Eger - hetente kétszer, 1911
1911-06-14 / 47. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. .. 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre „ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények -... = intézendők. ===== K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 47. szám. _=------ XXXIV. ÉVFOLYAM. —=— Szerda, junius 14. K i kezdte? Eger, 1911. jun. 13. A kultusztárca költségvetésének tárgyalása befejezéséhez közeledik. A hosz- szu vita anyagának legnagyobb részét a szabadkőműves támadások adták — a Zichy János gróf vallásos politikája ellen burkoltan, nyíltan pedig a katolikus egyház ellen, iskoláink ellen és különösen a kongregációk ellen. Nem akarunk most kitérni arra a sok botlásra, hazugságra, rágalomra, vádra, szidalomra, amelyet a katolicizmus és annak intézményei ellen szórtak a szabadgondolkozók, — mert hiszen részben már megkapták, részben pedig hamarosan megkapják rá a fel- világosító, meggyőző, összezúzó választ. Csak egyetlen dologra kívánunk rámutatni; arra, hogy a kongregációkat a harcos katolicizmussal vádolják. Azt mondják róluk, hogy nem tisztán vallásos egyesületek, hanem felekezeti harcokat idéznek elő és hatásukat a közéletben is éreztetik. Sajnos, mi úgy látjuk, hogy a katolikus érzés, a meggyőződés, a nyílt szinvallomás, a harcias kedv — egyáltalán nincs olyan mértékű, mint aminőnek lennie kellene. De ha egyáltalán van valamelyes jelenség, azt kérdezzük : Ki kezdte a harcot ? Őszinte feleletet kérünk, követelünk erre a kérdésre. És ha van őszinteség az ellentábor vezéreiben és közkatonáiban, mit felelnek ezekre a kérdésekre: — Kiknek volt szokása minden időben a vallási kérdések bolygatása? — Kik hirdették a gyűlöletet a másvallásuak ellen? — Kik feszegették más vallás hitigazságait ? — Kik támadták más vallás intézményeit ? — Kik gyűlölték, szidalmazták, bántalmazták a más vallásuak papjait? — Kik gázoltak a katolikus egyház hiveinek becsületében; kik kételkednek hazafiságunkban ? — Kik pellengérezték és gúnyolták ki legbensőbb ügyeinket; kik tették nevetségessé vallási ténykedéseinket; kik becsmérelték szentségeinket? . . . Ezekre csak egy lehet a felelet: mindenütt és minden alkalommal azok, akik most fogcsikorgatva dühön- genek azért, mert a katolicizmus merészel életjelt adni magáról, nem hagyja magát és a maga igazait. A vérbeli, a faji, a szellemi rokonságot és annak jogosultságát még a szabadgondolkodók se tagadják. A vallás is lelki közösség, lelki rokonság és az egy vallás kötelékébe tartozók éppen úgy vonzódnak, ragaszkodnak egymáshoz, mint az egy hazának fiai. A katolikus egyház hívei éppen úgy nagy családot alkotnak, mint bármelyik nemzettest tagjai. És ha természetesnek találja valaki, hogy az angol föllázad, ha az angolt becsmérlik; a francia haragra gyulád, ha a gloárt lekicsinylik; a magyar dühös lesz, ha a magyart szidják. miért nem találja természetesnek ugyanaz, hogy a katolikusok se hagyják magukat, ha őket bántják; elkeseredetten védekeznek a szent vallásukat, meggyőződésüket ért támadások ellen ? Ha mi is védekezünk, az termér szetes. Es ha a küzdelem hevében nem tudjuk mindig megállapítani, hogy hol végződik a védelem és hol kezdődik a támadás: azon igazán nem csodálkoz- hatik senki sem. Ez annál kevésbbé csodálható, mert mi, sajnos, évtizedekig hallgattunk, holott ők folyton piszkolódtak, bántalmaztak minket. Most kezdünk védekezni és már is minket vádolnak a vallási harcok, felekezeti küzdelmek fölidézésével. Pedig hát, t. szabadgondolkodó urak: ki kezdte a harcot ? Bizonyos, hogy — nem mi. Hevesvármegye közgyűlése. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, junius hó 12-én, délelőtt 10 órakor tartotta meg nyári rendes közgyűlését Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. A közgyűlésről igazán nem sok följegyezni valónk akad. A hosszú, 600 ügyes napirenddel röviden végeztek; bár a megyebizottsági tagok szokatlanul nagy számban gyűltek össze és félóráig tartó névszerinti szavazás is volt. Olyan volt ez a közgyűlés, mint a nyári zápor: csendes, megszakítás nélküli és gyors lefolyású. Még csak egyetlen felszólalás se zavarta meg az ügyek gyors elintézését és igy történt, hogy a délelőtt 10 órakor megnyitott közgyűlés l/é12 órára véget ért. Tudósítónk a közgyűlésen elintézett érdekesebb ügyekről a következőket jelenti: A rendes évnegyedes jelentések és a szá- monkérőszék jegyzőkönyvének tudomásulvétele után a legközelebbi rendes évnegyedes közgyűlést szeptember hó 25-ére tűzte ki a törvényhatósági bizottság. Az elhagyott gyermekek segély-alapjából 5610 K segélyt adott a belügyminiszter Hevesvármegye közönségének. Ebből a segélyből Egerváros 3000 koronát kap; a többit az a hét község kapja, ahol elhagyott gyermekeket ápolnak. Újabban hat község kért az elhagyott gyermekek segély-alapjából államsegélyt. Ezeket a kérvényeket a közgyűlés pár- tolóan terjesztette föl a belügyminiszterhez. A törvényhatósági és vámos közutaknak 1909—1910. évi zárószámadásait jóváhagyták. Tudomásul vették a kereskedelemügyi miniszternek az 1911/1912. évi közúti költség- vetés jóváhagyására vonatkozó leiratát és ezzel kapcsolatban elfogadták az alispánnak újabb útfejlesztésekre és útépítésekre előterjesztett javaslatait is. Ezután a törvényhatóságok átiratai következtek. Versecz város a katonai túlságos követelések ügyében írt át; Csanád vármegye az orsz. orvosi nyugdíjintézet felállítását szorgalmazza ; Bácsbodrog vármegye a fegyvergyakorlatra bevonultak családtagjait kívánja segélyezni; Sopron vármegye a tanítók fizetésrendezését sürgeti; Somogy vármegye Apponyi \lbert grófot amerikai útja alkalmából kívánja üdvözölni. Ezeket az átiratokat hasonló felirattal pártolja a közgyűlés. A kassai orsz. Patronázs-kongresszus meghívását, Ung vármegyének a dinamit árusítása és Békés megyének a mező- és hegyőrök költségeinek állami viselése ügyében tett átiratait, valamint Zemplén megyének a járási katonai munkálatoknak igazolványos altisztekkel, vagy kiszolgált őrmesterekkel való végeztetése, Nagyvárad városnak az Osztrák-Magyar Bank részvényeinek vásárolása, Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyének a Duna-Tisza csatorna, Abauj-Torna megyének a segédjegyzők anyagi helyzetének javítása és Zemplén vármegyének a vármegyei pótadó kivetése és beszedésénél követett eddigi eljárás módosítása ügyében küldött átiratát tudomásul vette a törvényhatósági bizottság. A vármegyénél alkalmazott díjnokok szolgálati viszonyaira vonatkozó szabályrendelettervezetet elfogadták, majd az alispán előterjesztésére a vármegyénél alkalmazott díjnokok múlt évi napidíj-többletét utalványozta a közgyűlés. Ezután névszerinti szavazás következett. A m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémiában két megüresedett alapítványi hely betöltéséről volt szó. Összesen hatan pályáztak az alapítványokért. A közgyűlés a pályázók kö
