Eger - hetente kétszer, 1911

1911-01-18 / 5. szám

2 EGE a. (5. az.) 1911. január 18. nak: gonosz szándékuaknak, sőt haza- árulóknak neveztetének minden bizony­ság és alap nélkül és pedig leginkább azok részéről, kik (mint egy nagyobb pártnak tagjai) a kisebb agráriusok se­gítségével akartak ismét hatalomra jutni. Jó lenne pedig gondolkozni min­deneknek, mert közel a veszedelem, hogy megismétlődik majd az eset: Olirn humani artus. . . Chron. Mundi. (Cap. LXII. 4—9.) Rendkívüli megyegyülés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, január hó 16-án délelőtt fél tiz órakor Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott, mely al­kalommal összesen 102 sürgősebb természetű ügyet intézett el. A tárgysorozat nagyobbrészt községi szám­adásokból és költségvetésekből állott, de vo't egyéb ügy is, amelyek közül kiemeljük, hogy a vármegyei napidíjas-alkalmazottak egyenként 50—50 korona segélyben részesültek, az uj rend­őri büntető eljárás alapján pedig a vármegye hat főszolgabírói hivatalához a közvádat kép­viselő megyei ügyészek a következőkép osztat­tak be: Egerbe Ott Péter dr., Gyöngyösre Kurcz Jakab dr., Hatvanba Szamt Dezső dr., Hevesre Szőke Ernő dr., Tiszafüredre Végh József dr. és Pétervásárára Vas Manó dr. Egy csomó egri ügy is elintézést nyert, így az őrt. izr. hitközség templomépítése ügyében hozott képviselőtestületi határozatot jóváhagy- ták, a pósta-épület átalakítására és a Kertész- és Hold utcák aszfaltozására vonatkozó hatá­rozatokat szintén jóváhagyták; az élelmi cik­kek vásárlásának korlátozásáról alkotott sza­bályrendelet is jóváhagyó záradékot kapott, ellenben a baptistáknak a régi törvényszéki épületben átengedett imahelyiségre vonatkozó határozat megsemmisíttetett, mert a baptista hitfelekezet Egerben még nincsen hitközséggé szervezkedve. Kiemeljük még, hogy Füzesabony község működésével; 1872-ben Hergenröthernek egy alkalmi művét fordítja le német nyelvből, a következő évben pedig a társulatnak buzgó főjegyzője. Rövid ideig szerepelnek a társulat tagjai­ként: Párvy Sándor, Böhm János, Demkó György, Dutkay Pál, Ambrus István, Ridárcsik Imre, mert az egyetemre távozván, megszűntek tagok lenni. 1886-ban Vé&h Kálmán vezeti a társulat ügyeit, miután az előző években ügyes tolira valló dolgozataival s főleg nagy buzgalmával szerzett alapos érdemeket az elnökségre. Két évvel ké­sőbb Barácius lesz az elnök. Megnyitó beszéde, mely ritka éleslátásról, őszinte szókimondásról és meggyőző erőről tanúskodik: már sejteti a hatalmas szónokot, aki az igazi szeretet szigo­rával javítja a gyarló emberi fogyatkozásokat. 1896-ban Török Kálmán lett a társulat elnöke. Akkor kimondott jelszavát: „Erősé a munka, a tett; hiú álmodozóé az üres szó“ — életével napról-napra valóra vál'ja. A következő évben Huttkay Lipót, 1894-ben Dömötör György, 1898 ban Kriston Endre lépnek hosszú évek munkájával szerzett érdemeik alapján az elnöki tisztségbe. Közben Leskó József, Csepela Lajos nyernek első kísérleteikhez buzdítást a társulattól, nemkü­lönben a szépen fejlődő tehetségű Nylzsnyai Iván is, aki rövid tagsága alatt, már mint gim­nazista, valóságos feltűnést keltett élvezetes fordításaival. és Eger város képviselőtestületeinek a villa­mos világítás ügyére vonatkozó egyessége jóvá­hagyatott, az útalap vagyonát képező vasúti törzsrészvények a kereskedelemügyi miniszter­nek átadattak és az alispán felhatalmaztatott, hogy a vármegye székházánál szükséges javí­tási munkálatokra nézve tartson árlejtést. A közgyűlés egyébként félóra alatt vé­get ért. Eger város közgyűlése. Eger város kép­viselőtestülete szombaton, január hó 14-én, dél­előtt 11 órakor rendes közgyűlést tartott Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt. Mindjárt az első tárgynál, a szokásos évne- gyedes jelentések felolvasásánál parázs vita keletkezett. A rendőrség jelentését hiányosnak tartották; a rendőrFgénység viselkedését erő­szakosnak, sőt durvának minősítették. Erre nézve egy bizottság kiküldését kérték, mely megvizsgálná, hogy hol a hiba: a rendőr- legénység szeuved-e hatalmi túlkapásban, vagy azok, akikkel dolguk akad, a duhaj földmives legények, kihágó kofák, italos koldusok és csa­vargók zökkentik-e ki őket a hivatásukkal járó előzékenységből. Tóth Sándor rendőralkapi ány ez utóbbit vitatta; egyébként ő is kéite a vizs­gáló bizottság kiküldését. Ki is küldték. Mi­után még a trágyalerakodó helyek kijelölésé­nek ügyét megsürgették s a pöcegödör-tisztí- tás kérdését is megbolygatták (erre azonban a választ a polgármester máskorra halasz­totta), a közgyűlés tudomásul vette a tanácsnak azt az intézkedését, hogy Thalabér Gyula városi Írnoknak második korpótlékot folyósított. Ezután gyors tempóban végzett a közgyű­lés a napirenddel. A gyámpénztár részére uj pénzszekrény beszerzését rendelte el; az árve­résen bérbevett húsos és egyéb bolthelyiségekre nézve pedig bizottságot küldött ki avval az utasí­tással, hogy az árverés eredményét vizsgálja felül, vájjon a mai viszonyoknak megfelelő áron vették-e ki az üzlethelyiségeket és így a bérleti szerződések megköthetők-e ? Miután a Rákóczi-uton levő, úgynevezett Kőkép elé fel­állítani kért villamos ivlámpát ez időszerint nem engedélyezte, tudomásul vette a közgyű­lés, hogy a parcellázási szabályrendeletet a a törvényhatóság jóváhagyta. Majd a városi villamos-telep és jéggyár telepengedélyének kieszközlése végett a polgármestert fölhatal­mazta annak kijelentésére, hogy a vasúti moz­donyoktól a telepen bekövetkezhető esetleges tűzkárokért az Államvasutakkal szemben kár­térítési igényt nem támaszt. Végül néhány illetőségi ügyet intéztek el és tudomásul vet­ték, hogy a városnak engedélyezett 25,000 ko­rona államsegélyből a városi Írnokok, dijnokok, végrehajtók, rendőrök, hajdúk, utkaparók és a szülésznő is részesülnek fizetősöknek megfelelő arányban. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága hétfőn, január hó 16-án, délelőtt 10 órakor tartotta ez évi első havi ülését Kállay Zoltán dr. főispán el­nöklete alatt. Mindenekelőtt a szokásos havi jelentése­ket olvasták fel, amelyek során tudomásul vette a bizottság, hogy a vármegye területén szünőfélben van a hasított körmű állatok kö­zött pusztító száj- és körömfájás. Zár alatt ugyan még 72 község van, de a veszedelmes ragadós betegség már csak szórványosan for­dul elő egyes udvarokban. Azt is tudomásul vette a bizottság, hogy az állati hullák elége­tésére szolgáló kemencék közül az első már fölépült — Hatvanban. Ezután a jövő havi ülés határidejét tűz­ték ki február 13-ára. Majd a pénzügyminiszter leirata olvasta­tott fel, mely szerint André László kir. tanácsos, pénzügyigazgató nyugdíjaztatok és az egri kir. péuzügyigazgatóság vezetésével Dómé József bízatott meg. A közigazgatási bizottság még egyrészről sajnálattal vette tudomásul André László távozását, aki közmegelégedésre 8 éven át vezette hivatalát és ezért ügybuzgó mun­kásságáért jegyzőkönyvben fejezi ki köszö­netét, másrészről örömmel üdvözli uj állásában Dómé József pénzügyigazgatót, aki mint he­lyettes, már szintén 8 év óta működik Eger­ben. Dómé József kijelentette, hogy miként eddig, úgy azután is az igazság és törvény fogják irányítani működését és hogy az adózó közönség érdekeit mindenkor méltányosan kép­viseli. A szarvaskői, siroki, és különösen a kis­Itt, e kis kör kebelében nyertek valameny- nyien irányítást, buzdítást a munkára, szerez­tek készséget a toliforgatásban, tanultak kitar­tást a küzdelemre. A társulat iránt szavakkal és tettekkel számtalanszor kifejezett jóindu­latuk a legfőbb bizonyítéka annak, hogy vala­mint saját magukra, úgy másokra nézve is fontosnak, eredményesnek tartják az irodalmi társulatban való szorgalmas működést. Az élet tapasztalataival gazdagított felfogásuk világá­nál már tisztán látják, vagy pedig nagyrészt mái­éi is érték a célt, amely után mi küzdve tör­tetünk; tapasztalatból ismerik a cél elérésére legalkalmasabb eszközöket is. Ha tehát érde­mesnek tartották a múltban s tartják a jelen­ben is pártolni az egri növ. papság m. egyház- irod. társulatát: ez legfőbb bizonyítéka annak, hogy a társulat életrevaló, fontos, sőt szüksé­ges tényezője a növendék-papság szellemi fejlődé­sének. * Talán nem volt felesleges dolog a társu­lat 75 éves fennállásának évfordulója alkal­mából ezt a rövid szemlét megtartanunk, mely­ben nagy vonásokban mintegy összegezve látjuk a társulat működésének legfontosabb eredmé­nyeit tagjaira, s általuk közvetve az iroda­lomra való hatásában. Nagy embereket láttunk az elmúlt század irodalmából, akiknek szel­leme bennüuket is éltet. Katolikus szépiro­dalmunknak Tárkányi és Mindszeuty kora óta alig akadt nevesebb művelője, hozzájuk fog­ható pedig egy sem. Sőt az egyház és az iroda­lom között az elmúlt évtizedekben egyre job­ban kiélesedett ellentét, s a helytelen irányú irodalom túlságos hatalma következtében, sokan még e két nagy Írónknak helyét is hamisan jölölték meg nemzeti irodalmunk történetében, mostanában ismét erősebben fordúl feléjük a figyelem. Ifjabb kát. szépíróink és költőink az ő példájukon buzdúlva, lelkesen láttak hozzá a magyar kát. szépirodalom megteremtéséhez. Másik biztató jelenség, hogy a magyar tudo­mányos és apologetikus egyházi irodalom is némi lendületet nyert az utóbbi időben. A kor szelleme hozza magával, hogy a kát. papság is fokozottabb arányban szegőd­jék az irodalom munkásává. Ha valaha, akkor most van szükség minden olyan eszközre, amely ügyes tollforgató nemzedéket tud nevelni. Az Egri Növendék-papság Magyar Egyházirodalmi Társulata ilyen szerepet töltött be a múltban s ilyen szerepet tölt be a jelenben is. És vala­mint az elmúlt évtizedek eredményei bebizo- nyíiották, hogy működése soha sem volt fö­lösleges, vagy meddő, ép’ úgy hi-szük, hogy a jövőben sem lesz soha olyan idő, amikor célját tévesztené, vagy épen fölöslegessé vál­nék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom