Eger - hetente kétszer, 1911
1911-05-24 / 41. szám
4 EGER. (41. sz.) 1911. május 24. Halálozás. Tegnap meghalt Gyöngyösön Utas (Strasser) Zsigmond, az egri főszolgabiró- ság tisztviselője. Sárgaságba esett, majd vérmérgezést kapott és Budapesten végzett operációk se menthették meg életét. Poétalelkü ember volt, aki több vidéki lapban verselt. 1901-től hét kötetet gyűjtött össze és adott ki a hevesmegyei Írók és írónők munkáiból Almanach címen. Újságírók Ülése. A Vidéki Hírlapírók Orsz. Szövetségének hevesmegyei választmánya május hó 25-én (áldozócsütörtökön) d. u. 2 órakor, a Hevesmegyei Hitelbank r.-t. tanácstermében ülést tart. Egriek a magyar tenger partján. Vasárnap reggel a 6 órai vonattal az egri állami főreáliskola növendékei tanulmányi útra mentek a Balatonhoz. Budapesten át Székesfehérvárra utaztak, hová délután félnégyre meg is érkeztek, és ahol az nap megpihentek. Hétfőn Siófokra, majd Balatonfüredre, innen Tihanyba, este pedig Veszprémbe rándulrak, hol az éjszakát töltötték. Kedden, május hó 23-án délben Veszprémből Badacsonyba, majd Tapolcára mennek, szerdán pedig Sümeg az utazás célja. Csütörtökön Sümegről Keszthelyre, majd Székesfehérvárra utaznak a kirándulók, honnan másnap (pénteken) reggel 5 órakor Egerbe utaznak, hová a déli vonattal fognak megékezni. Színházi jegyek elővétele. A színházi pénztár a közönség kényelmére (leszámítva a bérelt helyeket) már mindig az előző napon is kiad jegyeket. A szerdai előadásra például már kedden, a szombatira pénteken lehet jegyet váltani, sőt a vasárnapi előadásra már két nappal előbb, vagyis pénteken is ad jegyet. Ez annál kedvezőbb újítás, mert elővételi dij nincs. Siketnémák felvétele. A siketnémák hevesvármegyei (egri) intézetébe a jövő 1911—1912-ik tanévre több ingyenes, félfizetéses és egész fizetéses siketnéma gyermek vétetik fel. A kérvények f. év junius 30-ig adandók be a fent jelzett igazgatósághoz. Bővebb felvilágosítást készséggel ad az igazgatóság. Apró hírek. Megfojtott öregasszony. Gyöngyös- solymos községben péntekre virradó éjjel rablógyilkosság történt. Özvegy Nyilas Jánosné 88 éves vagyonos öregasszonyt ismeretlen tettesek megfojtották és lakását kifosztották. A rabló- gyilkosokat erélyesen nyomozza a csendőrség. — Öngyilkos aggastyán. Tiszaszőllősön Szabó András 70 éves földmíves fölakasztotta magát. — Halál a kutban. Poroszlón Botos János földmives négy éves kis gyermeke az udvaron levő kútba esett és meghalt. — Betörés Gyöngyösön. A gyöngyösi Munkásbiztosító Pénztár hivatalos helyiségében betörők jártak, akik a vésővel fölfeszített íróasztalokból 120 koronát loptak el. Ingyen újság! Azok, akik a következő lapok bármelyikét julius 1-vel félévre előfizetik, május és junius hónapban ingyen kapják az illető lapot! Csemege és Füszerujság a „Bortermelő és „Borkereskedő“ s „A konyha“ cimü mellékla- pokkal. Félévre 6 korona. Hetilap. Szerkeszti: Lenkei Zsigmond. Társszerkesztő: Bizony László. Textilipar, a selyem, gyapjú, pamut, len, fonott, szövött, kötött, festett és nyomott áruk, a háziipar s rokon szakok lapja. Az egyetlen magyar manifaktur és konfekció ipari és kereskedelmi lap. Félévre 8 K. Felelős szerkesztő: Dr. Redner Hugó, textilmérnök. Közgazdasági lapok, pénzügyi, ipari, közgazdasági, biztosítási, kereskedelmi és mezőgazdasági hetilap. — Félévre 10 kor. Szerkeszti: Dr. Kónyi Artur. Lenkei Zsigmond Ujságvállalata, Budapest, VII., Rózsa-utca 8. sz. Telefon 176—09. 2 könyvkötő-tanonc alkalmazást nyer heti- fizetéssel az érseki Hceumi könyvnyomdában. Színház. Pénteken este a kétértelmű mondásokkal, durva pikantériákkal telített daraboknak (A király, Gretchen stb.) társ-szerzői, Flers és Cailla- vet vonultak be színházunkba. A szent liget c. darabot adták közepes közönségnek, mely sokat mulatott a darab szellemes ötletein, szatirikus hangján. Tulajdonképen a francia irodalmi és művészeti viszonyokat, irodalmi kitüntetéseket csipkedi ez a vígjáték, de bizony sok tekintetben a mi állapotainkra is találó. Megjegyzésre méltó dolognak tartjuk, hogy mig a két jókedvű francia író ilyen hasznavehető tartalmat vitt ebbe a darabba, addig sokat lehagyott abból a tényezőből, amely eddigi darabjaiknál legfőbb volt: a kétes helyzetekből, vaskos, sőt durva pikantériákból. Persze igy se valami ártatlan ez a vígjáték, de legalább a — jó ut felé közeledik. Az előadás olyan volt, hogy kivánni se lehet különbet: a legelsőrangu minden tekintetben. Nem hisszük, hogy a Vígszínházban (amely pedig az előadások tökéletességéről híres) jobban ment volna. És evvel a meggyőződésből fakadó véleményünkkel megmondottuk, hogy minden szereplő pompás volt. Stella (Champmorel), Kiss M. (Adrienne), Virágh (Za- kouskine), Sinkó G. (Francine), Falussy (Des Far- gettes), Zátony (Margerie) Fiizy (Bonarel) stb. stb. — egyik jobb volt, mint a másik. Szinte vitték egymást-; annyira, hogy még azok is kitünően játszottak, akiknek játékában egyébként, sőt rendszerint is jelentkezni szokott ki- sebb-nagyobb szépséghiba. Szombaton este telt-, vasárnap este pedig jó félház előtt ment a Balkán hercegnője c. operett. Azt gondoljuk, hogy megtaláltuk a nyitját annak, miért nincs közönsége a vasárnapesti előadásoknak. Az ok igen egyszerű: a karzat. Olyan zugás, lárma, veszekedés, kiabálás van ilyenkor a karzaton, hogy a színpadot csak látni lehet, de hallani — nem. És a legszomorubb az, hogy nincs, aki rendet csinálna. Most vasárnap se volt ott az ügyeletes rendőrtiszt. Midőn arra kérjük az illetékeseket, hogy ezen a (minden vasárnap ismétlődő) bajon segíteni szíveskedjenek, áttérünk az előadásra, mely — mint rendesen — mintaszerű volt. A darab nem valami sokat ér; maradandó nyomot nem igen hagy, de látványos és mulattató. Tisztes hangú, tréfás darab, itt-ott kellemes muzsikával és sok-sok tánccal. És várunk-e többet az operettől, mint hogy egy estére kellemes szórakozást nyújtson? Legnagyobb szerepe volt Virághnak (Blatz), aki ismét elemében volt és állandó derültségben tartotta a hálás közönséget. Igazán nem tudjuk, miként pótolja majd Palágyi ezt az értékes erőt. Partnere Batizfalvy (Magda) éppen úgy sok tapsot kapott énekéért, játékáért táncáért, mint Virág, aki mókáiban kifogyhatatlan. Aradi (Stefánia), Miskey (Szergiusz) pompás kettőseikkel arattak sok tapsot; Dózsa a miniszterelnök, Rátkay a pincér, Füzy az ál Boris herceg szerepében nyújtottak igen sikerült alakításokat. Tegnap este A testőrt adták, másodszor, csekély érdeklődés mellett. Valóban kár pedig, hogy az ilyen darabot és az ilyen kitűnő előadást nem támogatja a közönség. A szerep- osztás olyan volt, mint a múltkor s az előadás becsületére vált volna a fővárosi legelsőrangu színháznak is. Palágyi (a színész) és Kiss Mariska (a felesége) most is remekeltek. Doktor kitűnő volt a kritikus szerepében, épen úgy, mint Füzy (hitelező) és Szőke Gizi (szobaleány) is. Niczkyné pompás színházi mama volt, csak mintha a páholy-jelenetben túlzott volna egy kissé. Műsor. Szerda: A muzsikus leány. Csütörtök: Királyfogás. Péntek: Anatol. Szombat: A halhatatlan lump. Vasárnap: A halhatatlan lump. Megjegyezzük, hogy szerdán este a Muzsikus leány címszerepét (Rézi) nem Aradi, hanem Batizfalvy játssza. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 7301/1911. számhoz. HIRDETMÉNY. Az 1909—1910. évi törvényhatósági közúti zárszámadás a f. év május hó 20-tól junius hó 4ik napjáig terjedő 15 napon át a vármegyei közigazgat á-d irodaigazgató hivatalos helyiségében az 1890. évi I. t.-c. 28. §-a értelmében közszemlére kitétetik. Ezen határidő alatt a zárszámadást bárki megtekintheti, s felszólalást írásban junius hó 5-ik napjáig bezáiólag, az alispáni iktató hivatalba beadhatja. Ezen hirdetményt a vármegye hivatalos lapjában is közzéteszem és a főszolgabírákat, illetve általuk a községi elöljáróságokat, úgy a rendezett tanács városok polgármestereit felhívom, hogy ezen hirdetmény tartamát hatóságuk területén haladéktalanul és a legkiterjedtebb módon tegyék közzé. A zárszámadást és indokolást a törvény értelmében a törvényhatósági bizottság összes tagjainak annak idején meg fogom küldeni. Eger, 1911. május 8-án. Majzik Viktor, alispán. 2404/tk. 1911. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén, Mező- tárkány község határában fekvő, Vb. Rózen- feld Herman és neje, Gottfried Aranka nevén álló, a mezőtárkányi 999. sz. betétben A. 1. sor, 896. hrszám alatt felvett 522. népsor- számu ház és udvar a beltelekben, dr. Molnár Sándor ügyvéd, mint vb. Rózenfeld Herman csődtömeggondnoka felperesnek, Rózenfeld Her- manné alperes elleni vagyonközönség megszüntetési perében az egri kir. törvényszéknek 1366/p. 1911. számú jogerős Ítélete alapján felperes kérelme folytán 1911. évi junius hó 20. (huszadik) napjának d. e. 10 órájakor Mezőtár- kány község házánál 2000 korona kikiáltási árban, esetleg a kikiáltási áron alul is eladatni fog. De az ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb árban el nem adatik. Árverezni szándékozók tartoznak a kir. kincstár kivételével a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a bírói kiküldött kezéhez letenni. Egyébként a végrehajtási novella 25. §-ának rendelkezései az irányadók. A vételár három egyenlő részletben, és pedig egyharmada az árverés napjától számított 45 nap alatt, egyharmada ugyanazon naptól számított két hónap alatt, és egyharmada ugyanazon naptól számított négy hónap alatt, mindenik részlet után az árverés napjától számított 5% kamatokkal az egri kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál, lesz befizetendő. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál, a szokott hivatalos órák alatt, valamint Mezőtárkány község házánál lesz megtekinthető. Kelt Egerben, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1911. évi március hó 28. napján. Káló Miklós, s. k. kir. törvényszéki kiró. A kiadmány hiteléül: Szilágyi Gábor, telekkönyvvezetö. Eger, 1911. Az érseki lyoeum könyvnyomdája.
