Eger - hetente kétszer, 1911
1911-06-14 / 47. szám
2 EGER. (47. sz.) 1911. junius 14. zül első helyen Babocsay Lajost és Horváth Ferencet, a második helyea pedig Bazsó Tivadart és Barta Andort jelölte. Felnémet község munkásházak építését kéri. Ugyanezt kéri még hat más község is. Az építendő munkásházak száma igy összesen 160 lenne. A közgyűlés az ügyet előkészítés végett kiadta az alispánnak. Melher Lajos járási Írnokot nyugdíjazták. Özv. Strasszer Zsigmondnénak évi 640 K. nyugdíjat szavaztak meg. A sarud—kisköre—ujlőrincfalvai választó- kerületben megyebizottsági tag választása vált szükségessé. A választás határidejét junius 28-ra tűzték ki. Az alispán előterjesztésére, az Orsz. Gyermekvédő Liga választmányában megüresedett tagsági helyre Malatinszky György, a rimaszombati gyermek-menhely bizottságban megüresedett tagsági helyre Szohner Lajos dr. megyebizottsági tagokat; a törvényhatósági munkásközvetítő helyettesévé pedig Szabó Mihály vármegyei irodaigazgatót választotta meg a közgyűlés. Igen sok apróbb ügy letárgyalása után (a legtöbb különféle községi számadás volt) a közgyűlés köszönetét szavazott a földmivelés- ügyi miniszternek, amiért a füzesabonyi és fel- sőtárkányi munkásházak létesítésére a kért 2%-os hozzájárulást megadta, és az utak, kutak és a füzesabonyi telepen építendő iskola költségeihez is hozzájárult. Az egri ügyek közül, a városnak a gazdasági ismétlő iskola részére átengedett terület, a Kerner Istvánnal kötött adás-vételt, az 1910. évi villamostelep-számadást, a Nyár-utcai lakók utcaépítési kérelmére vonatkozó és a régi törvényszéki épület átalakítása ügyében hozott határozatokat jóváhagyták ; ellenben a Hoi'vát Erzsébet tartásdíjára vonatkozó határozatot megváltoztatták. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár- megye közigazgatási bizottsága kedden, junius 13-án, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, mely alkalommal a következő érdekesebb ügyeket intézte el: A rendes havi jelentések során tudomásul vette a bizottság, hogy a hatvani vasúti állomáshoz vezető híd és evvel kapcsolatosan a törvényhatósági ut áthelyezése és a vasúti síneken átvezető átjáró még az idén elkészül. A poroszlói törvényhatósági utón levő fahíd javítása is megtörténik még a nyár folyamán. A kivándorlás erősen csökkent, mert csak 32-en folyamodtak útlevélért. A szarvasmarhák között a száj- és körömfájás rohamosan terjed, úgy, hogy május hó folyamán ismét 23 községben lépett föl ez a veszedelmes ragadós baj, amelyet az állatvásárokra hajtott szarvas- marhák terjesztenek. A legközelebbi ülés határidejét julius hó 10-re tűzte ki a bizottság. Ezután megállapították az uj orvosi köröket. Az uj közegészségügyi törvény értelmében Hevesvármegye tudvalévőén 19 orvosi körre van felosztva és pedig úgy, hogy a régibb 17 kör célszerűbb beosztásával két uj orvosi kör keletkezett. Ezek székhelyéül Egercsehi és Nagybátony községeket jelölte ki a bizottság; kimondotta továbbá, hogy a körorvosok ezentúl az orvosi kör székhelyén tartoznak lakni, különösen pedig a vá- mosgyörki körorvosra vonatkozik ez a határozat, aki eddig Gyöngyösön lakott. A gyöngyös—parádi törvényhatósági utón 3117 K költséggel 10 drb. beton-áteresz építését és az eger—verpeléti utón a Szalók községben levő híd kiszélesítését és vasbetonból való átépítését rendelte el a közigazgatási bizottság, 2994 K költséggel. A kir. tanfelügyelő előterjesztésére, kiváló szorgalmukért és a tanításban elért sikeres eredményért Bőgős Ferenc füzesabonyi, Benkó Adám terpesi, Kocsis Imre makiári és Gáspár Lenke kápolnai rk. tanítóknak, illetve tanítónőnek, valamint Fischhoff Márk hevesi izr. tanítónak elismerését és köszönetét fejezte ki a bizottság. Több apróbb ügy elintézése után végül az iskolai és óvodai helyiségeknek a nyári nagy szünidőben való kitisztítását rendelte el a köz- igazgatási bizottság. Egercsehi ünnepe. Szentháromság vasárnapja feledhetetlen szép napja volt a szarvaskői szép hegyek, a vadregényes erdők mögé elrejtőzött kis Egercsehi községnek : ekkor bérmálkozott meg a 600 lélekszámú falunak körülbelül fele, s a szomszéd falvakból jöttékkel együtt mintegy 500 hivő. Egerben borongós idő volt, mikor Szmrecsányi Lajos püspök, Ridárcsik Imre kanonokkal, reggel fél nyolckor útnak indult. Felnémeten azonban már mosolygó égbolt és ünnepi öröm várta az érkezőket. A templom előtt diadalív állott, körötte a község lelkésze, elöljárósága, ünnepi ruhás népe, s az érseki uradalom tisztjei. Búzás Ágoston községi jegyző, kinek leánykái Ízléses virágcsokorral lepték meg a püspököt és kísérőjét, szép beszéddel üdvözölte a főpapot, kinek szives szavai után a püspöknek és Böhm János dr. székesegyházi főesperesnek négyes, fogata tovább haladt Egercsehi felé. A község határában várta az érkezőket a pétervásári járásnak főszolgabirája, Drizsnyey Béla, ki pompás négyes fogaton jött el járása e kis falujának ünnepére, továbbá Beniczky György, nagybirtokos, fiai: Beniczky Elemér és Beniczky Aladár és népes bandérium. A községbe menet, lombokkal ékes diadalíven „Isten hozott“ felírás köszöntötte a püspököt és előkelő kiséretét. A község lakosságának örömét a község jegyzője tolmácsolta, sikerült beszédben emlékezvén meg arról a gyászos emlékű tűzről, mely 120 évvel ezelőtt a falu jelentékeny részét porrá hamvasztotta, és arról a pünkösdi tűzről, melyet Krisztus főpapja hoz e szegény nép közé, hogy jótékonyan áradjon az ki a lelkekbe. Válasza szerint szívből óhajtotta a püspök, hogy a lel- keknek ez a nemesítő tüze állandóan világító szövétneke maradjon az elméknek és boldogító napsugara a sziveknek. Bent a községben még egy diadalkapu állott. Azon áthaladva, megkezdődött az istenitisztelet. Ünnepi szent mise és prédikáció után, kint a szabad ég alatt, 497-en vették föl a bérmálás szentségét. Délben Beniczky György nagybirtokos és felesége, Csiky Antónia úrnő, lekötelező, magyaros vendégszeretettel látták igen szívesen a magas vendégeket. A házigazda az egyházmegye főpásztorára és a bérmáló püspökre mondott szívből fakadt pohárköszöntőt, a püspök viszont, azt a páratlan vendégszeretetet, azt a nemes nyiltszivüséget, a magyar földnek azt a példás szeretetét és okos megbecsülését, szóval azokat az ősi magyar erényeket éltette, amelyeknek virágzását a vendéglátó házigazda személyében, családjában és életkörülményei közt tapasztalt. A lakoma után eloszlott az ünnepi társaság és Szmrecsányi Lajos püspök, ez alkalommal is sokak szeretetét hozva magával, Ridárcsik kanonok társaságában, Böhm János dr. főszékesegyházi főesperestől kisérve, hajtatott haza Egerbe. H. S. HÍREK. Eger, 1911. junius 13-án. Tájékoztató. Junius 12—14. Gyakorlati tanítás a tanítónőképző-inté- zetben. „ 14. A Hevesmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése Mátrafiireden. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adáeson. „ 15. Űrnapja. „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Eeesken. „ 16., 17. Szóbeli érettségi vizsgálat a főreáliskolában. „ 16., 17. Gyakorlati tanítás az érs. tanítóképzőben. „ 17. A Hevesm. és Egervid. Nőegylet közgyűlése. „ 17. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 19. A siketnéma-intézet vizsgálata. „ 19—21. Szóbeli tanképesítővizgálat az érs. tanítóképző intézetben. „ 19—23. Szóbeli érettségi vizsg. a főgimnáziumban. „ 20., 21. Katonai főutóállítás Hatvanban. „ 22—24. Szóbeli tanképesítő a tanítónöképzőintézetben. „ 24. Eger város közgyűlése. „ 26., 27. Országos vásár Pásztón. „ 29. Péter-Pál ünnepe. Te Deum az iskolákban. Rajz- és munka-kiállítás. A gyakorlati életben úgy vagyunk berendezkedve, hogy ha más csinálja ugyanazt, az már nem ugyanaz. Si duo faciunt idem, non est idem. A legszebb női kalap sem szép, ha azt nem a fölkapott kalapüzlet szállítja, és a leghitványabb bútordarab is remekmű, ha az jó- nevű ipartelepről származik. Nagy művészek silány rajzait is szépnek tartjuk, sőt nagyrabecsüljük; ellenben a kisemberek műalkotásairól tudomást sem veszünk, vagy a legjobb esetben — lesajnáljuk. Pedig nem ez az igazság. Tudjuk, érezzük, hogy nem ez, de azért mégis — és talán ez a legszomorubb a dologban — reklamálni kell az igazságot. . . Vasárnap délelőtt kiállítás nyílt meg Egerben: az egri iparostanulóknak rajz- és munkakiállítása. Az egri műhelyek termékeinek legjava van egybehordva: mindannyi a jövő iparosainak kezemunkája. És a művelt közönség nem valami nagyon érdeklődik iránta. Talán nem kiváncsi az „inas-munkára“ ? Lehet. Ámde az is a kultúrához tartozik, — sőt ez a fokmérője, — hogy az iparművészet mai fejlett viszonyai között mit és hogyan produkál majd a jövő iparos-generáció az egri műhelyekben. Mert a munka akkor is munka, ha azt az inas teljesíti és az ipartermék akkor is lehet szép és jó, ha azt a mester felügyelete és vezetése mellett — tanuló készíti. Ami ezen a kiállításon közszemlére van kitéve, az mind-mind a szegény, igénytelen inasgyerekek törekvő, ambiciózus alkotása és a mesterek oktatóképességének és műhelyeik szellemének bizonyítványa. Nézzük meg minél többen ezt a kiállítást: mert az egri ipar tükröződik benne. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő lelkes beszéddel. Ott láttuk a megnyitó ünnepségen Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármestert, Fógel Ágoston kereskedelmi tanácsos, ipariskolai felügyelőbizottsági elnököt, Károly Jánost, a Kér. Iparoskor elnökét, Grónay Andor ipariskolai igazgatót, a tanítótestület tagjait és az iparostársadalom számos tagját. A kiállított tárgyak a haltéri állami iskola helyiségeiben levő ipariskolai rajzteremben vannak ízlésesen elhelyezve, míg a tanulók rajzai a falakat díszítik. Látványosságnak is szép ez a kiállítás ; erkölcsi értéknek pedig megbecsülhetetlen. Az iskola oktató munkájáról a szebbnél-szebb szabadkézi-, ékítmény- és ipari szakrajzok, valamint a tanulók Írásbeli dolgozatai tanúskodnak, a
