Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-07 / 45. szám

4 EGER. (45. sz.) 1911. junius 7. egri érs. líceumi nyomda-igazgató nyitotta meg d. e. 9 órakor, majd Vankó Vilmos, a Gra­fikai Szemle nyomdászati szaklap szerkesztője, magvas szakelőadást tartott a magyar nyomdai ipar fejlődéséről. A kiállítást, mely esti 7 óráig volt nyitva, állandóan nagy közönség látogatta és valósággal gyönyörködött a magyar sok- szorositó-ipar közszemlére kitett művészi pro­duktumaiban. Igen ízléses volt az Egri Líceumi Könyvnyomda, az Egri Nyomda-Részvénytár­saság és az Egri Dobó-nyomda részvénytársaság csoportos kiállítása. Sok nézője akadt a líceumi nyomda első nyomtatógépének is, mely 1753- ból való. Délután 5 órakor a líceumi könyvtár­ban Huttkay Lipót dr. jogtanár másfélóráig tartó tudományos szakelőadás keretében mutatta be a könyvtárban őrzött ősnyomtatványokat, este 8 órakor pedig a Korona-vendéglőben társas­vacsora volt a budapesti vendégek tiszteletére. Az első pohárköszöntőt Radii Károly mondotta Vankó Vilmosra, mint a kiállítást rendező Szak­kör kiküldöttjére; Vankó Vilmos Huttkay drt., a tudós előadót köszöntötte föl; Huttkay Lipót dr. a kiállítókat, Radii Károly pedig König Ferencet, az Egri Nyomda-részvénytársaság igazgatóját éltette, nyomdászságának 40 éves jubileuma alkalmából. Pohárköszöntőt mondottak még Fischer Manó és Fenyő Lipót egri nyomdászok, akik mindketten Radii Károlyt, a kiállítás fáradhatlan rendezőjét és Huttkay Lipót dr.-t éltették. Nyári mulatság. A Kér. Iparoskor és a Pol­gári Dalkör f. hó 11-én, (vasárnap) az Érsek- kertben nagy kerti mulatságot rendez, mely dél­után 3 órakor kezdődik. A zenét a cs. és kir. 60. gyalogezred zenekara és két cigányzene- kar szolgáltatja. Belépő díj 60 fillér. Ételekről és italokról a rendezőség gondoskodik. Évzáró vizsgálatok a főreáliskolában. Az egri állami főreáliskolában a f. tanévvégi nyil­vános osztály- és magánvizsgálatok a követ­kező sorrendben tartatnak meg: Junius hó 13-án: D. e. hittanvizsgálatok. D. e. és d. u. írásbeli magánvizsgálatok. Junius hó 14-én: D. e. latin nyelvi vizsgálatok. II. oszt. magyar, német, földrajz. VII. oszt. egészségtan. III-IV. oszt. gyorsírás. D. u. szóbeli magánvizsgálatok. Junius hó 18-án: Házi tornaverseny. Jnnius hó 19-én: D. e. I a) oszt. mennyiségtan, rajz. geometria, természetrajz. II. oszt. természet­rajz, mennyiségtan, rajz. geometria. IV. oszt. történelem, francia. D. u. V. mennyiségtan, természetrajz, vegytan. VI. magyar, német, történelem. VII. oszt. mennyiségtan, természet- tan, ábrázoló geometria. Junius hó 20-án; Délelőtt I. b) oszt. magyar, német, földrajz, IV. osztály mennyiségtan, rajz. geometria, természettan. VII. oszt. történelem, francia. D. u. III. oszt. mennyiségtan, rajz. geometria. V. oszt. francia, történelem. VI. oszt. ábr. geo­metria, mennyiségtan. Junius hó 21-én: D. e. I a) oszt. magyar, német, földrajz, III, oszt. természettan, földrajz, történelem. IV. oszt. magyar, német. D. u. V. oszt. magyar, német, VI. oszt. francia, vegytan, természetrajz, VII. oszt. vegytan, magyar, német. Junius hó 22-én: D. e. I. b) oszt. mennyiségtan, rajz. geometria, természetrajz. III. oszt. magyar, német, fran­cia. Junius 24-én: D. u. Kezdők ének- és ze­nevizsgája. Junius 26-án: D. u. Haladók ének­és zenevizsgája. Junius 27-én: d. u. Róm. kát. egyházi ének. Junius 29-én: Reggel 8 órakor Te Deum, záróünnepély és bizonyítváuy-ki- osztás. A vizsgálatok d. e. 8 órakor, és d. u. 3 órakor kezdődnek. Párád fürdő. A parádi vastimsós gyógy­fürdőt és bidegvízgyógy-intézetet az idei májusi előszezonban (május 15—31.) összesen 130 ál­landó és 200 átutazó napi vendég látogatta meg. Rajz- és munkakiállítás. Az egri Iparos­tanonciskola, az Ipartestiilet közreműködésével június hó 11-től 18-ig bezáróan az ipariskola rajztermében rajz- és munkakiállítást rendez. A kiállítás megnyitása június hó 11-én (vasár­nap) d. e. 9 órakor, és bezárása június 18-án d. e. 10 órakor lesz. A kiállítás naponta d. e. 9-től 12-ig és d. u. 3-től 5-ig díjtalanul te­kinthető meg az érdeklődő közönség részéről. Az összes jutalmakat és kitüntető okleveleket a kiállítás bezárásakor, június 18-án osztja ki az igazgatóság. A kiállítás helyiségében a „Tanonc Otthon“ javára szánt adományokat köszönettel fogadják. 2 könyvkötő-tanonc alkalmazást nyer heti­fizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában. Színház. Két rövid darab lefolyása alatt meggyő­ződhetett a közönség, hogy az egyébként jó kvalitású színészt, mennyire determinálja el­játszandó darabja. Stella különböző szerzőktől két darabot rendezett (4 höstenor; Meguntam Margitot), mindegyikben ő maga jáiszotta a fő­szerepet és mégis nagyon különböző értékű alakítást nyújtott. Wedekind darabjában (A hős­tenor) mint karénekes, semmi kiváló alakítást sem tudott produkálni: néha az érthetetlensé- gig hadart, máskor úgy modta el szerepét, mint az iskolás gyerek a számtani leckéjét, szóval, éreztük mindnyájan, hogy ez a szerep nem neki való. Annál pompásabb alakítást nyújtott a Meguntam Margitot c. francia vígjá­tékban. A téma egy igen közismert lélektani jelenség kiszélesítése: ami megszokott, rendes és elmaradhatatlannak látszik, az unalmassá válik; próbálja meg valaki ezt a meggyőződé­sünket megváltoztatni, az unalmassá vált do­log visszanyeri ereded értékét. Megunjuk a szeretőnket, ha azt hisszük, hogy az nem is szabadulhat tőlünk, — de próbálja meg valaki elcsábítani, hamarosan felszökik a becsülete előttünk. így jár Laurian festő is. Ráun szere­tőjére, Margitra, akit még barátjának is fel­kínál, de amint az realizálni kezdi az Ígére­tet, minden áldozatra kész Margitért, sőt fe­leségül is veszi. Sovány darab, de Stella annyi színt, elevenséget tudott belevinni, hogy az a fölötte csekély számú közönség, mely a mi kis színházunkban is alig látszott meg, igen jól mulatott. A höstenor-ban igen jól játszott Doktor János, mint félreismert, de túlságos önérzetü zeneszerző. A női szereplők közt Verő Janka érdemel említést, akinek hisztérikus női alakí­tását a közönség is honorálta. Szombaton, vasárnap és hétfőn operet­tet adtak színházunkban. Az első két napon Fali Leó Babuská-ját (Das Puppenmädel /), hétfőn Kálmán Imrétől az Obsitos-1. A Lehár-operettek után valósággal üdítőleg hatott a Fáik és Kál- mán-féle muzsika. Az elsőnek finom instrumen- tációja, a másodiknak a szöveghez simuló dal­lamai és több helyen magyar motívumai na­gyon tetszettek a közönségnek, mely szomba­ton és vasárnap egészen és hétfőn is jórészt megtöltötte a szinházat. A Babuska nagyon tetszett, pedig véleményünk szerint nem ér­demli meg a komolyabb figyelmet az, ami eb­ben a darabban a színpadon történik. Az egész olyan benyomást tesz az emberre, mint egy cir­kuszi vagy orfeumi előadás. Vagy nem orfe­umba valók-e Batizfalvy táncai, Virágh ugrándo- zásai; vagy az a jelenet, midőn Rozalilla (Aradi) 14-ik kedvesét, Delatourelle marquist (Fűzy) a díványon cibálja? Egyéb ízléstelenséggel is találkoztunk, pl. a második felvonásban lejtett cake-waik-han Batizfalvy úgy fordult a közön­ség felé, hogy az minden jóízlésü emberben visszatetszést szült; Aradi pedig szoknya-nad­rágjának hátsó takaróját két ízben is fölleb- bentette, miáltal olyan gesztus benyomását keltette, melyet a legdurvább nép szokott leg­feljebb megtenni. Nem tagadjuk, hogy ugyan­ezen szereplők többi jeleneteikben jól játszot- sak ; csak ilyen és hasonló dolgok belekeve­rése ellen tiltakozunk. Különös figyelmet. ér­demelt Füzy igen sikerült alakításáért (Dela­tourelle márki), játékán ismét fejlődés és ha­ladás mutatkozik. A remezés kifogástalan, sőt szép, de a harmadik felvonásban használt két igen erős ívlámpa bántja a szemet. Ugyancsak Rátkai jó rendezésében került színre hétfőn az Obsitos. A darabot a közönség már nagyon is ismeri, sőt egyik-másik dallamát talán már meg is unta (Ó milyen, ó milyen . . .) s azért nem jött olyan nagy számban, mint a szombati és vasárnapi előadásra. Pedig az elő­adás igen jó volt, Aradi Aranka a nemzetes asszony alakításában annyi finomságot, gyön­gédséget, előkelőséget árult el, hogy a közön­ség belátta, hogy neki nagyon sikerűit játékai lehetnek minden orfeumi színezés nélkül is. Mellette igen jó alakítást nyújtott Rátkai a Száz­szorszép zsidó szerepében és Virág mint fia. A közönség tapsait nagyon is megérdemelték. Batizfalvy úgy játszott, mint a Babuskában. Még egy szót a zenéről. Kálmán nagy zenekarra írta a muzsikát, itt pedig kis zenekar játssza, melyben némelyik hangszer igazán bámulatos gyöngén van képviselve (cello, fuvola. . .) Vala­miképen segíteni kellene a bajon, hiszen pl. Linke is, Szabados is állandóan tele vannak panasszal. Olyan színházban, ahol annyi ope­rettet adnak, mint az egriben, különb zene­karnak kellene játszania annyival is inkább, mert tudtunkkal Palágyi jól fizeti őket. —ó. Műsor: Szerda: Éljen a király! Csütörtök: Feledi Boriska vendégfeléptével: Elvált asz- szony. Péntek: Feledi Boriska felléptével:r Ci­gányszerelem. Szombat: Vera Violetta és Édes öregem. Vasárnap: Vera Violetta és Édes öregem. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Csat azoknak a cigarettázóknak, akik egészségükre való tekintetből nem saj­nálnak naponta 1—2 fillérrel többet kiadni: Clubspecialité i20hP20fii& 70 „ 12 „ 1 doboz (100) hüvely 70 „ Bárki feladj a címét egy levelezőlapon Védjegy. Halász Ferencznek, Budapest, VII., Nefelejts-utca 4., kap próbául 2 könyvecskét ingyen és bérmentve. IHP" Orvosi tanácsra a lapok nyomat­lanok, de minden lapocskában benne van a védjegy és a gyáros aláírása „MODIANO“ víznyomással. Kapható: WAHL ADOLFNE m. kir. do­hány- és szivar nagyárudájában. Magyar Breviárium. Egyházi zsolozsmák a Bold. Szűz, az aposto­lok, vértanuk, hitvallók és szüzek ünnepére és a halottak emlékére. A szent zsolozsma az Egyháznak legősibb és legfönsé- gesebb imádsága, melyet a legtudósabb szentek szerzet­tek s melyet semmiféle költészet felülmúlni nem tudott. Tizenhét évszázad óta a szent zsolozsmában találták szent­jeink legfőbb örömüket és sok szent mondja, bogy a zsolozsma végzésekor az angyalok is velünk imádkoz­nak, mivel ez a katb. Egyháí hivatalos, köteles imád­sága kezdet óta. E lélekemelő himnusok, szent beszé­dek és értelmezések magyar nyelven most jelennek meg. Megrendelhető 5 koronáért „A Kereszt“ kiadó- hivatalában, Budapest, III., Nád-utca I. szám. Eger, 1911. Az érseki lyoeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom