Eger - hetente kétszer, 1911

1911-01-28 / 8. szám

1911. január 28. EGER. (8. sz.) 3 méternél kisebb lakószobánként 153, nagyobb lakószobánként 203, konyhánként 20 ni3, min­den vízöblítéses árnyékszék után 303, fürdő­szobánként 508, minden állat után 20 m3. Amennyiben ezen mennyiségeknél több víz használtatnék el, az a vízmérő órán megálla­píttatván, ezen többletmennyiség után msen­ként 40 fillér vízdíj fizetendő. 2. A II. építési körben a közkutakról tör­ténő vízhasználat után minden lakott és hasz­nált helyiség után (előszobák, kamrák, is­tállók, félszerek stb. leszámításával) évi 3 korona átalányösszeg. Ha ezen II. építési körben valamely ház­tulajdonos bevezetést létesít, akkor az 1. alatti díjakat köteles fizetui. 3. Iskolák, laktanyák, nevelőintézetek, kórházak, szállodák, kávéházak, korcsmák, cukrászdák, gyógyszertárak, mosóintézetek és egyéb enemű intézeteknél átalányösszeg nincs; itt a vízmérővel megmért elfogyasztott víz- mennyiség után msenként 32 fillér fizetendő. Ugyanezen eset áll gyár- és ipartelepek­nél, ha azoknak a vízvezetékkel való össze­kapcsolása engedélyeztetett, a vízhasználati díjnak esetről-esetre való megállapítása mellett. Vízmérőkért külön használati díj nem fizetendő, de mindennemű vízpazarlás tilos. Az utcai közkutak vizét a város minden la­kója tetszés szerint igénybe veheti az építési kö­rökre nézve megállapított vízdíjátalány ellenében. Az utcai közkutak vize csakis kézi edé­nyekben szállítható el, tebát kerekes jármű­vel vagy állati erővel a víz elszállítása tilos. Oly esetekben, midőn előre nem látott, vagy el nem hárítható okokból a vízhasználat korlátozandó, első sorban a rendkívüli és fény­űző vízhasználatok (gyárak, fürdők, szökő­kutak), másodsorban az udvarok és kertek lo­csolása, harmadsorban az utcalocsolás szünte­tendő be. Legutolsó eset a magánvezetékek elzárása és a lakosságnak az utcai közkutak használatára való szorítása, amely azonban csak a legnagyobb szükség esetén az igazgatóság rendeletére eszközölhető. Ezen korlátozás alkalmával a megállapí­tott átalánydíjak megfizetésének kötelezettsége alól való felmentésre, vagy a szenvedett vesz­teségeknek, illetve kiadásainak megtérítésére senki sem tarthat igényt. ról-házra, városról-városra, országról-országra, sőt végre világrészról-világrészre. * A kereskedelem élénksége, — a papírpénz suhogása; az adósság törlesztése végett az adósság felhalmozása: mind olyan szörnyű elemek, melyekkel korunk ifjainak számolniok kell. Szerencsés az az ifjú, ki természeténél fogva nyugodt vérmérsékletű és sem túlsá­gos sokat nem vár a világtól, sem magát nem engedi a kapzsi életbe sodortatni. * Időnkint találkozom olyan ifjúval, akin semmi változtatni vagy javítani valót nem ta­lálok. Csak attól félek: sok van köztök alkal­mas arra, hogy az áramlattal tovább ússzék. Erre kellene folytonosan figyelmeztetni: „Az embernek a törékeny ladikban épen azért van evező a kezében, hogy ne a hullámok szeszélye, hanem saját belátása szerint haladjon.“ * A jámborság nem cél, hanem eszköz, hogy a legtisztább kedélynyugaloaimal jussunk el a legmagasabb művelődéshez. * Azok, kik a jámborságot célnak tűzik ki: nagyobbrészt képmutatókká lesznek. Fordította Tolnai József. Ha valaki a városi vízvezeték vizét építke­zésnél óhajtja igénybe venni, köteles erre vonat­kozólag az üzembizottság engedélyét kikérni, s a vezeték költségeit, valamint a vízhaszná­latért megállapítandó biztosítékot lefizetni. A városi tűzoltóság tűzveszély esetén a városi vízvezeték vizét oltási célokra úgy a városi csőhálózat mentén felállított tűzcsapok­ból és közkutakból, mint az egyes házakban, vagy telkeken levő magánvezetékekből korlát­lan mennyiségben, minden időben és minden ellenérték nélkül veheti igénybe. Magánveze­tékek igénybevétele esetén azonban a vízmérő igénybevétel előtt és után leolvasandó, az ada­tok feljegyzendők, hogy az elhasznált viz a magánfél számlájáról le legyen írható. Tűzvész esetén a magánvezetékeknek tűz­oltási célokra való igénybevételét megakadá­lyozni tilos, és szükség esetén a magánveze­tékek el is zárhatók, hogy a tűzvész tartama alatt a kellő víz rendelkezésre álljon. A vízdíjat az épület vagy telek tulajdo­nosa tartozik fizetni. Közös tulajdon esetében ezen díjak a tulajdonosokat egyetemlegesen terhelik. A ház- vagy telektulajdonos a bérbeadott lakrészek, helyiségek, illetve telkek után fize­tett vízdíjat a bérlőtől, mint a bérösszegbe be nem foglalt külön járulékot visszakövetelheti és ezen követelésének biztosítása céljából a törvényes zálogjog is megilleti. Ha egy épületben több bérlő van, a viz- díj-átalány ellenében elfogyasztandó vízmennyi­ségen felül elhasznált vízért köbméterenként fizetendő díj a háztulajdoeos által fizetendő meg, aki ezt is követelheti bérlőitől. A többletfogyasztás megállapíthatása cél­jából a háztulajdonos az egyes lakásokat a saját költségén külön vízórával láthatja el, amelynek fenntartása azonban a magánveze­tékkel együtt a saját terhét képezi. Üres lakosztályok, üzletek stb. után víz­díj nem fizetendő. A vízdíjakat a vízműigazgatóság javas­lata alapján a városi tanács veti ki. A kive­tési lajstrom a megelőző év december 1-éig elkészítendő és 15 napi közszemlére kiteendő; az esetleges felszólamlások ezen idő alatt adandók be az igazgatósághoz. A felszólamlások ügyében a vízműigaz­gatóság az üzembizottság véleménye alapján határoz, amely határozat ellen a városi kép­viselőtestülethez adható be kérvény jogorvos­lat végett. A vízdíjak évnegyedenként előre és pedig minden január, április, julius és október havá­nak elsején esedékesek és a vízmű vezetősége által kiküldött pénzbeszedők kezéhez, vagy közvetlenül a pénztárba fizetendők. A többletfogyasztást az utolsó évnegyed végén állapítják meg és a következő év április havának elsején esedékes számlával együtt fizetendő ki. Az esedékesség napjától számított 15 nap alatt be nem fizetett vízdíj, az esedékesség napjától 5%-os késedelmi kamatokkal együtt közadók módjára közigazgatási végrehajtás út­ján hajtandó b.e. A beszedett vízdíjakból az építési kölcsön évi törlésztése és az összes üzemi és kezelési kiadások levonása után évenként fenmaradó jövedelem vízvezetéki és csatornázási alap lé­tesítésére fordítandó. A vízmű kezelésének szervezete ar követ­kező : 1. a városi képviselőtestület, 2. az igaz­gatóság, 3. a felügyelőbizottság. A vízmű üzemének vezetése az igazgatóság kebeléből kiküldött üzembizottság által történik. (Befejezés következik.) A hét. Érdekes és igen szép határozatot hozott a múlt hétfőn a közigazgatási bizottság. El­határozta, hogy a vármegyében lévő régi vár­romokat, amennyire lehet, megóvja a pusztulás­tól, s ha erre nézve anyagi eszközök hiányá­ban volnánk, akkor a „Műemlékek Országos Bizottságához“ fordul némi segítségért. Szerintünk már régen meg kellett volna hozni e határozatot, mert az idő vasfoga foly­ton dolgozik ; az nem vár semmire és senkire... E műemlékek pedig bizony régen meg­érdemelték volna, hogy törődjünk velők. Hi­szen nemzeti történetünk lapjait forgatva, nem egy fejezetre bukkanunk, amelyből valamelyik hevesmegyei vár dicsősége sugárzik felénk! Itt van közelünkben a szarvaskői vár-rom, amelynek csodaszép környékét nyár folyamán oly gyakran fölkeressük. Az Eger—putnoki vasút megnyitása óta meg éppen kellemes ki­rándulóhely lett. Már csak azért is kár lenne átengedni a pusztulásnak — mivel a kirándu­lás látnivalóinak fénypontja rendesen ez — de történelmi múltja teszi kötelességünkké en­nek fenntartását. Yalószinüleg egri főpap építtette s hada­kozásainkban sorsa rendesen az egri várétól függött. Szerepet játszott Eger vívásakor, majd később a Rákóczi-szabadságharc idején, amikor Eger nagy püspökének: Telekessy Istvánnak volt börtöne. A siroki vár szintén érdekes emléke me­gyénknek. Káptalani okleveleink 1320-ban már említést tesznek róla. Szerepe a magyar his­tóriában másodrendű volt s különösen a török hódoltság idején a pogány innét is rettegés­ben tartotta a jámbor palócokat. Sok viszontagságot állott ki a nánai vár is. Történelmi szempontból szintén nevezetes. Az Aba-nemzetségből származó Csobánkák és a Kompolthyak fészke. S ha már e várak fentartására intézke­déseket teszünk, akkor gondolnunk kellene még többi emlékünk gondozására is, milyen pl. a török asztal, amely Ipolyi szerint három bál- ványkövü pogány áldozati oltár, — vagy a Tűzkő, Asztagkö, Áldozókö, Imókö stb. Vármegyénk hazafias tanítói bizonyára tá­mogatni fogják a közigazgatási bizottság mun­káját s a néphagyományok ápolásával kapcso­latban módját fogják ejteni, hogy e műemlé­kek és kultúrtörténeti vonatkozású tárgyak iránt a gyermekek lelkében a kegyelet érzését ki­fejlesszék. * Január 25-ére esik Pál-fordulása. A nép­hagyomány szerint kritikus nap, mert „Ha Pál fordul köddel, ember hull döggel.“ Egy nap ez a sok közül, amelyeket bizo­nyos jelentőséggel ruházott föl a nép, persze minden számbavehető alap nélkül, — mint pl. Vince napját, araikor: „Hogyha fénylik Vince, Tele lesz a pince.“ Ködös Pál napja, fénylő Vince gyakran hoztak már boldog eszteudőt, de sok nyava­lyát, meg üres pincét is. . . így hát nem igen hiszünk benne, de azért mégis emlegetjük, mint jámbor népünk ősi ha­gyományait. Ez az egy azonban annak sem mondható, mivel más népek hagyományaiban is előfordul, s amint azok, úgy mi is átvettük s gazdagí­tottuk vele az ujesztendei babona-kört. . . De hogy mely nép vette be legelőször hagyomá- nya ba a Pál-fordulásához kötött jóslást, mind- ezideig nem sikerült kikutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom