és egészséges ivóvízzel való ellátása; másodsorban a lakosság házi használatra szánt vízszükségletének fedezése; harmadsorban az utcák, közterek locsolására, a csatornák öblítésére, valamint tűzoltási célra megfelelő vízmennyiség előállítása és végül a gyári és ipartelepek vízszükségletének szol­gáltatása. A vízvezetéket a város közönsége mint önálló iparvállalatot., a kereskedelmi és ipar­törvény szabályai szerint kezelteti; reá nézve kizárólagosságot tart fenn és kötelezettséget vállal a város jelenlegi és jövendőbeli terüle­tén létesített és létesítendő lakóházak, isko­lák, kaszárnyák, kórházak s más enemű intéz­mények ivóvízzel való ellátására, amennyiben az építendő házak magassági viszonyai ezt megengedik. Gazdasági, ipari és gyártási célokra azon­ban a város vizet szolgáltatni nem köteles. A víznek a lakosság részére leendő ki­szolgáltatása, részint a városi csőhálózat men­tén fekvő házaknak és telkeknek a városi csőhálózattal házi csatlakozások által való ösz­szekapcsolása, azaz magánvezetékek létesítése, részint a városi csőhálózat különböző pontjain elhelyezett nyilvános utcai közkutak utján tör­ténik. Az I. építési körben minden háztulajdo­nos köteles lakóházába, illetőleg az abban lévő lakosztályokba ivó- és használati víz szolgál­tatása céljából a vízvezetéket bekapcsoltatni, a vízvezeték üzemének megindítása napjától számított egy esztendő leforgása alatt. Fürdőszoba ellátása és árnyékszékek öb­lítése céljából a vízvezeték bekapcsolása a ház- tulajdonosra nem kötelező. A II. építési körben a vízvezeték bekap­csolása nem kötelező, azonban a háztulajdonos kívánságára a bekapcsolást a vízmű igazgató­sága foganatosítani tartozik ott, ahol utcai cső­hálózat van lefektetve. Ahol csőhálózat nincs, a bekapcsolás módozataira vonatkozóan a vá­rosi képviselőtestület határoz. Ezen építési körben a lakosság ivó- és használati vízzel való ellátása közkutakból tör­ténik, kivévén az iskolákat, kaszárnyákat, kór­házakat és egyéb enemű intézményeket, ha azok az I. építési kör területén kívül esnek és amelyekre ennek dacára a vízvezeték be­kapcsolása kötelező. Ha valamely háztulajdonos, akinek háza az I. építési körben van, a bekapcsolást meg­tagadja és arra a hozzáintézett felszólításra sem hajlandó, a kiszabott évi vízdíjat, annak da­cára, hogy a vizet nem használja, rendszere­sen fizetni tartozik. A fizetendő vízdíjak a következők: 1. Az I. építési kőiben lévő házaknál: a) minden üzlethelyiség után 8 korona, b) min­den raktárhelyiség után 4 korona, c) minden L2m2 nagyságú és annál nagyobb előszoba (ve­randa, hall) után 4 korona, d) minden 40m2 nagyságú és annál kisebb lakszoba után 5 ko­rona, e) minden 40 mm2-nél nagyobb lakószoba után 8 korona, f) minden konyha után 6 ko­rona, g) minden vízöblítéses áruyékszék után 20 korona, h) minden fürdőszoba után évi 30 korona, i) minden állat után (ló és szarvas- marha) 6 kor. Ezen évi átalányösszeg ellenében elhasz­nálható a következő vízmennyiség egy év le­forgása alatt: üzlethelyiségenként 20 m8, rak­táronként 15 m3, előszobánként 10 m3, 40 mm2 mint mikor azt képzeljük, hogy kívánságunk beteljesült. * A buta és az okos emberek egyformán ártalmatlanok. A félbolondok és a félbölcsek azonban igen veszedelmesek. * Komornyikja előtt, — úgy mondják — senki sem hős. Ez onnét van, mert a hőst csak a hős ismeri el; a komornyik viszont a maga fajtáját becsüli meg. * Nincs nagyobb vigasztalás a középszerű­ség számára, mint az, hogy a lángész sem halhatatlan. * A nehézségek annál inkább szaporodnak, minél inkább közeledünk a célhoz. * Ki sokat él gyermekek közt, tapasztalni fogja, hogy lelkületűkre egyetlen külső hatás se marad ellenhatás nélkül. * Tulajdonképen csak akkor tudunk vala­mit, ha keveset tudunk; a nagy tudással nö­vekedik a — kételkedés. * Az irigység és gyűlölet a szemlélőt a felü­letre szorítja még akkor is, ha ezekhez az éleslátás is járul; de ha ez utóbbi jósággal és szeretettel párosul, akkor áthatja a világot és az emberiséget, sőt remélheti, hogy a legma- gasztosabbat is eléri. * Az élet legnagyobb művészete ez: áldoz­zuk fel életünket, hogy élhessünk. * Ha olvasni tudsz, értsd meg; tudsz írni, akkor valamit tudnod kell; tudsz hinni, akkor legyen fölfogásod; kívánsz valamit, azért vala­mit tenned kell; ha követelsz, nem kapsz; ha vannak tapasztalataid, használj általok. * A kovács-műhelyekben úgy puhítják meg a vasat, hogy a tüzet élesztik s a vasrúdból elveszik a fölösleges tartalmat. Mikor aztán megtisztult, akkor ütik és hajlítják s a hideg víz által megint megerősítik. Az emberrel is ezt teszik a tanítói. * Nem szeret az, aki kedvesének hibáit nem tekinti erénynek. * Csak azokat ismerjük, kik által szen­vedünk. * Senkit sem figyelünk meg, csak azt, aki által szenvedünk. Ha ismeretlenül akarunk maradni a világ­ban, ahhoz csak annyi kell, hogy senkinek fáj­dalmat ne okozzunk. * Jobb, ha mi csalatkozunk barátainkban, mintha mi csaljuk meg barátainkat. * Ki örömest munkálkodik és elvégzett dol­gainak örül: az boldog. * Ha két ember nincs megelégedve egymás­sal : biztosra vehetjük, hogy tévednek. * Korunknak, mely semmiféle dolognak nem enged időt a megérésre, az a legnagyobb átka, hogy mindeu következő pillanat elnyeli az előbbit, a napot a nappal üti agyon s igy semmi állandót nem alkot. * A napnak minden szakában megjelennek már a lapok! (Jó koponya meg is emészthetné egyiket-másikat.) Ezáltal minden, amit más tesz, művel, költ, sőt amit gondol: a nyilvá­nosság elé kerül. Senkinek sem szabad örülni vagy szenvedni, hacsak nem úgy, hogy mások­nak a szórakoztatására. így ugrál a hir ház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom