Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-18 / 5. szám
1911. január 18. EGER. (5. sz.l 3 nánai várromok, mint műtörténeti emlékek fenntartására és gondozására nézve elhatározta a bizottság, hogy a romok jelenlegi tulajdonosaival újból érintkezésbe lép és felkéri úgy a Műemlékek Országos Bizottságát, mint a kultuszminisztert, hogy ezeknek a műtörténeti emlékeknek fenntartá-áboz anyagi segéllyel is járuljanak hozzá. Ezután megalakították a közigazgatási bizottság albizottságait. Az egész vonalon a régi tagok maradtak meg, csupán a közigazgatási bizottságból kimaradt Babocsay Sándor helyét töltötték be: az árvaügyi feleb be zés i küldöttségben Keglevich Gyula gróffal, (ide a főispán még Ridárcsik Imrét nevezte ki), az erdöügyi albizottságban szinten Keglevich Gyula gróffal, a megyei pótadók elleni felszólamlási bizottságban Ridárcsik Imrével, a börtönvizsgáló küldöttségben Ridárcsik Imrével, (ebben a küldöttségben egyébként még az a változás is történt, hogy Török Kálmán helyett, aki Gyöngyösön is, Hatvanban is felügyelt a járásbíróságok börtöneire, Hatvanba Keglevich Gyula grófot küldték ki), a kórházvizsgáló bizottságban Hellebronth Gézával, aki eddig a gyöngyösi kórházhoz volt kirendelve, ennek helyére pedig Keglevich Gyula gróf választatott meg. Az egri kir. törvényszéknél működő felügyelő-bizottságba Hellebronth Géza lépett a Babocsay helyébe. A fegyelmi választmány megválasztása szavazólapokkal történt, a következő eredménnyel: rendes tagok Hellebronth Géza, Ridárcsik Imre, Alpáry Lajos és Dómé József; póttagok Dutkay Pál és Légmán Imre lettek. A kivándorlás a lefolyt hónapban a minimumra csökkent. Mindössze 38-an, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 42-en kértek és 25-en kaptak útlevelet. Eger városnál 18,820 kor. 10 fillér behajthatatlanná vált adót törölt a bizottság, majd helyet adott Kovács Mátyás és társai egri lakosok felebbezésének és igy a Bethlen-utcai aszfalt-gyalogjáró építésére vonatkozó határozatot feloldotta azon az alapon, hogy az érdekelt lakosság nagyobb része a gyalogjáró kiépítése ellen nyilatkozott. Végül a bizottság az egészségügyi bizottságba mérnökül Légmán Imrét, építészül Wind Istvánt és gyógyszerészül Velcsey Istvánt választotta meg. Az állandó választmány szakosztályai. Heves- vármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmánya szombaton délelőttKállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal a hétfői rendkívüli közgyűlés ügyeinek előkészítésén kívül, megalakította az állandó választmány szakosztályait is. A köz- igazgatási szakosztály elnöke Keglevich Gyula gróf lett, a pénzügyi bizottságé Kassuba Domokos, a közmunka szakosztály elnöke pedig Ficzere József. Jogi oktatásunk reformjához. — Két cikk e fontos kérdéshez. — II. Rátérve magára a jogi tanítás-rendszer reformjára, itt első sorban a növendékek, illetve joghallgatók eddiginél erélyesebben való fegyelmezése a legelső követelmény. Nem a középiskolai rendtartásnak paragrafusaira célzok. A joghallgató úriember; vele szemben ily rendszabályok nem kellenek. A fegyelmezést csak arra értem, hogy a joghallgató urakat az előadások, az órák látogatására ép oly eréllyel kötelezzék, mint ez megvan az orvosi, mérnöki- és filozófiai szakon. Érzékeny büntetés érje tehát azt, ki félévenkint — komoly formában való igazo'ás nélkül — egy heti óraszám összegét kitevő mulasztást követ el, akár részletekben, akár egyfolytában. Az előadások ily erélyesen kötelező hallgatását össze kellene még kapcsolni azzal a kötelezettséggel is, hogy rendes, beszámítható félévhez az is kell, hogy a hallgató az összes rendes tantárgyakból felévenkint sikeresen, tehát nem akárhogy, kollokváljon. Ki csak egyetlen rendes tantárgyból nem tud is legalább kielégítő kollokvium-eredményt felmutatni, félévét elveszti. Csakis ennek a két radikális reformnak megszületésétől lehet várni azt, hogy igazán tisztult állapotok legyenek jogi oktatásunkban. Ekkor vége lenne minden hanyagságnak, a szomorú s eddig igen gyakori naplopásnak. Ha azután ilyen fegyelmezett lesz a jogakadémiák hallgatósága, akkor már igen eredményesen lehet biztosítani azt is, hogy maga a jogi tudomány szintén lelkiismeretes művelőkre akadjon a hallgatók között. Ami a jogi oktatás terén a legújabban észlelhető reformtörekvéseket szülte, az semmi egyéb, mint az a jelenség, az az általános tapasztalat, hogy a nem jogi pályákra törekvő ifjak a jogi tudományokat, mint látszatra inkább szárazabbakat, nagy szeretettel hanyagolják el, az életben is közismertebb, szórakoztatóbb és könnyebb államtudományok kedvéért. Az államtudományi államvizsgát s tu- dorságot, (senki se tagadhatja,) a jogtudományihoz viszonyítva, játszva lehet elsajátítani, megszerezni. Ez eredményezte azután azt, hogy a nem jogi pályára lépők csakis az államtudományokat kultiválták 8 igy igazán papiros-jogászok lettek, amennyiben a jogtudományi tárgyakat — nem lévén vizsgálat a harmad-éven — egyáltalán nem hallgatták. A reformtörekvések keretén belül sok mindenről írnak és beszélnek, de arról nem, hogy a jogtudományi tárgyak a tananyagban oly szerencsétlen elhelyezést találnak, mintha ép arra törekednék az oktatásügy vezetősége, hogy aki nem lép a jogi pályára, az egyáltalán ne lesyen kénytelen a jogtudományokkal foglalkozni. A harmadik évfolyamra halmozza össze az összes praktikus jogtudományi tárgyakat. Két félév alatt a kereskedelmi-, váltó- és büntetőjog, valamint a perrendtartás ismereteit akarja elsajátíttatni a joghallgatókkal. Erre az óriási anyagra teljesen elégtelen a két félév. S ha ehhez vesszük, hogy a harmadik tanév végén nincs is vizsgálat, el lehet gondolni, hogy a szükreszabott idő alatt előadott igen fontos jogtudomány-összesség, melyből még vizsgázni se kell, semmi esetre se szánthat még a szorgalmasabb jogászok agyában se mélyebb barázdát. Hát még a hanyagokéban ? 1 Ideálisan tehát csakis úgy lehet jogászokat nevelni, ha: 1. ) A jogtudományi államvizsgálatot a negyedik, az államtudományi államvizsgálat letételét pedig a harmadik tanév végén minden egyes joghallgatóra nézve kötelezővé teszik. Ez eseiben az ifjúság mindkét tudományban jártas lesz. Ennek megfelelően 2. ) a harmadik évfolyamon (I. félévben) tanítanák a manapság negyedik évfolyamon előadott államtudományokat, 3. ) a harmadik évfolyam második felében s a negyedik évfolyamon pedig a jogtudományokat. Ezzel kapcsolatban meg kellene szüntetni az önkéntesi évet szolgálók félévi kedvezményét. Ez ugyan sokakat érzékenyen érne, de viszont elsimítaná azt a sok igazságtalanságot, ami azáltal történik, hogy egyik-másik megnyeri a hét félév kedvezményét s ezzel szemben önkéntesi évét nem szolgálja le. Ne féljünk: e hét félév kedvezmény elvétele senkit se riaszt vissza a jogi pályától. * Hírlapi cikk keretében, szükreszabott helyen ezt az óriási, nagyfontosságú kérdést részletesen kifejteni nem lehet. Mindössze csak nagy, igen nagy vonásokban lehet tárgyalni. Inkább körvonalozni, mint aprólékos részletezéssel kidolgozni. Lapunknak e téren laikus iránya azonban nem is hivatott erre, hanem csak az volt a célunk, hogy ehhez az igen fontos és ma any- nyira időszerű kérdéshez hozzászóljunk. Városunk jogakadémiája ugyanis annyira fontos Eger életében, hogy a jogi oktatás reformkérdéséhez kell, hogy legyen szava a mi lapunknak is, mely mindeu minket érdeklő kérdéshez természetszei űen szól hozzá. Sőt a jogoktatás reformjának nagy kérdése tekintetében szívesen adunk helyet bármikor lapunkban cikkeknek, hogy minél több oldalról világítódjék meg e kérdés a magyar Athénben. Dr.-\-dr. HÍREK. Eger, 1911. január 17-ón. Tájékoztató. Jan. 18. Katonai felülvizsgálat. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 22. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 22—23. Országos vásár Hevesen. „ 28. Az Egri Club kabaré-estélye. „ 29. Az Egri Gazdák Hitelszövetkezetének közgyűlése. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 29—30. Országos vásár Gyöngyösön. Február 2.. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. „ 2. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Apeon. „ 4. A Hevesm. és Egervid. j. Nőegylet teaestélye. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 5. Országos vásár Poroszlón. „ 6. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Nagybátonyban. „ 6—7. Országos vásár Hatvanban. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaigaron. „ 11. Az Egri Club mű vészestélye. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát.Legényegyletben. „ 14. A hevesi föszolgabiró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. A Kér. Iparoskor XXV. közgyűlése. Ez az érdemes társadalmi egyesületünk, mely 1887. jan. 1-én alakult meg, vasárnap tartotta 25. közgyűlését, melyen mintegy 100 tag vett részt. A múlt évi számadást 6053-36 kor. bevétellel és 6804‘45 kor. kiadással elfogadták és Markasoly Vilmosnak, ki a Körnek kezdettől fogva pénztárosa, jkönyvi köszönetét szavaztak. A költségvetést hozzászólás nélkül elfogadták és a tagsági díjat 1911-re 10 koronában állapították meg, majd pedig bizottságot küldtek ki az alapszabályok módosítására. Ezután elnöklő Balkay Béla, lejárván a tisztikar megbíza'ása, tiszttársai nevében hálás köszönettel mondott le s id. Tancsa Lajos korelnök foglalta el az elnöki széket. Meg- ejtetvén a szabályszerű titkos szavazás, három évre, úgyszólván teljes egyhangúsággal, a következőképen alakult meg a tisztikar: elnök lett Károly János; alelnökök: Eichbrunn József és ifj. Hám Lajos; számvizsgálók: Breznay Imié, Fügedy János és Puskás Lajos: választmányi tagok: Gallasy József, Kalmár Gáspár, Kronberger Ferenc, Luspay Kálmán, Ma'kasoly Vilmos, Meiliager Ödön, Morandy Béla, Neszvadba Gyula, Répás Béla, Strausz Sándor, Varjú Béla, Kakuk Ignác, Csank Béla, Pavlyák Pál és Elek János; választmányi póttagok: Kozsik Endre, Sólymos József, Szilágyi József, Bajnok Jakab, Répássy Ká’mm, Koripszky Sándor.
